Magyar Péter miniszterelnökké választását követően az Országgyűlés alakuló ülésén tartott beszédet, amelyben rögtön az elején egyértelművé tette: a 2026-os politikai fordulatot nem csupán egy kormányváltásnak, hanem egy új korszak kezdetének tekinti. A Tisza Párt vezetője felszólalásában a szolgálat, a történelmi felelősségvállalás, a rendszerváltás, az igazságtétel és a nemzeti megbékélés fontosságát hangsúlyozta, miközben az állam alapjaitól való újjáépítését tűzte ki célul. A Pénzcentrum beszámolója szerint a beszéd egyik legmeghatározóbb kijelentése így szólt: „Nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat.”
„Érzem és értem a felelősségem”
Eskütételét követő beszédében Magyar Péter hitet, elszántságot és hazaszeretetet ígért a munkájához. Olyan neves történelmi alakokat hívott segítségül, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József, akiktől véleménye szerint minden magyar kormányfőnek tisztességet, bátorságot és bölcsességet kellene merítenie. Kifejtette, hogy az ország vezetése nem egyfajta kiváltság, hanem hatalmas emberi és politikai teher. Emlékeztetett arra, hogy a történelem minden vezetőt figyelmeztet: a hatalom átmeneti, de a döntések hatásai generációkon átívelnek. Úgy véli, a miniszterelnöki tisztséget nem szabad egy szűk pártérdek vagy hatalmi kör szolgálatába állítani, mert az elkerülhetetlenül elszigetelődéshez, gőghöz és a társadalmi bizalom elvesztéséhez vezet. Antall Józsefet idézve kijelentette: „Én szolgálok addig, amíg a szolgálatom hasznos.” Ezzel is nyomatékosította, hogy kormányzását szolgálatként és nem uralkodásként éli meg.
Rendkívüli választói felhatalmazás
A miniszterelnök rámutatott: nem személyes kiválósága, hanem magyarok millióinak változás iránti vágya juttatta a parlamenti pulpitusra. A választók bizalmát egyszerre nevezte nagy megtiszteltetésnek és komoly erkölcsi kötelezettségnek. Beszédében kitért arra, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében még soha nem álltak ilyen elsöprő erővel a választók a megújulás mellett. A több mint hárommillió „rendszerváltó voks” szerinte egyértelmű felhatalmazás arra, hogy Magyarország lezárja az elmúlt évtizedek bizonytalanságát, és ne csak kormányt, hanem rendszert is váltson. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újjáépítésnek szigorú sorrendje van: szembenézés, igazságtétel, megbékélés, és csak ezt követheti az újrakezdés. Úgy fogalmazott, ha bármelyik lépcsőfok kimarad, a változást váró emberek ismét csalódni fognak.
Az Orbán–Gyurcsány-korszak vége
A felszólalás egyik legélesebb kritikai része az általa „Orbán–Gyurcsány-korszaknak” hívott időszakot érintette. Jelképesnek nevezte, hogy a korszak két meghatározó alakja nem volt jelen az ülésteremben, hogy nyíltan beszéljenek az általuk hagyott örökségről. Kijelentette, hogy ez a fajta politikai működés erkölcsi, emberi és politikai értelemben is megbukott. Szerinte az elmúlt évtizedekben a hatalmi gépezet önmagát tartotta fenn, miközben felélte az ország gazdasági és társadalmi tartalékait. Úgy vélte, Magyarország az uniós csatlakozással hatalmas történelmi esélyt kapott, de ezt nem sikerült a nemzet valódi felemelkedésére fordítani. A miniszterelnök szerint a távozó korszak egyik legsúlyosabb bűne a felelősség hárítása volt: amikor számot kellett volna adni az ország helyzetéről, sokan inkább elrejtőztek vagy másra mutogattak. Hangsúlyozta: a magyar nép nem fogja hagyni, hogy elmaradjon a valódi szembenézés.
Súlyos társadalmi örökség
Magyar Péter borús képet festett az ország aktuális állapotáról, amelyet kormánya átvett. Elmondása szerint hárommillióan élnek szegénységben, nyolcszázezer nyugdíjas küzd a létminimum alatt, és négyszázezer gyermek nő fel nélkülözésben. Az egészségügy kapcsán kiemelte, hogy évente több tízezren vesztik életüket idő előtt a rendszer forráshiánya miatt, sokaknak nincs háziorvosa, a várólisták pedig hónapokra vagy évekre nyúlnak. Megjegyezte, hogy a magyarok átlagéletkora évekkel elmarad az európai átlagtól. Az oktatásról szólva kifejtette, hogy az már nem a felemelkedés záloga, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválója, ahol a gyermekek sorsát gyakran már a születésük körülményei eldöntik. A legfontosabb örökölt problémák közé sorolta továbbá a lakhatási válságot és a fiatal családok kilátástalan helyzetét is.
„Csak egy szűk elit járt jól”
A kormányfő szerint az állam az elmúlt időszakban nem a polgárait, hanem egy szűk politikai és gazdasági kör gazdagodását szolgálta. Kijelentette, hogy hatalmas összegek tűntek el alapítványokon, a jegybankon és túlárazott projekteken keresztül. Magyar Péter állítása szerint az ország az EU egyik legkorruptabb államává vált, miközben jelentős közvagyont vontak ki a közösségi célok mögül. Beszédében nyomatékosította: nem lehet új korszakot építeni eltitkolt ügyekre és következmények nélküli visszaélésekre. Kitért arra is, hogy a politika tudatosan megosztotta a magyarokat a félelem és a gyűlölet eszközeivel, de a választók bebizonyították, hogy az ország készen áll a megújulásra.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal
A beszéd egyik legfontosabb bejelentése egy új intézmény, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása volt. Magyar Péter szerint ez a 2026-os fordulat egyik alappillére. A hivatal feladata az elmúlt két évtized közvagyont érintő visszaéléseinek feltárása, a korrupciós hálózatok vizsgálata és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése lesz. A miniszterelnök tisztázta: a hivatal nem kormányzati politikai eszköz, hanem egy autonóm, független szerv lesz, amely közvetlenül az Országgyűlésnek felel. Úgy vélte, az igazságtétel csak jogállami keretek között lehet hiteles. A vizsgálatok kiterjednek majd a közbeszerzésekre, koncessziókra, alapítványi pénzekre, uniós forrásokra, az MNB ügyleteire, a tao-pénzekre és a magántőkealapokra is.
A következmények nélküli ország kora lejárt
Magyar Péter leszögezte: ahol bűncselekmény gyanúja merül fel, ott büntetőeljárásoknak kell indulniuk, ahol pedig polgári jogi út kínálkozik, ott vagyonzárolást és kártérítési pereket kezdeményeznek. Külföldre menekített vagyon esetén nemzetközi együttműködést vesznek igénybe. Figyelmeztetett: senkit nem menthet meg a politikai lojalitás vagy a párthűség a törvényes következmények alól. Kijelentette: ami a nemzeté, annak a nemzetet kell szolgálnia, amit pedig elvettek vagy eltitkoltak, azt vissza kell szerezni és nyilvánosságra kell hozni.
Sulyok Tamás lemondását sürgette
A beszéd nagy politikai vihart kavaró része Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz szólt. Magyar Péter felszólította azokat az intézményvezetőket, akiket az előző rendszer kiszolgálóinak tart, hogy május 31-ig távozzanak posztjukról. Szerinte a sort az államfőnek kellene kezdenie, akit azért bírált, mert véleménye szerint nem állt ki a jogállamiság és a gyermekvédelem ügyei mellett. Úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás nem képes a nemzet egységét képviselni, ha korábban fontos ügyekben néma maradt. Ez a felszólítás előrevetíti a jövőbeni komoly politikai és intézményi konfliktusokat.
Bocsánatkérés az áldozatoktól
Megható pillanata volt a beszédnek, amikor a miniszterelnök bocsánatot kért a bicskei, a Szőlő utcai és az egész gyermekvédelmi rendszer áldozataitól. Kijelentette, hogy az állam elsődleges feladata a gyermekek védelme, ami nem tűr politikai magyarázkodást. Azoktól is bocsánatot kért, akiket az elmúlt évtizedekben az állam nem kezelt egyenlő polgárként, külön kiemelve a megbélyegzett civileket, tanárokat és szakembereket. Hangsúlyozta, hogy valódi békét csak az elhallgatott fájdalmak kimondása hozhat, mert a megbocsátás nem jelent felejtést.
Törekvés a nemzeti egységre
Magyar Péter szerint az elmúlt évek legnagyobb bűne a magyarok egymás ellen fordítása volt, ami megmérgezte a közhangulatot. Most a nemzet újraegyesítését nevezte meg fő célként, ahol a haza mindenki közös otthona. Ady Endre szavait idézve – „minden ember: fenség” – hangsúlyozta, hogy minden állampolgárnak joga van érezni: az állam érte dolgozik.
Egy élhető és működő Magyarország ígérete
A kormányfő az állam, a bizalom és a közszolgáltatások fokozatos újjáépítését ígérte. Olyan országot vizionált, amely képes gyógyítani, tanítani és biztonságot adni, miközben minden döntésénél figyelembe veszi az emberi sorsokat. Célként tűzte ki a külföldön élők hazacsábítását, az európai szintű béreket, az igazságos adórendszert és azt, hogy a gazdasági növekedés hasznából a családok is részesüljenek.
Európai elkötelezettség és szuverenitás
Magyar Péter szerint az ország helye Európában van, de nem alárendeltként, hanem megbecsült partnerként. Kormánya a nemzeti önrendelkezés mellett kötelezte el magát, miközben helyreállítja a nemzetközi hitelességet és hazahozza a magyarokat megillető uniós forrásokat.
Alkotmányos reformok és cikluskorlát
A beszéd végén a miniszterelnök alkotmányos felülvizsgálatot jelentett be a hatalmi koncentráció megakadályozása érdekében. Megígérte a fékek és ellensúlyok rendszerének megerősítését, a valódi függetlenség visszaállítását és a miniszterelnöki ciklusok számának korlátozását, ezzel jelezve, hogy saját hatalmuknak is gátat szabnak.
Üzenet a parlamenti ellenzéknek
A Fidesz képviselőinek tiszteletteljes munkát ígért, de leszögezte: a manipulatív módszereknek véget vetnek. Az ellenzéket arra kérte, hogy támogassák az ügynökakták megnyitását és a közvagyon feltárását. Legyenek szigorú kritikusok, de partnerek egy átlátható ország felépítésében.
A szabadsággal járó felelősség
Zárásként az 1990-es parlament alakuló ülését és Varga Béla szavait idézte: „Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni.” Magyar Péter szerint a szabadság felelősség a hazáért, a jövőért és egymásért. Beszéde egyszerre volt kormányzati terv és erkölcsi hitvallás, amelynek gyakorlati megvalósulása a következő hetek döntéseiben mutatkozik majd meg.