Komoly fordulat jöhet még az idei karácsony előtt a magyar munkarendben. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu – Modern Szakszervezet olyan jogszabály-módosítást kezdeményezett, amely elfogadás esetén 2026-tól december 24-ét, szentestét valódi munkaszüneti nappá tehetné Magyarországon. Ez azért lenne különösen jelentős, mert jelenleg december 24. csupán áthelyezett pihenőnap: a szabályok szerint ezt december 12-én, szombaton kellene előre ledolgozni – írja a Dívány.
A kezdeményezés lényege, hogy december 24. egyszerűen bekerülne a Munka törvénykönyvében felsorolt munkaszüneti napok közé. Ha ez megtörténik, a szenteste nem egy másik munkanap áthelyezésével válna szabaddá, hanem önálló munkaszüneti napként szerepelne. A mostani szabályozás alapján ugyanis december 24. még nincs a munkaszüneti napok között. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg érvényes 2026-os munkarendet is módosítani kellene, hiszen az most egyértelműen kimondja: 2026. december 12., szombat munkanap, cserébe december 24., csütörtök pihenőnap.
Jelenleg még biztosan ledolgozós a december 24.
Érdemes különbséget tenni a most érvényes szabályok és a friss kezdeményezés között. 2026. augusztus közepén még nem született meg az a törvénymódosítás, amely december 24-ét munkaszüneti nappá emelné. A hatályos 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet szerint az általános munkarendben dolgozók decemberi beosztása jelenleg úgy alakul, hogy december 12., szombat munkanap, míg december 24., csütörtök pihenőnap.
Magyarán a mostani jogi helyzetben a december 24-i szabadnapot előzetesen „meg kell dolgozni”. Ez azért fontos, mert a köznyelvben gyakran úgy beszélnek róla, mintha „szabadnap december 24.” lenne, pedig jogilag ez nem azonos a december 25-i vagy 26-i munkaszüneti nappal. December 24. jelenleg áthelyezett pihenőnap. Ha viszont ősszel elfogadnák a módosítást, teljesen új jogi helyzet állna elő.
December 12. helyett is szabad szombat lehetne
A változás egyik legérdekesebb gyakorlati következménye a december 12-i szombat sorsa. A jelenlegi naptár szerint ezen a napon az általános munkarendben dolgozóknak be kell menniük dolgozni, mert ezzel váltják ki a december 24-i csütörtöki pihenőnapot. Ha azonban december 24. törvény alapján munkaszüneti nappá válna, megszűnne az az ok, ami miatt december 12-ét munkanappá nyilvánították.
Ehhez azonban nem lenne elég pusztán a Munka törvénykönyvének módosítása: a már kihirdetett 2026-os munkarendet rögzítő NGM-rendeletet is hozzá kellene igazítani az új helyzethez. Ez jogtechnikai következmény abból, hogy a jelenlegi rendelet kifejezetten összekapcsolja december 12. munkanappá, illetve december 24. pihenőnappá nyilvánítását. Vagyis ma még nem mondható ki biztosan, hogy december 12. ismét pihenőnap lesz. Ehhez előbb el kell fogadni a törvénymódosítást, majd rendezni kell a 2026-os munkarendet is.
A szakszervezetek már hivatalosan előálltak a javaslattal
A kezdeményezés mögött a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu – Modern Szakszervezet áll. A rendelkezésre álló információk szerint a két szervezet olyan jogszabály-módosítási javaslatot juttatott el a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amely december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását célozza.
A Munkástanácsok és a kereskedelmi dolgozók érdekképviselete korábban is többször szorgalmazta a szenteste munkajogi státuszának megváltoztatását. A Munkástanácsok honlapján már évekkel ezelőtt is megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek december 24-ére nagyobb védelmet és több pihenési lehetőséget követeltek a munkavállalóknak. A mostani elképzelés azonban ennél szélesebb körű lenne: nem csupán a kereskedelemben dolgozókat érintené, hanem december 24. általános munkaszüneti nappá válna.
Egyszerűbb lehet a jogi út, mint korábban gondolták
A kezdeményezők álláspontja szerint a változtatáshoz elég lehet a Munka törvénykönyvének módosítása. A hatályos Mt. 102. paragrafusa sorolja fel a munkaszüneti napokat. Jelenleg ide tartozik január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. December 24. nincs a felsorolásban.
Ha az Országgyűlés ezt a paragrafust úgy módosítaná, hogy december 24. is bekerüljön a listába, a szenteste munkaszüneti nappá válna. Ez egyszerű törvénymódosításnak számít, vagyis önmagában nem kétharmados kérdés. A hatályos szabályozási rendszer alapján nem látszik szükségesnek az Alaptörvény módosítása ahhoz, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen: a jelenlegi munkaszüneti napokat is a Munka törvénykönyve tartalmazza.
Ez azért fontos pontosítás, mert az elmúlt évek népszavazási vitáiban az Alaptörvény és a népszavazási szabályok is előkerültek, ám maga a munkaszüneti nappá nyilvánítás közvetlen jogszabályi helye az Mt.
Egyszerű parlamenti többség is elég lehet
Ha a javaslat valóban a Munka törvénykönyve 102. paragrafusának módosítását célozza, akkor az Országgyűlés egyszerű többséggel is el tudja fogadni. Ez érezhetően felgyorsíthatná az eljárást. Nem lenne szükség országos népszavazásra, és kétharmados alkotmánymódosítás sem kellene. A parlamentnek mindössze a munkaszüneti napok listáját kellene átírnia.
Hasonló módon lett korábban nagypéntek is munkaszüneti nap: a törvényhozás módosította a munkajogi szabályozást, és az új nap bekerült a munkaszüneti napok közé.
Már az idei karácsonyt is érintheti
Az időzítés miatt különösen figyelemre méltó a mostani kezdeményezés. Mivel augusztus van, az Országgyűlés őszi ülésszakában még lenne lehetőség egy olyan módosítás elfogadására, amely már 2026. december 24-én hatályba léphetne. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a javaslatból valódi törvényjavaslat legyen, azt a parlament megtárgyalja, elfogadja, majd kihirdessék.
Jelenleg tehát a legpontosabb megfogalmazás az, hogy december 24. már idén munkaszüneti nappá válhatna, de erről még nincs végleges parlamenti döntés. Ezt különösen fontos hangsúlyozni, hiszen a jelenlegi munkarend továbbra is hatályban van.
Ha semmi nem változik, december 12-én dolgozni kell
Aki már most tervezi a decemberi programokat, annak egyelőre a jelenlegi naptár szerint érdemes számolnia. Eszerint december 12., szombat munkanap, december 24., csütörtök pedig pihenőnap. December 25., péntek és december 26., szombat eleve munkaszüneti nap.
Az általános munkarendben dolgozók tehát a jelenlegi szabályok szerint december 24–27. között négynapos pihenőre számíthatnak, de a december 24-i napot december 12-én előre ledolgozzák. Ha viszont a mostani kezdeményezésből törvény lesz, ez a helyzet még ősszel megváltozhat.
Nem a szenteste előtti szombatról van szó
Fontos naptári pontosítás is kell: a mostani ledolgozós szombat nem közvetlenül a szenteste előtti szombat. 2026-ban december 24. csütörtökre esik. Az ehhez kapcsolt munkanap december 12., szombat, nem december 19. December 19. a jelenlegi szabályok alapján normál szombati pihenőnap marad az általános munkarendben dolgozóknak.
Ezért ha a törvénymódosítást elfogadják, valójában a december 12-i ledolgozós szombat kerülhet le a napirendről, nem pedig a december 24-ét közvetlenül megelőző szombat.
Mit jelentene pontosan a munkaszüneti nap?
A munkaszüneti nap jogi szempontból jóval erősebb kategória, mint egy egyszerű áthelyezett pihenőnap. A Munka törvénykönyve alapján munkaszüneti napra csak meghatározott esetekben lehet rendes munkaidőt beosztani. Ilyen lehet például a megszakítás nélkül működő tevékenység, bizonyos rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő munkáltatók és munkakörök, illetve egyes társadalmi közszükségletet kielégítő feladatok.
Ezért december 24. munkaszüneti nappá tétele nem azt jelentené, hogy Magyarországon szó szerint senki nem dolgozhatna. Az egészségügy, a rendvédelem, a közlekedés, a közművek, a vendéglátás vagy más, jogszabály által megengedett területek egy része ezen a napon is működhetne. A legtöbb hétfőtől péntekig, általános munkarendben dolgozó munkavállaló számára azonban valódi szabadnapot jelentene.
A munkaszüneti napon végzett munkáért magasabb díjazás járhat
A módosítás azoknak is fontos lenne, akiknek mégis dolgozniuk kellene december 24-én. A Munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a munkaszüneti napon végzett munkára. A törvényben meghatározott esetekben a munkaszüneti napi munkavégzéshez 100 százalékos bérpótlék kapcsolódik. Ez jelentős különbség egy átlagos, hétköznapra eső munkanaphoz képest.
A kezdeményezők egyik érve éppen az, hogy a munkaszüneti napi státusz nemcsak szimbolikusan emelné ki a szentestét, hanem erősebb munkajogi védelmet is nyújtana azoknak, akiknek ezen a napon nem kellene dolgozniuk.
Mi történne a boltokkal?
A kiskereskedelem számára különösen nagy változást hozhatna december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása. Jelenleg szenteste speciális nyitvatartási szabályok érvényesek, és az elmúlt években több üzletlánc saját döntése alapján is rövidített nyitvatartást vagy teljes zárva tartást vezetett be.
Ha azonban december 24. általános munkaszüneti nappá válna, a normál kiskereskedelmi foglalkoztatás lehetősége jelentősen beszűkülne, és az üzletek túlnyomó többsége várhatóan zárva tartana. Ugyanakkor ebből sem következik, hogy minden bolt bezárna. Munkaszüneti napokon ma is működhetnek olyan egységek, amelyek külön szabály vagy a tevékenységük jellege alapján engedélyezettek.
A kereskedelmi dolgozók régóta szeretnék ezt
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása nem új felvetés. A kereskedelmi dolgozók érdekképviseletei évek óta azt hangsúlyozzák, hogy a karácsony előtti időszak rendkívül megterhelő, ezért a munkavállalóknak is lehetőséget kellene adni arra, hogy szentestét a családjukkal tölthessék.
A Munkástanácsok korábbi összefoglalója szerint a kezdeményezések mögött az az érv állt, hogy a december 24-i vásárlások jellemzően előbb vagy később is elintézhetők, miközben a kereskedelemben dolgozóknak az év egyik legfontosabb családi napján is munkát kellene végezniük. A mostani elképzelés ezt a régi vitát rendezné egy jóval általánosabb jogi megoldással.
Népszavazási kezdeményezések is voltak
Az elmúlt években a téma népszavazási kezdeményezések formájában is újra és újra előkerült. 2025-ben a Kúria egy korábbi népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta, mert a megfogalmazást nem találta kellően egyértelműnek. 2026-ban viszont egy újabb kezdeményezés már zöld utat kapott a Nemzeti Választási Bizottságtól.
Az Economx áprilisi beszámolója szerint a bizottság jogi és formai szempontból megfelelőnek találta az új kérdést. Most azonban ennél sokkal gyorsabb út is kialakulhat: ha maga az Országgyűlés módosítja a Munka törvénykönyvét, akkor nincs szükség arra, hogy a kérdés egy országos népszavazásig jusson.
Politikai ígéret is elhangzott már december 24-ről
A december 24-i munkaszüneti nap nem csupán szakszervezeti ügy. Magyar Péter 2025 decemberében még ellenzéki politikusként azt ígérte, hogy egy TISZA-kormány 2026-tól munkaszüneti nappá nyilvánítja szentestét. A mostani kezdeményezés ezért politikai szempontból is érdekes helyzetet teremt, hiszen a kérdés összhangban állhat az új kormány korábbi vállalásával is.
A döntés azonban továbbra is a parlamenti jogalkotáson múlik.
12 helyett 13 általános munkaszüneti nap lenne?
A Munka törvénykönyve jelenleg a következő munkaszüneti napokat sorolja fel: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. December 24. felvételével egy újabb, minden évben visszatérő munkaszüneti nap jelenne meg.
Ennek különösen azokban az években lenne nagy jelentősége, amikor december 24. hétköznapra esik. Nem kellene minden esztendőben külön pihenőnapot elrendelni vagy egy szombatra munkanapot áthelyezni. A szenteste automatikusan munkaszüneti nap lenne, ugyanúgy, mint karácsony első és második napja.
A következő hetekben az lesz a döntő, bekerül-e a parlament elé
A szakszervezeti javaslat önmagában még nem módosítja a munkarendet. Ahhoz, hogy 2026. december 24. valóban munkaszüneti nap legyen, konkrét törvényjavaslatnak kell az Országgyűlés elé kerülnie, azt el kell fogadni, majd ki kell hirdetni. Ezt követően a december 12-i ledolgozós szombatot is rendezni kellene, hiszen a jelenlegi NGM-rendelet továbbra is munkanapként tartalmazza.
Ezért aki most a decemberi beosztását tervezi, még ne vegye ki a naptárból december 12-ét. Jelen állás szerint az hivatalos munkanap.
Ha elfogadják, valódi szentesti munkaszünet jönne
A különbség elsőre talán nem tűnik óriásinak, hiszen 2026-ban december 24. így is szabadnap lesz az általános munkarendben dolgozóknak. A lényeg azonban az, hogy ezt a napot most december 12-én előre le kell dolgozni. Ha szenteste munkaszüneti nappá válik, erre a cserére a jelenlegi logika szerint már nem lenne szükség.
Így az általános munkarendben dolgozók ténylegesen egy plusz szabadnapot nyernének, feltéve, hogy a december 12-i munkanap eltörléséről is megfelelően rendelkeznek. Ezért lehet a mostani kezdeményezésnek már 2026-ban is kézzelfogható következménye.
A legfontosabb: még nincs végleges döntés
A hírt tehát nem érdemes úgy értelmezni, hogy december 24. már most munkaszüneti nap. 2026. augusztus 15-én a hatályos szabály szerint december 24. áthelyezett pihenőnap, amelynek ledolgozása december 12-én, szombaton esedékes. A Munkástanácsok és az Egyenlő.hu kezdeményezése azonban lehetőséget adhat arra, hogy ez még az idei karácsony előtt megváltozzon.
Ha az Országgyűlés ősszel módosítja a Munka törvénykönyvét, december 24. önálló munkaszüneti nappá válhat. Ebben az esetben a már kihirdetett decemberi munkarendet is hozzá kell igazítani az új szabályhoz. Vagyis most először reális esély van arra, hogy 2026-ban szenteste ne csak szabad legyen, hanem valóban ne is kelljen egy másik szombaton ledolgozni.