Felmerülhet egyáltalán annak a lehetősége, hogy egy napon nemcsak egyes fideszes politikusokat, hanem magát a Fideszt is bíróság elé állítsák? A magyar jogi környezetben létezik olyan eljárás, amelynek a végén akár egy politikai párt jogutód nélküli megszűnését is kimondhatja a bíróság. Ehhez azonban rendkívül súlyos, a párt szervezeti működéséhez közvetlenül kapcsolódó jogsértéseket kellene bizonyítani. Vagyis az elméleti lehetőség valóban adott, de a Fidesz feloszlatása a jelenleg ismert információk alapján korántsem tűnik reálisan, közvetlenül várható fejleménynek.
A téma az elmúlt hetek büntetőeljárásai miatt került ismét a figyelem középpontjába. Több korábbi kormányzati szereplő és hozzájuk köthető személy ellen indult vizsgálat, miközben a politikai közbeszédben egyre gyakrabban hangzik el a „bűnszervezet” kifejezés. Jogilag azonban óriási különbség van aközött, hogy egy párt egyes tagjai követnek el bűncselekményt, illetve aközött, hogy maga a szervezet működik törvényellenesen.
Mit jelent a bűnszervezet fogalma a magyar jogban?
A Büntető törvénykönyv 459. paragrafusa pontosan meghatározza, mit kell bűnszervezet alatt érteni. Legalább három személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportról van szó, amelynek célja legalább ötévi szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ez azt jelenti, hogy önmagában néhány politikus korrupciós ügye, több különálló büntetőeljárás, vagy akár több jogerős elítélés sem elegendő ahhoz, hogy egy teljes pártot bűnszervezetnek lehessen tekinteni.
A hatóságoknak bizonyítaniuk kellene az összehangoltan, tartósan működő bűnözői struktúrát, az abban részt vevők szerepét, valamint a konkrét bűncselekményekkel fennálló kapcsolatot. A büntetőjog ráadásul nem is ismer olyan egyszerű eljárást, amelyben egy politikai pártot egyetlen döntéssel általánosságban „bűnszervezetté nyilvánítanak”. A bűnszervezet fennállását mindig konkrét büntetőügyekben kell megállapítani, az érintett személyek felelősségének vizsgálatával.
Van egy másik jogi út is, amely akár a párt megszűnéséhez vezethet
Az 1989. évi XXXIII. törvény, amely a pártok működését és gazdálkodását szabályozza, kifejezetten rendelkezik a politikai pártok jogutód nélküli megszűnéséről. A jogszabály szerint egy párt akkor is megszűnhet jogutód nélkül, ha a bíróság feloszlatja vagy megszünteti. Az ügyészség emellett törvényességi ellenőrzést gyakorolhat a pártok működése felett, és törvénysértés esetén keresetet is indíthat.
Az egyesületekre vonatkozó szabályok alapján a bíróság bizonyos súlyos esetekben a szervezet megszüntetéséről is határozhat. Létezik továbbá egy külön büntetőjogi lehetőség is: a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény meghatározott feltételek mellett egy jogi személy megszüntetését is lehetővé teszi, például akkor, ha annak tevékenysége elsődlegesen bűncselekmények leplezését szolgálja. Ez azonban különösen szigorú feltételekhez kötött, és nem következik automatikusan a vezetők elítéléséből.
Mi kellene ahhoz, hogy a Fidesz esetében egyáltalán szóba kerüljön?
A meghatározó kérdés nem az, hány korábbi fideszes politikus ellen indult büntetőeljárás, hanem az, hogy bizonyítható-e a párt mint szervezet közvetlen érintettsége. Ha a nyomozók például olyan dokumentumokat, pénzügyi bizonyítékokat vagy hiteles tanúvallomásokat találnának, amelyek arra utalnak, hogy a párt vezetése szervezeti szinten, tudatosan és tartósan irányította vagy segítette bűncselekmények elkövetését, az már egészen más jogi helyzetet teremtene.
Ebben az esetben az ügyészségnek azt is vizsgálnia kellene, hogy fennállnak-e a szervezettel szemben alkalmazható intézkedések törvényi feltételei. Egy ilyen eljárás azonban hosszas bizonyítást, független bírósági döntést és jogorvoslati lehetőségeket igényelne. A politikai ellenfelek állításai, a közéleti felháborodás vagy a párt korábbi kormányzati szerepe önmagukban nem adhatnak jogalapot a feloszlatáshoz.
Jogutód nélkül megszűnhetne-e valaha a Fidesz?
Elméletben igen, de csak akkor, ha egy erre irányuló eljárásban bizonyítják a jogszabályokban meghatározott, rendkívül súlyos feltételeket. Egy ilyen bírósági döntést a szervezet vagyoni viszonyainak rendezése és a nyilvántartásból való törlése követne. Ez jelentené a párt jogutód nélküli megszűnését.
A jelenleg ismert büntetőügyek alapján azonban nincs olyan bizonyított tényállás, amelyből egyenesen következne a Fidesz feloszlatása. Az érintett politikusok és más személyek egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása sem jelentene automatikusan pártfelelősséget.
A magyar jog tehát nem zárja ki, hogy egy súlyosan és bizonyítottan törvénysértően működő politikai párt végül bírósági döntéssel megszűnjön. A Fidesz esetében viszont ehhez nem politikai döntésre vagy általános vádakra, hanem rendkívül erős, közvetlen bizonyítékokra lenne szükség. Emiatt a forgatókönyv jogilag elképzelhető, ugyanakkor jelenleg erősen feltételes.
Forrás: 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről, 459. §; 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról; 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról; 2001. évi CIV. törvény a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről.