Magyarország hirtelen az európai inflációs élmezőnybe került
Hosszú évek után Magyarország már nem az európai inflációs rangsor szégyenpadján, hanem annak élmezőnyében találja magát. A legfrissebb, júniusi adatok alapján a magyar fogyasztói árak éves növekedése mindössze 1,7 százalék volt. Ennél kedvezőbb értéket a vizsgált európai országok közül csupán négyben mértek. Az Európai Unió tagállamai között, a nemzeti adatok alapján, Magyarország a harmadik legalacsonyabb inflációt érhette el. Az Eurostat egységes módszertannal számolt mutatójában pedig várhatóan a hetedik hely környékére kerülhetünk. Ez néhány hónappal ezelőtt még szinte elképzelhetetlennek tűnt.
Magyarország 2023 elején, majd ismét 2025-ben is az uniós inflációs lista legrosszabbjai közé tartozott. Most viszont a pénzromlás üteme alacsonyabb, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, Bulgáriában vagy Romániában. A Privátbankár Európai Inflációs Körképének összesítése szerint a júniusi 1,7 százalékos magyar inflációnál csak Svájcban és a vele gazdasági unióban működő Liechtensteinben, valamint Svédországban és Csehországban mértek jobb adatot. Ha kizárólag az Európai Unió 27 tagállamát nézzük, Magyarország a harmadik legalacsonyabb nemzeti inflációs értékkel szerepelhetett.
A régiós kép még látványosabb. Lengyelországban 2,5 százalékos, Szerbiában 2,7 százalékos, Albániában 3,2 százalékos, Szlovákiában 3,5 százalékos, Horvátországban 4,5 százalékos, Bulgáriában 5,4 százalékos, Romániában pedig 10,4 százalékos éves inflációt regisztráltak. Közép- és Kelet-Európában így Magyarországnál csupán Csehország teljesített jobban.
Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe valamivel gyengébb helyezést mutathat, mivel az uniós statisztikai hivatal minden országra egységes módszertant alkalmaz. Ezen a listán Magyarország várhatóan a hetedik hely környékén zárhat. Ez azonban így is óriási változás ahhoz képest, amikor Orbán Viktor kormánya idején Magyarország rendszeresen az Európai Unió egyik legmagasabb inflációját produkálta.
[ ]
A Tisza győzelmére megnyugodtak a piacok
Az infláció gyors mérséklődését nem lehet egyetlen politikai eseményre visszavezetni. A pénzromlás alakulását befolyásolják a nemzetközi energiaárak, az árfolyam, a kamatok, a fogyasztás, a bérek, a globális kereskedelem és a korábbi ársokkok kifutása is. Ugyanakkor nehéz vitatni, hogy a Tisza választási győzelmének lehetőségére, majd a kormányváltásra a pénzpiacok kedvezően reagáltak.
A politikai bizonytalanság csökkenése, az Európai Unióval kötött megállapodások, valamint a korábban befagyasztott támogatások hazahozatala javíthatta a Magyarországgal kapcsolatos befektetői várakozásokat. A stabilabb gazdasági környezet közvetve az árfolyamra, a finanszírozási költségekre és az inflációs várakozásokra is kedvező hatást gyakorolhat.
Ugyanakkor túlzás lenne azt állítani, hogy az 1,7 százalékos mutató kizárólag Magyar Péter győzelmének vagy az uniós forrásoknak köszönhető. Júniusban Európa-szerte is visszafogottabb lett az infláció: a 41 vizsgált országból harmincban alacsonyabb volt a pénzromlás üteme, mint májusban. Ilyen széles körű javulást több mint két éve nem mértek.
A kedvező adat önmagában még nem jelenti azt, hogy a korábbi évek drágulásának következményei eltűntek. Az árak már nagyon magas szintre kerültek, ezért az alacsonyabb infláció nem árcsökkenést, hanem a további drágulás lassulását jelenti. A boltokban tehát nem tértek vissza automatikusan a régi árak, a háztartások terhei pedig továbbra is jelentősek maradhatnak.
A friss adatok mégis fontos fordulatot jeleznek. Magyarország hosszú idő után most nem az európai lista végéről kapaszkodik felfelé, hanem a legalacsonyabb inflációt felmutató országok közé került. A következő hónapok számai dönthetik el, hogy ez tartós folyamat lesz-e, vagy csupán egyetlen kiemelkedően kedvező hónap eredménye.
Az árrésstop és a kamatcsökkentés lehet a következő nagy próba
Az öröm mellé egy komoly kérdőjel is társul. A Magyar-kormány egyelőre fenntartotta az Orbán-kormány által bevezetett árrésstopot, amely bizonyos termékeknél hatóságilag korlátozza a kereskedők mozgásterét. A Tisza ellenzékben élesen bírálta ezt az intézkedést, kormányon viszont egyelőre nem vezette ki.
A kereskedelmi szakma és több gazdasági elemző szerint az árrésstop piactorzító, és hosszabb távon áruhiányhoz, minőségromláshoz vagy más termékek drágulásához vezethet. Rövid távon ugyanakkor vitathatatlanul lefelé húzhatja a hivatalosan mért inflációt. Ezért a valódi próba nem az lesz, hogy mesterséges korlátozások mellett milyen alacsony számot közöl a statisztikai hivatal, hanem az, hogy az árrésstop megszüntetése után is kordában maradnak-e az árak.
A Tisza-kormánynak előbb-utóbb választ kell adnia arra, mikor és milyen ütemben szünteti meg a korábbi kabinet piactorzító intézkedését. Az infláció lassulása a Magyar Nemzeti Bank számára is nagyobb mozgásteret nyitott. Az MNB júniusban 0,25 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, Varga Mihály jegybankelnök pedig a nyári hónapokra óvatos kamatcsökkentési ciklust helyezett kilátásba. A várakozások szerint a következő döntéssel a ráta 6 százalék alá kerülhet.
A magyar reálkamat ennek ellenére továbbra is az egyik legmagasabb Európában. Ez támogatja a forintot, és segítheti az infláció elleni küzdelmet, ugyanakkor magasan tartja a vállalati és lakossági hitelek költségeit. A jegybanknak ezért különösen körültekintően kell egyensúlyoznia.
A kamatcsökkentés segítheti a gazdaság élénkülését, és enyhítheti a hitelfelvevők terheit, de túl gyors lazítás esetén ismét gyengülhet az árfolyam, és újra erősödhet az infláció. A döntéshozóknak úgy kell támogatniuk a növekedést, hogy közben ne veszélyeztessék a most elért eredményeket.
Orbánék után először nem az utolsó helyről magyarázkodunk
A friss adatok politikai jelentősége sem hagyható figyelmen kívül. Az Orbán-kormány éveken át háborúval, szankciókkal és Brüsszellel magyarázta az európai rekordokat döntő magyar inflációt, miközben több szomszédos ország jóval kisebb pénzromlással vészelte át ugyanezeket a válságokat. Most, néhány hónappal a kormányváltás után, Magyarország a kontinens egyik legalacsonyabb inflációs adatát mutatta fel.
Ebből még nem következik, hogy minden gazdasági gond megoldódott. Az árak a korábbi években már nagyon magasra emelkedtek, az alacsony infláció pedig nem azt jelenti, hogy a boltokban visszatértek a régi árak. Csupán azt mutatja, hogy a drágulás üteme jelentősen visszaesett.
A fordulat ettől még látványos. Magyarország hosszú idő után először nem az európai lista végéről próbálja megmagyarázni a kudarcot. Most az a kérdés, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e az árrésstop nélkül, hosszabb távon is megőrizni ezt az eredményt.
A következő hónapokban az infláció mellett az árfolyam, a kamatok, a bérek, a fogyasztás és a gazdasági növekedés alakulása is meghatározó lesz. Az is kiderülhet, hogy a korábban befagyasztott uniós támogatások hazahozatala és a befektetői bizalom javulása mennyire tudja tartósan stabilizálni a magyar gazdaságot. Egyetlen jó hónap még nem gazdasági csoda. Az viszont, hogy a magyar inflációnál már csak néhány európai országé alacsonyabb, valóban olyan fejlemény, amelyre az Orbán-korszak végén kevesen mertek volna fogadni.