Ha az Országgyűlés 2026. július 13-án elfogadja az Alaptörvény módosítását, azzal Sulyok Tamás hivatali ideje gyakorlatilag visszaszámlálásba fordulhat. Hogy pontosan mikor ér véget a mandátuma, az attól függ, mikor jut el hozzá az elfogadott szöveg, aláírja-e azt, vagy inkább időt kér az Alkotmánybíróságnál. A leggyorsabb menetrend szerint akár július 18-án is lezárulhat az ügy, míg a maximális időkihasználás mellett július 23. lehet a döntő dátum.
A gyors számítás: július 18. vagy július 23.
Az Alaptörvény rendelkezései alapján az elfogadott Alaptörvény-módosítást az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. Ezután az államfőnek a kézhezvételtől számított öt napon belül alá kell írnia a módosítást, és intézkednie kell a hivatalos lapban való kihirdetésről.
Ha tehát a módosítást ma, július 13-án megszavazzák, és Sulyok Tamás még aznap meg is kapja, akkor az ő ötnapos határideje július 18-án jár le. Ez lenne a lehető leggyorsabb politikai forgatókönyv.
Van azonban egy lassabb, de továbbra is szabályos eljárás is. Amennyiben az Országgyűlés elnöke a saját öt napos határidejét teljes egészében kihasználja, és csak július 18-án továbbítja a módosítást Sulyoknak, akkor az államfő aláírási kötelezettsége július 23-án járna le. Vagyis ha nincs alkotmánybírósági közjáték, a reális végső határidő július 23.
Mikor kell ténylegesen távoznia?
Erre a kérdésre a módosítás pontos szövege adhat választ. Ha a jogszabály úgy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás megbízatása a kihirdetéssel vagy a hatálybalépéssel szűnik meg, akkor a távozás napja a Magyar Közlönyben megjelenő kihirdetéshez, illetve az ott megjelölt hatálybalépési időponthoz kötődik.
Ha a szöveg külön hatálybalépési rendelkezést tartalmaz, az dönti el, hogy a megszűnés pontosan mikor áll be. Például ha azt írja elő, hogy a módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, akkor a távozás is egy nappal későbbre tolódhat. A végleges dátumhoz tehát a kihirdető és hatályba léptető szabály lesz a kulcs.
Sulyok nem vétózhatja meg politikai alapon
A köztársasági elnök mozgástere az Alaptörvény módosítása esetén jóval szűkebb, mint egy egyszerű törvénynél. Ilyenkor nem arról van szó, hogy az államfő politikai okból nem ért egyet a tartalommal, és ezért visszaküldi a jogszabályt az Országgyűlésnek.
Az Alaptörvény szerint az elnök csak akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy látja, hogy az Alaptörvény-módosítás elfogadására vonatkozó eljárási szabályokat megsértették. Ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg ilyen hibát, a köztársasági elnöknek haladéktalanul alá kell írnia a módosítást.
Ez lényeges különbség: Sulyok nem mondhatja egyszerűen azt, hogy nem tetszik neki a tartalom, ezért nem írja alá. Ebben az esetben tartalmi vétójoga nincs. Legfeljebb eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet alkotmánybírósági vizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény-módosítást kizárólag a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények szempontjából vizsgálhatja. Az ilyen indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy ha Sulyok az AB-hez fordul, a folyamat akár hetekkel is elhúzódhat, de csak akkor, ha valóban eljárási kifogást terjeszt elő.
Mi történik, ha ellenáll?
Ha Sulyok Tamás egyszerűen nem írja alá a módosítást, nem fordul az Alkotmánybírósághoz eljárási okból, és közben a határidőt is elmulasztja, az már nem pusztán politikai véleménynyilvánítás lenne. Ilyen helyzetben az alkotmányos kötelezettség megszegésének kérdése merülne fel.
Ebben az esetben megindulhat a megfosztási eljárás. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti a tisztségtől való megfosztást, ha az elnök szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt, illetve ha szándékos bűncselekményt követ el.
A megfosztási eljárás elindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges. A legfontosabb következmény azonnali lenne: attól a pillanattól kezdve, hogy az Országgyűlés meghozza a megfosztási eljárást elindító határozatot, Sulyok Tamás a procedúra lezárásáig nem gyakorolhatná köztársasági elnöki hatásköreit.
Vagyis ha ellenáll, nem biztos, hogy időt nyer. Könnyen előfordulhat, hogy éppen ellenkezőleg: a parlamenti kétharmad egy megfosztási eljárással azonnal kivenné a kezéből az elnöki jogosítványokat.
Ki gyakorolja a hatásköreit, ha kiesik?
Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, vagy átmenetileg nem láthatja el a feladatait, akkor az új államfő hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket.
Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a helyettesítés idején a házelnök nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, és helyette az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el a házelnöki teendőket.
Ez politikailag különösen érdekes helyzetet teremtene, hiszen a jelenlegi körülmények között Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök ideiglenesen olyan pozícióba kerülhetne, amelyben a köztársasági elnöki hatásköröket is ő gyakorolja, egészen addig, amíg az új államfőt meg nem választják és hivatalba nem lép.
Az új államfőt 30 napon belül kell megválasztani
Ha Sulyok Tamás megbízatása a tervezettnél korábban ér véget, az Országgyűlésnek a megszűnéstől számított harminc napon belül új köztársasági elnököt kell választania. Az új államfő a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
Ennek alapján, ha Sulyok megbízatása például július 18-án szűnik meg, akkor az új elnököt legkésőbb augusztus 17-ig kell megválasztani, és a megválasztott államfő a kihirdetést követő nyolcadik napon foglalhatná el tisztségét. Ha a távozás július 23-ra tolódik, az új államfő megválasztásának határideje augusztus 22.
A lényeg: a visszaszámlálás ma indulhat el
Ha ma megszavazzák az Alaptörvény módosítását, Sulyok Tamás mozgástere rendkívül szűk lesz. Aláírhatja a szöveget, és ezzel ő maga zárja le a távozásához vezető folyamatot. Fordulhat az Alkotmánybírósághoz, de kizárólag eljárási kifogással, nem pedig politikai egyet nem értés miatt. Vagy ellenállhat, de akkor megfosztási eljárás indulhat ellene, amely már a megindítás pillanatától megakadályozhatja a hatáskörök gyakorlásában.
A leggyorsabb dátum július 18. A rendes határidőkkel számolt legkésőbbi dátum július 23. Alkotmánybírósági kitérő esetén a folyamat akár augusztus második feléig is elhúzódhat, de ha az AB nem talál eljárási hibát, Sulyoknak haladéktalanul alá kell írnia.
Ezért vált kulcsfontosságúvá a mai szavazás: ha a kétharmad elfogadja a módosítást, onnantól Sulyok Tamás hivatali ideje nem politikai találgatás kérdése lesz, hanem napokra bontott közjogi visszaszámlálás.