Újabb erős politikai támadások indultak Magyar Péter ellen. Bohár Dániel fideszes riporter, Rétvári Bence KDNP-s frakcióvezető és Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is éles bírálatokkal illette a miniszterelnököt. A kifogások között az ügynökakták körüli botrány, Magyar Péter korábbi Orbán Viktorral kapcsolatos kijelentései, valamint az üzemanyagárak ügye is megjelent. A hangos állítások mögött azonban több olyan körülmény is húzódik, amely jelentősen árnyalja a képet.
A legnagyobb vita akkor robbant ki, amikor november 4-én nyilvánosságra kerültek a kommunista állambiztonsági nyilvántartások első dokumentumai. Az adatbázisban súlyos hiba történt: 164 olyan személyt is a hálózati személyek közé soroltak, akik valójában az állambiztonság megfigyeltjei voltak. Közéjük tartozott Lezsák Sándor is, akitől Magyar Péter később nyilvánosan bocsánatot kért.
Bohár Dániel szerint Magyar Péter már a kormány szerepét is tagadja
Bohár Dániel több videóban is nekiment a miniszterelnöknek. Egyik megszólalásában azt állította, hogy Magyar Péter már azt is tagadja, hogy a TISZA-kormánynak bármi köze lett volna az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb.
Az aktanyilvánosságról szóló törvényjavaslatot valóban a kormány nyújtotta be, és az Országgyűlés szeptemberben el is fogadta a jogszabályt. Maga a közzététel viszont az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feladata volt, amely nem a kormány, hanem az Országgyűlés felügyelete alatt működik.
Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában éppen ezt a különbséget emelte ki. Szerinte az informatikai hibáért annak tényleges elkövetője felel, a közzétételi határidőket pedig a parlament szavazta meg. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy tagadná a kormány politikai kezdeményező szerepét, ugyanakkor a történtek alapján a döntések és az előkészítés körülményeinek vizsgálata mindenképpen indokolt.
A KDNP frakcióvezetője más irányból támadott. Rétvári Bence a parlamentben olyan korábbi Magyar Péter-kijelentéseket idézett fel, amelyekben még elismerően beszélt Orbán Viktor politikai képességeiről. Emellett felhozta azt is, hogy Magyar korábban Ókovács Szilvesztert, az Operaház nemrég leváltott főigazgatóját is méltatta.
Rétvári szerint ezek a régebbi megszólalások megkérdőjelezik a miniszterelnök jelenlegi hitelességét. A politikus azt is állította, hogy Magyar egykor sorba állt, hogy közös fotót készíthessen Orbán Viktorral. A miniszterelnök erre ironikus hangnemben reagált.
Elismerte, hogy korábban Orbán Viktor politikai felkészültségéről beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelentette a politikai működésének feltétlen támogatását. Don Corleonét és Al Caponét hozta példaként arra, hogy az intellektuális képesség és az erkölcsi megítélés két teljesen különböző kérdés. A Novák Katalin beiktatásán készült közös fotóról szóló állítást viszont határozottan tagadta.
Toroczkai is nekiment, miközben az ügynökbotrány tovább dagad
Toroczkai László szintén bírálta a kormányfőt, többek között az üzemanyagárak és az ügynökakták közzététele miatt. A Mi Hazánk elnöke szerint a történelmi dokumentumokat nem lett volna szabad ilyen előkészítetlenséggel nyilvánosságra hozni, mert a téves besorolások ártatlan emberek jó hírnevét is sérthetik.
Ebben a kérdésben valóban történt súlyos hiba. Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója elismerte a 164 téves besorolást, bocsánatot kért az érintettektől, és felajánlotta a lemondását. Az ügy miatt az adatvédelmi hatóság is vizsgálódik, a levéltári dolgozók érdekképviselete pedig azt sürgette, hogy a szakmai munkát védjék meg a politikai nyomástól.
Mi igaz tehát a Magyar Péter elleni vádakból?
Az ügynökakták közzététele során elkövetett súlyos hiba bizonyított tény, ahogyan az is, hogy Magyar Péter korábban elismerően nyilatkozott Orbán Viktorról. Ezeket azonban külön kell választani azoktól a politikai értelmezésektől, amelyek szerint a miniszterelnök szándékosan félrevezette volna a nyilvánosságot, vagy egyszerűen letagadná a kormány szerepét.
Az eddig ismert információk alapján nem bizonyított, hogy Magyar Péter személyesen utasította volna a levéltár munkatársait hibás adatok közzétételére. A kormány politikai felelősségéről ugyanakkor lehet vitát folytatni, különösen az előkészítésre rendelkezésre álló idő és a szükséges ellenőrzések miatt.
A politikai támadások tehát valós eseményekre és korábbi kijelentésekre épülnek, de az ezekből levont következtetések már nem minden esetben tekinthetők bizonyított ténynek. A döntő kérdés az, hogy az ügynökakták ügyében sikerül-e pontosan feltárni a hibák okait és felelőseit, miközben a korábbi politikai kijelentések megítélését a választókra bízzák.
Forrásellenőrzés: Promotions.hu, Telex, Index, 24.hu, Magyarország Kormánya, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.