Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délelőtt egy olyan, kifejezetten az alacsony nyugdíjból élő időseket célzó intézkedést jelentett be, amely jelentős változást hozhat a nyugdíjrendszerben. A kormány szerdai döntése alapján 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra növelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A döntést a kormány hivatalos oldala is megerősítette, és azt közölte, hogy az intézkedés a 2027-es költségvetés elfogadását követően lép életbe – írja a Startlap. A változás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy 2026-ban az öregségi teljes nyugdíj hivatalos minimuma továbbra is havi 28 500 forint, vagyis a most bejelentett 120 ezer forintos összeg ennek több mint négyszerese. A Magyar Államkincstár 2026-ra vonatkozó hivatalos tájékoztatója is ezt a 28 500 forintos minimumot tartalmazza. Magyar Péter szerint az intézkedés több százezer idős ember helyzetét javíthatja, és sokaknál akár a jelenlegi nyugdíj megduplázását is jelentheti. Ugyanakkor van egy rendkívül lényeges részlet: a végrehajtás pontos szabályait még nem hozták nyilvánosságra teljes egészében, ezért egyelőre nem lehet minden 120 ezer forint alatti ellátásról automatikusan kijelenteni, hogy januártól pontosan 120 ezer forintra emelkedik. Különösen fontos lesz tisztázni a résznyugdíjak, a külföldi szolgálati idővel rendelkezők és más nyugdíjszerű ellátások helyzetét.
Magyar Péter: 2027. január 1-jétől 120 ezer forint lesz a minimum
A miniszterelnök Facebook-videóban ismertette a szerdai kormányülés egyik legfontosabb, időseket érintő döntését. Magyar Péter bejelentése szerint:
„2027. január elsejétől […] 120 ezer forintra emeljük az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.”
A kormány hivatalos közleménye alapján az új összeg 2027. január 1-jétől lesz érvényes, vagyis a változás a jövő év első hónapjától érintheti az arra jogosultakat. A közlemény azt is világosan rögzíti, hogy a hatálybalépés a 2027-es költségvetés elfogadását követi. Ez azért lényeges, mert jelenleg még csak kormánydöntésről és hivatalosan bejelentett intézkedésről van szó, miközben a részletes végrehajtási jogszabályoknak még meg kell határozniuk, pontosan mely jogosulti körre és milyen számítási szabályok szerint alkalmazzák az új minimumot.
28 500 forintról 120 ezerre: ekkora a különbség
Ha kizárólag a mostani és a bejelentett törvényi minimumot vetjük össze, akkor rendkívül nagy a különbség. A havi 28 500 forint és a 120 000 forint között 91 500 forint az eltérés. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi minimum több mint 321 százalékkal nőne, az új összeg pedig nagyjából 4,2-szerese lenne a mostaninak. A 28 500 forintos minimum 2008 óta érdemben nem változott, és a Magyar Államkincstár 2026-os tájékoztatója szerint idén is ezen a szinten maradt.
Fontos azonban, hogy a tényleges havi nyugdíj nagyon kevés esetben pontosan 28 500 forint. A nyugdíjminimum jogszabályi fogalom, miközben a ténylegesen megállapított nyugdíj a szolgálati időtől és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől függ. Emiatt félrevezető lenne azt állítani, hogy minden érintett nyugdíja automatikusan négyszeresére emelkedik. Ha a végleges szabályozás valóban legalább 120 ezer forintra húzza fel az érintett, ennél kisebb teljes öregségi nyugdíjakat, akkor az egyes összegek változása például így nézne ki:
Ezek szemléltető számítások, nem egyedi nyugdíjhatározatok. A tényleges emelés módját a végleges jogszabály fogja meghatározni.
Sokaknál valóban megduplázódhat a nyugdíj
Magyar Péter külön hangsúlyozta, hogy lesznek olyan idősek, akiknek a havi járandósága akár a duplájára is nőhet. Matematikailag ez azoknál lehetséges, akik jelenleg körülbelül 60 ezer forintos, az intézkedés hatálya alá eső nyugdíjat kapnak: 60 ezerről 120 ezerre valóban pontosan kétszeres emelkedés történne. 80 ezer forintnál már 50 százalékos, 100 ezernél pedig 20 százalékos növekedésről lenne szó.
A kormány közleménye szerint „több százezer idős ember” járandóságát érintheti jelentősen az intézkedés. A pontos érintetti kör megítéléséhez azonban szükség lesz a végrehajtási szabályokra is, mivel a statisztikákban szereplő alacsony összegű ellátások között többféle jogosultsági helyzet található.
Több mint kétmillió öregségi nyugdíjas van Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb részletes adatai szerint 2026 januárjában 2 millió 15 ezer 552 ember részesült öregségi nyugdíjban. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 260 993 forint, a medián pedig 230 045 forint volt. Utóbbi azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjasok fele ennél kevesebb, a másik fele ennél több nyugdíjat kapott.
A 120 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők aránya az év eleji adatok alapján már jóval alacsonyabb, mint egy évtizeddel ezelőtt, de továbbra is jelentős csoportról van szó. A KSH-adatokat feldolgozó számítások szerint az öregségi nyugdíjasok körében nagyságrendileg 127 ezer ember lehetett 120 ezer forint alatt 2026 elején. A nagyon alacsony nyugdíjak egy része ugyanakkor külföldön megszerzett jogosultság mellett folyósított magyar résznyugdíj. Éppen ezért még tisztázni kell, hogyan egyeztethető össze a kormány által említett „több százezer” érintett a jelenlegi statisztikai adatokkal. Elképzelhető, hogy a végleges csomag szélesebb kört érint majd, mint pusztán a 120 ezer forint alatti teljes öregségi nyugdíjak felzárkóztatása, de ezt a mostani bejelentésből még nem lehet biztosan kijelenteni.
Nagyon fontos: nem minden 120 ezer forint alatti ellátás ugyanolyan
A nyugdíjrendszer egyik leglényegesebb részlete, hogy különbséget kell tenni az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj között. A hatályos társadalombiztosítási nyugdíjtörvény szerint teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább húsz év szolgálati idő szükséges, míg legalább tizenöt év szolgálati idővel öregségi résznyugdíj állapítható meg. A törvény jelenlegi szövege azt is kimondja, hogy az öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott minimumnál, ugyanakkor vannak kivételek.
Az öregségi résznyugdíjnak például nincs ugyanolyan általános minimumgaranciája, és az arányosan elismert szolgálati idő esetében is eltérhetnek a szabályok. Ez 2027-ben kulcskérdés lesz, mert sok rendkívül alacsony összegű nyugdíj mögött éppen ilyen speciális helyzet áll. A mostani kormányzati bejelentés azonban még nem részletezi, hogy ezek közül mely ellátások kerülnek be a 120 ezer forintos rendszerbe.
A külföldön dolgozók esetében is fontos lesz a részletszabály
A KSH korábban külön felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyon alacsony magyar nyugdíjak jelentős része olyan személyekhez kapcsolódik, akik Magyarország mellett más országban is szereztek szolgálati időt. Ilyenkor a magyar állam csak a Magyarországon megszerzett jogosultság alapján számított részt folyósíthatja, miközben az érintett külföldről is kaphat nyugdíjat. Ezért például egy 70 vagy 80 ezer forintos magyarországi nyugdíj nem feltétlenül jelenti azt, hogy az illető teljes havi nyugdíjjövedelme is ennyi.
A 120 ezer forintos minimum bevezetésekor tehát a kormánynak azt is rendeznie kell, miként kezelik a nemzetközi nyugdíjmegállapításokból származó részösszegeket. Amíg erről nincs végleges szabály, nem érdemes minden jelenleg 120 ezer forint alatt folyósított összeget automatikusan januári emelésként kezelni.
Az új minimum nem ugyanaz, mint a szokásos januári nyugdíjemelés
Fontos különbség az is, hogy a most bejelentett 120 ezer forintos minimum nem azonos az évente januárban végrehajtott általános nyugdíjemeléssel. A magyar nyugdíjrendszerben a már megállapított nyugdíjakat minden év elején a költségvetésben várható inflációhoz igazodó mértékkel emelik, majd szükség esetén év közben vagy novemberben korrekció következhet. A 2026-os általános januári emelés például 3,6 százalék volt.
A 120 ezer forintos minimum ezzel szemben célzott felzárkóztató intézkedés, amely az alacsony nyugdíjakat érintené. A 2027-re vonatkozó általános januári nyugdíjemelés pontos mértéke jelenleg még nem ismert, mivel a következő évi költségvetést csak ősszel tervezik benyújtani. Kármán András pénzügyminiszter augusztus 27-én arról beszélt, hogy a 2027-es költségvetés ősszel kerül az Országgyűlés elé. Ez azt jelenti, hogy 2027 januárjában akár két külön változás is érintheti az alacsony nyugdíjakat: az általános éves emelés és a most bejelentett 120 ezer forintos minimum bevezetése. A pontos sorrend és a számítási módszer azonban csak a végleges szabályokból derülhet ki.
Mi lesz azzal, aki most 120–140 ezer forint közötti nyugdíjat kap?
Ez az egyik legérdekesebb kérdés. A Tisza még a választás előtt olyan programot ismertetett, amely a 120 ezer forintos minimumnyugdíj mellett a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat is külön, sávosan emelte volna. A korábbi terv szerint az alacsonyabb sávban nagyobb, a 140 ezer forinthoz közelebb eső nyugdíjaknál kisebb kiegészítés szerepelt volna.
A csütörtöki kormányzati bejelentés azonban konkrét döntésként egyelőre csak a 120 ezer forintos öregségi nyugdíjminimumot nevezte meg. Magyar Péter azt is elmondta, hogy az idősekre vonatkozó további vállalások előkészítése megkezdődött, és ezekről akkor adnak tájékoztatást, amikor megszületnek a végleges döntések. Ezért annak, aki például 125, 130 vagy 138 ezer forintos nyugdíjat kap, jelenleg még nem lehet biztos extra összeget mondani. A mostani döntés önmagában nem jelentett be általános emelést a 120 ezer forint feletti sávra.
A 13. és 14. havi nyugdíjnál is maradtak nyitott kérdések
A következő hónapok egyik fontos kérdése az is, hogy az új minimum hogyan illeszkedik majd a kormány által örökölt 13. havi, illetve fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíjrendszerhez. Kármán András pénzügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint egyelőre nincs végleges kormánydöntés arról, hogy ezek a juttatások minden nyugdíjszintnél változatlan formában működnek-e tovább. A miniszter a Tisza programjában szereplő rászorultsági elvet is hangsúlyozta.
Ez egyelőre nem érinti a most biztosan bejelentett 120 ezer forintos minimumot, de a 2027-es teljes nyugdíjcsomag végső hatásának kiszámításához fontos lesz ismerni ezeket a döntéseket is.
Miért különösen jelentős a 120 ezer forintos határ?
A 28 500 forintos nyugdíjminimum hosszú ideje az egyik leggyakrabban bírált eleme volt a magyar nyugdíjrendszernek. Miközben az átlagos öregségi nyugdíj 2026 januárjára 260 993 forintra emelkedett, a jogszabályi minimum 28 500 forinton maradt. Vagyis az átlagnyugdíj már több mint kilencszerese a hivatalos minimumértéknek.
A 120 ezer forintos szint ugyan továbbra is messze elmarad a jelenlegi 260 ezer forint feletti átlagnyugdíjtól és a 230 ezer forintos mediántól, de azok számára, akik valóban rendkívül alacsony nyugdíjból élnek, havi több tízezer forintos változást hozhat. Egy 80 ezer forintos nyugdíj 120 ezerre emelése például havi 40 ezer, éves szinten 480 ezer forint többletet jelentene. Egy 100 ezer forintos ellátás esetében havi 20 ezer, egy év alatt pedig 240 ezer forint lenne a különbség – feltéve, hogy az adott ellátás a végleges szabályozás hatálya alá kerül.
A gyógyszereknél már szeptemberben jön egy másik változás
Magyar Péter a nyugdíjbejelentésben két másik, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásait érintő intézkedést is megemlített. Ezek közül a vényköteles gyógyszerek áfamentessége már jóval előrébb tart: az Országgyűlés augusztusban elfogadta a változást, így 2026. szeptember 1-jétől a vényköteles gyógyszerek áfakulcsa az eddigi 5 százalékról nullára csökken.
Az intézkedés önmagában nem jelenti azt, hogy minden gyógyszer pontosan 5 százalékkal olcsóbb lesz, hiszen sok készítménynél társadalombiztosítási támogatás és hatósági árképzés is működik. A kormány külön szabályozást is bevezetett annak érdekében, hogy az áfacsökkentést ne lehessen párhuzamos áremeléssel elnyelni. Az idősek szempontjából azért lehet fontos ez a változás, mert a KSH fogyasztói kosarában a gyógyszerek és gyógyáruk súlya a nyugdíjas háztartásoknál mintegy kétszerese az általános fogyasztói kosárban mért aránynak.
A tűzifánál szeptember 15-től csökken az áfa
A másik már eldöntött intézkedés a tűzifát érinti. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint 2026. szeptember 15-től 27 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa áfája. A kedvezmény a hagyományos hasított és méteres tűzifán túl többek között a pelletre és a fabrikettre is kiterjed.
A kormány szerint az intézkedés mintegy 1,3 millió részben vagy teljes egészében fával fűtő háztartást érinthet. Mivel a fatüzelés különösen a vidéki, régebbi családi házakban elterjedt, a változás sok alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasnak is közvetlen segítséget jelenthet a fűtési szezon előtt.
Mikor kaphatják meg először a 120 ezer forintos összeget?
A jelenlegi hivatalos közlés egyértelmű időpontot nevez meg: 2027. január 1. Ettől a naptól emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege 120 ezer forintra, feltéve, hogy addig a 2027-es költségvetés és a szükséges végrehajtási szabályok is hatályba lépnek. Ez azt jelenti, hogy az érintetteknél a 2027 januárjára járó nyugdíjban jelenhet meg először a változás.
A 2027-es teljes nyugdíjfolyósítási naptárt azonban a Magyar Államkincstár még nem tette közzé, ezért a januári banki jóváírás pontos napját most még nem érdemes találgatni.
Kell majd külön igényelni az emelést?
Erről sem jelent meg még részletes szabály. A rendszeres, törvényen alapuló nyugdíjemeléseknél a Magyar Államkincstár jellemzően hivatalból intézkedik, vagyis az érintettnek nem kell külön kérelmet benyújtania. A mostani, teljesen új 120 ezer forintos minimum végrehajtásának pontos technikai módját azonban még nem ismertették.
Ezért jelenleg semmilyen külön kérelmet nem kell és nem is lehet beadni a 120 ezer forintos minimumra hivatkozva. Érdemes megvárni a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatását, amelynek a jogszabály megjelenése után kell majd pontosan ismertetnie az érintettek körét és a folyósítás módját.
Az egyik legfontosabb kérdés még válaszra vár
A döntés politikai és gazdasági jelentősége egyértelmű: közel tizenkilenc év után radikálisan változhat meg az öregségi nyugdíj jogszabályban rögzített legkisebb összege. A 28 500 forintos minimum helyére 2027. január 1-jétől 120 ezer forint kerülhet. Az viszont még nem derült ki teljes részletességgel, hogy a változás pontosan mely jelenlegi nyugdíjasokat és milyen módon érinti.
A résznyugdíjak, a külföldön is szolgálati időt szerzett idősek, a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjak, valamint egyes más ellátások sorsa továbbra is nyitott kérdés. Egy dolog azonban már hivatalos: a kormány döntött a 120 ezer forintos minimumról, és 2027. január 1-jét jelölte meg a bevezetés időpontjaként. A következő fontos állomás a 2027-es költségvetés őszi benyújtása, majd a végrehajtási szabályok megjelenése lesz. Ezekből derülhet ki véglegesen, hogy ki mennyivel kap többet januártól.