Jelentős átalakításokat tervez az új kormány az adórendszer területén, és az eddigi információk alapján a módosítások leginkább az alacsony, illetve a közepes keresetűek számára hozhatnak érezhető könnyebbséget. Kapitány István, a TISZA Párt leendő gazdasági és energetikai minisztere a közösségi médiában fejtette ki, hogy prioritásként kezelik az infláció visszaszorítását és a magyar fizetések vásárlóerejének helyreállítását. A politikus rámutatott: a lakosságnak elege van abból, hogy bár a papíron szereplő összegek emelkednek, a bolti árak, a rezsiköltségek és az egyéb napi kiadások miatt a pénzük egyre kevesebbet ér.
A javaslat egyik legfontosabb pontja a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó számottevő mérséklése, de a mediánbér alatt keresők adóterhei is csökkennének. A bejelentés komoly visszhangot váltott ki, hiszen számos magyar háztartás számára ez éves szinten akár több százezer forintnyi plusz jövedelmet is jelenthet.
„Az emberek nem az átlagbérből élnek”
Kapitány István véleménye szerint az elmúlt időszak egyik legnagyobb visszássága az volt, hogy a gazdasági kommunikációban gyakran az átlagbérekkel érveltek, miközben a valóságban az emberek egészen mást tapasztaltak a saját pénztárcájukon. A leendő miniszter hangsúlyozta: az átlagkereseti mutatók félrevezetők lehetnek, mivel azokat a kiugróan magas vezetői jövedelmek is felfelé húzzák, miközben a társadalom döntő többsége ennél jóval szerényebb összegből gazdálkodik.
„Az emberek a saját fizetésükből élnek, nem az átlagbérből”
A politikus szerint a valós helyzetet sokkal hitelesebben tükrözi a KSH azon elemzése, mely szerint 2025-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik magyar munkavállaló hiába kapott nominálisan magasabb fizetést, a megélhetési terhek növekedése miatt az életszínvonala valójában romlott.
Központi cél az infláció letörése
A TISZA gazdaságpolitikai elképzeléseinek egyik tartóoszlopa az infláció elleni határozott fellépés. Kapitány István elfogadhatatlannak tartja, hogy a lakosság megtakarításai és bevételei folyamatosan veszítsenek értékükből, miközben a bérek sokszor képtelenek lekövetni a drasztikus áremelkedéseket. Az új kabinet álláspontja szerint egy stabil és kiszámítható gazdasági környezetre van szükség, amely hosszú távon képes visszaadni a forint hitelességét és biztonságot nyújt a családoknak.
A politikus kiemelte, hogy a megélhetési válság egyik legsúlyosabb tünete a hónapról hónapra élés, ahol egyetlen váratlan kiadás is anyagi csődbe sodorhatja a háztartásokat. Éppen ezért az új kormány nem csupán az áremelkedés megállítását, hanem az adórendszer igazságosabb elosztását is kulcsfontosságúnak tartja.
9 százalékos SZJA a minimálbérre
A bejelentett csomag talán leghangsúlyosabb eleme, hogy a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra vágnák vissza. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbéren bejelentett dolgozók éves szinten több mint 240 ezer forinttal több nettó jövedelemmel gazdálkodhatnának. Azonban a tervezet nem áll meg itt, a kedvezmények a szélesebb rétegeket is érintenék.
Adócsökkentés a mediánbér alatt keresőknek is
Kapitány István tájékoztatása alapján minden olyan munkavállaló, akinek a keresete nem éri el a mediánbért – ami jelenleg bruttó 625 ezer forint környékén mozog –, kedvezőbb adózási feltételekre számíthat. A számítások szerint:
- egy bruttó 420 ezer forintos fizetés esetén évente nagyjából 180 ezer forint plusz maradna a dolgozónál,
- bruttó 500 ezer forintos bérnél körülbelül 120 ezer forinttal növekedne az éves nettó összeg,
- míg a 625 ezer forintos bruttó keresetnél megközelítőleg 60 ezer forintos többlet jelentkezne.
A kormányzati elképzelés szerint ezek az összegek valódi mentőövet jelenthetnek sok család számára a jelenlegi gazdasági környezetben.
A középosztály pozícióinak megerősítése
Gazdasági elemzők úgy látják, hogy a felvázolt adócsökkentési tervek elsődleges célja a magyar középosztály stabilizálása. Az utóbbi években sokan tapasztalták, hogy a többletmunka és a bérfejlesztések ellenére az infláció felemésztette az életszínvonal-javulást. Az élelmiszerek, a lakhatás és az energia drágulása miatt a béremelések hatása sokak számára láthatatlan maradt.
A TISZA szerint nem elegendő a statisztikai sikerekre hivatkozni; olyan környezetet kell teremteni, ahol az emberek képesek félretenni, biztonságban érzik magukat, és a jövedelmük megőrzi az értékét hosszú távon is.
Szakmai viták kereszttüzében az új adóterv
Bár a munkavállalók körében népszerű az elképzelés, a gazdasági szakértők és piaci szereplők várhatóan alapos elemzés alá vetik majd a terveket, különös tekintettel a költségvetési egyensúlyra. A legfőbb kérdés az, hogy az állam miként pótolja majd a kieső adóbevételeket, és milyen növekedési hatásokkal számolnak. A TISZA válasza erre az, hogy a korrupció elleni harc, az állami források hatékonyabb felhasználása és a gazdaság fehéredése elegendő forrást biztosíthat a fedezethez.
Döntő időszak előtt állunk
A most vázolt elképzelések egyelőre politikai és gazdasági programpontok, de az új kabinet ígérete szerint gyors tempóban látnak munkához. A következő hetekben várhatóan pontosabb részletek is kiderülnek az SZJA-csökkentés megvalósításáról. Az irányvonal azonban egyértelmű: a megélhetési válság kezelése és a dolgozó emberek anyagi támogatása lesz a kormányzás fókuszában. A kérdés már csak az, hogy a hónap végén valóban több marad-e a pénztárcákban.