Újabb fordulat következett be a Hatvanpuszta körüli ügyben: a Magyar Építész Kamara etikai-fegyelmi eljárást indított Taraczky Dániel ellen, aki a hatvanpusztai beruházás tervezőjeként ismert. Az eljárást Hadházy Ákos kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a védett műemléki istállók lebontása miatt a tervező szakmai felelőssége is felvethető. Az eset akár szélesebb lavinát is elindíthat azokkal szemben, akik korábban megsértették a műemlékvédelmi szabályokat.
Hatvanpuszta ismét a figyelem középpontjába került
Hatvanpuszta már évek óta az Orbán-családhoz köthető luxusberuházások egyik legismertebb szimbóluma. A birtok hivatalosan Orbán Győzőhöz, Orbán Viktor édesapjához kapcsolódik, az ott zajló építkezés részletei azonban hosszú ideje heves vitákat váltanak ki a nyilvánosságban.
A Telex szerint Taraczky Dániel neve a Fejér Megyei Kormányhivatal műemlékvédelmi eljárásaiban „Orbán Győző képviseletében eljáró” építészként szerepelt, és a tervdokumentációkban is az elsők között tűnt fel. A mostani fejleményt az hozta, hogy a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága eljárást indított ellene. Erről Hadházy Ákos számolt be, majd több sajtóorgánum is átvette a hírt.
A kamara a folyamatban lévő ügy részleteiről nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy ilyen eljárásról nem nyilatkozhat. A beadvány középpontjában a műemléki istállók sorsa áll. Hadházy szerint a védett épületek lebontása nem csupán politikai vagy esztétikai kérdés, hanem szakmai és etikai felelősséget is felvet.
A 444 beszámolója alapján a képviselő úgy véli: az eljárás végén olyan szakmai megállapítás is születhet, amely későbbi hatósági vizsgálatoknál is jelentőséggel bírhat.
A panasz szerint sérülhetett a műemléki érték
Hadházy Ákos arra hivatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság területén álló védett istállók bontása minden szakmai előírást sérthetett. A Népszava összefoglalója szerint a politikus azt állítja: Taraczky Dániel építészként „társtettes” lehetett a műemléki épületek lerombolásában. Ez azonban Hadházy álláspontja, nem pedig jogerős hatósági megállapítás.
A Válasz Online korábban részletesen foglalkozott azzal, hogy Hatvanpuszta nemcsak politikai botránykő, hanem műemléki szempontból is különösen fontos terület. A birtok egykor József nádor mintagazdaságához tartozó épületegyüttes része volt, amelynek történeti értéke miatt különösen lényeges, miként alakították át.
A HVG korábbi cikke szerint Hadházy beadványát először fennakadások kísérték a kamarán belül, ám végül mégis elindult az etikai-fegyelmi eljárás. A lap arról is beszámolt, hogy az ügy miatt a kamara etikai bizottságában komoly belső feszültségek alakultak ki.
Luxusterek, földalatti részek, száz vécé
Hatvanpuszta azért is vált országos üggyé, mert a megszerzett tervek alapján a beruházás jóval túlmutat egy átlagos majorsági felújításon. A Telex a HVG által megszerzett, 2019 és 2022 közötti tervdokumentációkra hivatkozva azt írta, hogy a birtokra többek között klubhelyiséget, csillagvizsgálót, 32 fős étkezőasztalt, biliárdszobát, komornyiklakást, wellnessrészleget, kilenc apartmant, 200 fős rendezvénytermet, valamint 100 vécét és 45 tusolót vagy kádat terveztek.
A 444 ugyanezekről a tervekről azt írta, hogy a dokumentumokon Taraczky Dániel és cége, az Art1st neve is szerepel, a megrendelő pedig Orbán Győző Bálint, illetve az ő cégéhez köthető szereplő volt. Ezek a részletek tették Hatvanpusztát a NER-korszak egyik legismertebb jelképévé.
A közvéleményt nemcsak az érdekli, pontosan milyen épületek valósultak meg a területen, hanem az is, hogy mindez milyen forrásból, milyen engedélyekkel, milyen műemlékvédelmi döntések mentén és kik szakmai közreműködésével történt.
A tervező cége közben komoly állami megbízásokat nyert
Taraczky Dániel neve nem kizárólag Hatvanpuszta miatt került elő. A Telex szerint az Art1st Design Studio Kft. 2022 és 2024 között legalább nettó 5,883 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.
A 24.hu szintén arról számolt be, hogy Hadházy szerint Taraczky közben jelentős állami megbízásokhoz jutott, és a Citadella, illetve a Szabadság-szobor keresztjének megtervezéséhez kapcsolódó ügyekben is felmerült a neve. Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, ugyanakkor politikailag különösen érzékennyé teszi az ügyet.
Ha egy építész egy miniszterelnöki családhoz köthető, vitatott beruházás főtervezőjeként szerepel, miközben a cége jelentős állami megbízásokat kap, akkor a nyilvánosság joggal vár átlátható válaszokat.
Mit jelenthet a kamarai eljárás?
A kamarai etikai-fegyelmi eljárás nem büntetőeljárás. Nem bíróság és nem ügyészség, így önmagában nem állapíthatja meg, hogy bűncselekmény történt. Arra azonban alkalmas lehet, hogy szakmai és etikai szempontból megvizsgálja: a tervező megsértette-e az építészi hivatás szabályait, különösen egy műemléki értékű beruházás esetében.
Ha a kamara elmarasztaló döntést hoz, annak szakmai következményei lehetnek. Súlyos esetben fegyelmi szankció is szóba kerülhet, és egy ilyen döntés későbbi hatósági vagy politikai vizsgálatokban is hivatkozási alap lehet. Ha viszont a kamara nem talál szabálysértést, az Hadházy állításait gyengítheti.
A lényeg most az, hogy az eljárás még folyamatban van. Nincs jogerős megállapítás, nincs végleges döntés, és nyilvános kamarai indoklás sem ismert.
A lavina még csak most indulhat el
A kamarai vizsgálat önmagában nem zárja le Hatvanpuszta történetét, de elindíthat egy nagyobb folyamatot. Ha újra megvizsgálják a műemlékvédelmi döntéseket, az engedélyeket, az elbontott épületek jogi státuszát és a tervezői felelősséget, abból további hatósági, politikai vagy akár parlamenti vizsgálatok is következhetnek.
Most az a kérdés, hogy a kamara valóban szakmai alapon viszi-e végig az eljárást, és lesz-e olyan állami műemlékvédelmi vagy igazságügyi vizsgálat, amely teljes részletességgel feltárja a birtok építéstörténetét.
Hatvanpuszta körül ugyanis nem csupán egy tervlapról vagy egyetlen istállóról folyik a vita, hanem arról is, miként működött együtt az elmúlt években a hatalom, a vagyon, a hatósági engedélyezés és a szakmai felelősség.
A történet ezzel új szakaszba lépett. Hatvanpuszta eddig elsősorban politikai szimbólum volt, mostantól azonban hivatalos szakmai eljárás tárgya is.