Hat év után megszűnt Magyarországon a veszélyhelyzet. A különleges jogrendet először 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány miatt hirdette ki az Orbán-kormány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háborúra hivatkozva folytatódott a rendkívüli kormányzati rendeletalkotás időszaka. A háborús veszélyhelyzet legutóbbi meghosszabbítása 2026. május 13-áig szólt, így május 14-ével új jogi helyzet állt elő Magyarországon – írja az ATV.
Ez elsőre akár szigorúan jogi ügynek is tűnhet, a valóságban azonban a mindennapokat is érinti. A veszélyhelyzet idején a kormány rendkívüli felhatalmazással, rendeleti úton szabályozhatott számos területet. Ennek köszönhetően sok döntés gyorsabban, a szokásos parlamenti jogalkotási eljárást megkerülve vagy lerövidítve születhetett meg. Most ennek az időszaknak vége.
A fordulat ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden veszélyhelyzeti szabály egyik napról a másikra eltűnt volna. Az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén elfogadta azt a törvényt, amely több veszélyhelyzeti rendeletet törvényi szintre emelt. A jogszabályt Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője jegyezte, és az Országgyűlés 190 igen és 6 nem szavazattal fogadta el.
Miért kellett külön törvény?
A háborús veszélyhelyzet megszűnésével azok a kormányrendeletek, amelyek közvetlenül a különleges jogrendre épültek, jogi értelemben bizonytalan helyzetbe kerülhettek volna. Emiatt vált szükségessé, hogy az Országgyűlés áttekintse: mely intézkedéseket kell kivezetni, melyeket kell átmenetileg fenntartani, és melyeket kell a normál jogrend részévé tenni.
A most elfogadott törvény lényege éppen ez: nem a veszélyhelyzetet hosszabbítja meg, hanem bizonyos szabályokat átemel a rendes jogrendbe. Vagyis megszűnik a rendkívüli jogi állapot, de néhány, a hétköznapi életet is érintő intézkedés továbbra is hatályban marad. Ez lényeges különbség.
A veszélyhelyzet idején a kormány különleges felhatalmazás alapján alkothatott rendeleteket. Most viszont azok a szabályok, amelyek megmaradnak, már törvényi alapon működnek tovább. Ez átláthatóbb, a parlamenti logikába jobban illeszkedő megoldás. Ettől persze még számos kérdés nyitott marad: melyik intézkedés meddig marad érvényben, melyik végleges, melyik csak átmeneti, és mindez hogyan érinti a családokat, a vállalkozókat, a gazdálkodókat, az autósokat és a kereskedőket?
Több mint 170 rendelet született a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva
Az interneten elérhető Nemzeti Jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva. Ez jól mutatja, milyen széles körben használta a korábbi kormány a különleges jogrendet.
A háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján jelentette be. Indokként az orosz–ukrán háborúra hivatkozott, amely 2022. február 24-én kezdődött. Az Országgyűlés azóta többször is meghosszabbította a veszélyhelyzetet, legutóbb 2025 őszén, egészen 2026. május 13-áig.
A választás után felmerült az is, hogy a leköszönő kormány május 31-éig hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet, hogy maradjon idő a jogszabályok átvezetésére. Végül azonban nem ez történt. Az új Országgyűlés már a május 9-i alakuló ülésén elfogadta a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabályt.
Ez politikai értelemben is fontos üzenet: a veszélyhelyzet nem folytatódik tovább, ugyanakkor azokat az intézkedéseket, amelyekre a kormány és a parlament szerint továbbra is szükség van, nem engedik egyszerűen kiesni a rendszerből.
Törvényben marad a védett üzemanyagár
Az egyik legfontosabb, közvetlenül sokakat érintő szabály a védett üzemanyagár törvényi rögzítése. A rendelkezés szerint a benzinkutakon a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintos, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintos áron adható a jogosultak számára.
A Magyar Nemzet összefoglalója alapján a veszélyhelyzet megszűnése után is fennmarad az üzemanyagár-védelem, az árrésstop, valamint több gazdasági kedvezmény. Ez különösen sok autósnak fontos, főként a vidéken élő családoknak és az ingázóknak.
Magyarországon sok helyen az autó nem kényelmi eszköz, hanem a mindennapi élet egyik alapfeltétele. Kell munkába járáshoz, iskolába, óvodába, orvoshoz, bevásárláshoz. A védett ár tehát nem pusztán politikai szlogen. Egy 50 literes tank esetében már több ezer forintos eltérést jelenthet a piaci árhoz képest. Ez egy család költségvetésében akár egy heti bevásárlás része, egy számla vagy éppen az a kevés mozgástér lehet, ami hónap végén nagyon hiányzik.
Mindeközben az üzemanyagár-védelem körül komoly gazdasági kérdések is felmerülnek. A független benzinkutak működése, a Mol ellátási szerepe, a stratégiai készletek és a kiskereskedelmi árrés mind olyan terület, ahol gyorsan feszültség keletkezhet. Éppen ezért a szabály törvényi fenntartása mellett a gyakorlati végrehajtás is meghatározó kérdés lesz.
Marad az árrésstop több termékkategóriában
A jogszabály a kiskereskedelmi árréskorlátozásokat is fenntartja bizonyos termékkategóriákban. Ez azt jelenti, hogy egyes alapvető, illetve a háztartások számára fontos termékek esetében továbbra is korlátozott marad, mekkora árrést alkalmazhatnak a kereskedők.
A drogériai termékeknél szintén megmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyok miatt magasabb felső határt határoztak meg. Ez a mindennapi bevásárlások szempontjából sok családnak számít, hiszen a drogériai áruk – például a tisztítószerek, a higiéniai cikkek vagy a babaápolási termékek – nem luxuscikkek, hanem rendszeres kiadások.
Itt is ugyanaz a kérdés merül fel, mint az üzemanyagárnál: a cél jól érthető, hiszen a családokat védenék a magas áraktól. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a kereskedelmi láncok, a kisebb üzletek és a beszállítók működése se sérüljön annyira, hogy hiány vagy ellátási gond alakuljon ki. Az árrésstop akkor lehet valódi segítség, ha a vásárlók ezt ténylegesen érzik a kasszánál, miközben az áruk a polcokon is elérhetők maradnak.
Moratóriumok maradnak a bajba került gazdálkodóknak
A törvény több mezőgazdasági szereplő számára is átmeneti fizetési könnyítést biztosít. November 30-áig továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, amely szerint a fagykár vagy aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után.
A ragadós száj- és körömfájás következményeivel érintett gazdálkodók esetében pedig 2027. június 30-áig maradhat fizetési moratórium.
Ez a mezőgazdaságban rendkívül fontos kérdés. Egy gazda nem feltétlenül tudja egyik hónapról a másikra pótolni a kieső bevételt. Egy aszályos év, egy fagykár, egy állatbetegség vagy egy piaci sokk olyan terhet jelenthet, amely hiteltörlesztés mellett könnyen ellehetetleníti a működést.
A fizetési moratórium nem ajándékpénz, inkább egyfajta levegővétel. Időt ad arra, hogy a gazdálkodó ne azonnal roppanjon bele a veszteségbe, hanem legyen esélye újratervezni, helyreállítani a termelést, vagy kivárni a támogatások és a piac rendeződését.
A reklámadó továbbra is 0 százalék marad
A jogszabály szerint július 1-jétől is 0 százalék marad a reklámadó mértéke, méghozzá határozatlan időre. Ez fontos üzenet a médiaszektor, a reklámpiac és a hirdetési szereplők számára is.
A reklámadó az elmúlt években többször is politikai és gazdasági viták tárgyát képezte. A 0 százalékos szint fenntartása azt jelenti, hogy az állam egyelőre nem vet ki plusz adót a reklámbevételekre. Ez közvetve a médiapiac működésére is hatással van.
A hirdetési bevétel sok szerkesztőség, kiadó, online portál és piaci szereplő számára alapvető bevételi forrás. Ha új adóteher jelenne meg ezen a területen, az a médiacégek működését és a hirdetési árakat is befolyásolhatná. Most tehát ezen a téren nem érkezik újabb teher, legalábbis a törvényi szabályozás szerint.
Meghosszabbították a rezsikedvezmény elszámolási határidejét
A januári tartós hideg miatt biztosított rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is meghosszabbították. Ez különösen azoknak lehet fontos, akik valamilyen módon érintettek voltak a hideg időszakhoz kapcsolódó többletkiadásokban.
A rezsi kérdése Magyarországon évek óta az egyik legérzékenyebb társadalmi ügy. Sok családnál a fűtés, az áram, a gáz vagy a tűzifa ára télen különösen nagy terhet jelent. Egy hidegebb hónap könnyen felboríthatja a családi költségvetést, főként azoknál, akik fix jövedelemből élnek.
Az elszámolási határidő meghosszabbítása technikai jellegű lépésnek tűnhet, de sok érintettnek valódi könnyebbséget adhat. Ilyenkor nemcsak az a kérdés, jár-e a kedvezmény, hanem az is, hogy marad-e elegendő idő az adminisztrációra, az elszámolásra és az ügyintézésre.
A javítóintézetek irányítása is törvényi szintre került
A jogszabály törvényi szintre emelte azt a módosítást is, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelességévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.
Ez első hallásra szakigazgatási részletnek tűnhet, valójában azonban érzékeny területről van szó. A javítóintézetekben olyan fiatalok élnek, akiknek az állam egyszerre tartozik felelősséggel, kontrollal és nevelési kötelezettséggel. Itt a rend, az ellenőrzés, a szakmai munka és a gyermekvédelmi szempontok egyaránt kulcsfontosságúak.
Ha az irányítási feladatok világosan kijelölt miniszteri felelősség alá kerülnek, az elvileg átláthatóbb működést eredményezhet. A gyakorlatban azonban az lesz a döntő, hogy a szabályok mellé megfelelő intézményi ellenőrzés, szakemberállomány és valóban működő felelősségi rendszer társul-e.
Szigorúbb felelősség az üzleteknél a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt
A törvény általános követelményként rögzíti, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy megelőzze többek között a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer készítésének elősegítése vagy a tudatmódosító anyaggal visszaélés üzlet területén történő elkövetését.
A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására, ha megállapítja, hogy az üzlet területén történt, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult.
Ez elsősorban vendéglátóhelyeket, szórakozóhelyeket, boltokat és más üzleti egységeket érinthet. A cél érthető: ne alakulhasson ki egy üzlet területén olyan bűnözői tevékenység, amelyre az üzemeltető nem reagál. Ugyanakkor a szabály alkalmazása érzékeny kérdés lehet. Fontos, hogy valóban a bűncselekmények visszaszorítását szolgálja, és ne váljon önkényessé vagy aránytalanná.
Egy üzlet ideiglenes bezáratása komoly gazdasági következményekkel járhat, ezért a hatósági döntéseknek megalapozottnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük.
Mit jelent, hogy megszűnt a különleges jogrend?
Az Alaptörvény jelenleg három különleges jogrendi esetet ismer: hadiállapotot, szükségállapotot és veszélyhelyzetet. Mindhárom esetben a kormánynak rendeletalkotási joga van, vagyis a normál jogrendhez képest gyorsabb és szélesebb mozgástér áll rendelkezésére.
Az Index összefoglalója szerint az Alaptörvény korábbi módosításai nyomán a különleges jogrendi helyzetek köre hatról háromra csökkent. A veszélyhelyzetet a kormány akkor hirdetheti ki, ha szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa áll fenn, illetve ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény, például elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség következményeit kell elhárítani.
A veszélyhelyzet eredetileg harminc napra hirdethető ki, de az Országgyűlés felhatalmazásával meghosszabbítható, ha az okot adó körülmény továbbra is fennáll. Most azonban ez a különleges jogrend lezárult. Ez politikai és jogállami szempontból is jelentős pillanat.
A normál jogrendhez való visszatérés azt jelenti, hogy a kormány mozgástere szűkül a rendeleti kormányzásban, miközben a parlament szerepe ismét hangsúlyosabbá válik.
Miért fontos mindez a hétköznapi embereknek?
Sokan talán úgy gondolják, hogy a veszélyhelyzet megszűnése kizárólag jogászok és politikusok ügye. Valójában azonban nem így van. A különleges jogrend alatt született döntések sokszor közvetlenül érintették az árakat, a bolti szabályokat, a hiteleket, az üzemanyagárakat, a támogatásokat, a gazdasági szereplőket és az intézmények működését.
Most az történik, hogy az ország visszatér a rendes jogalkotási logikához. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb, tartós szabályokat nem rendkívüli kormányrendeletekben, hanem törvényekben kell rendezni. Az emberek számára mindez azért fontos, mert kiszámíthatóbb működést teremthet.
Egy vállalkozó, gazda, autós, kereskedő vagy család számára korántsem mindegy, hogy a szabályok egyik napról a másikra, rendkívüli rendeletekkel változnak, vagy átláthatóbb törvényi keretek között alakulnak.
A veszélyhelyzet megszűnése tehát nem csupán jogi fordulat. Egy korszak lezárása is.
A veszélyhelyzet vége nem jelenti a válságok végét
Fontos ugyanakkor őszintén kimondani: attól, hogy a veszélyhelyzet jogilag megszűnt, a problémák nem tűntek el. A háború továbbra is zajlik a szomszédban. Az üzemanyagpiac feszült. A gazdák több területen nehéz helyzetben vannak. Az árak továbbra is sok családot nyomnak. A költségvetés állapota pedig komoly kérdés marad.
A különbség most az, hogy ezekre a problémákra már nem a rendkívüli jogrend logikájával, hanem normál törvényi és kormányzati eszközökkel kell válaszolni. Ez egyszerre lehetőség és felelősség. Lehetőség, mert a parlamenti kontroll erősebb lehet. Felelősség, mert a döntéseknek továbbra is gyorsnak, hatékonynak és emberközelinek kell lenniük.
Az emberek ugyanis nem azt figyelik, milyen jogtechnikai formában születik egy döntés. Sokkal inkább azt nézik, hogy működik-e. Van-e üzemanyag. Megfizethető-e az alapvető élelmiszer. Kap-e segítséget a bajba jutott gazda. Tud-e tervezni a vállalkozó. Biztonságban érzi-e magát a család.
Korszakhatár Magyarországon
Hat év veszélyhelyzet után Magyarország új jogi korszakba lépett. A koronavírus-járvány idején indult rendkívüli működés, majd a háborús veszélyhelyzet időszaka most lezárult. A különleges jogrend megszűnt, ugyanakkor több fontos gazdasági és társadalmi intézkedés törvényi alapon tovább él.
A védett üzemanyagár, az árrésstop, a gazdálkodói moratóriumok, a reklámadó 0 százalékos mértéke és több más szabály is azt mutatja, hogy a válságkezelés bizonyos elemei nem tűnnek el azonnal. Inkább átkerülnek a rendes jogrendbe.
A legfontosabb kérdés most az, hogy ez az átmenet valóban átláthatóbb, kiszámíthatóbb és felelősebb működést hoz-e. Mert a veszélyhelyzet vége önmagában még nem old meg mindent. De lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország végre ne rendkívüli állapotként, hanem normál jogrendben kezelje a nehézségeit.
És ez talán sok ember számára a legfontosabb üzenet: hat év után véget ért egy rendkívüli korszak. Most az a kérdés, milyen országot építünk a normál jogrend visszatérése után.