Váratlan fordulatot vett a legfőbb ügyész kiválasztása: Baka András köztársasági elnök hétfőn bejelentette, hogy Dr. Fejes Pétert jelöli a Legfőbb Ügyészség élére. A döntés azért is keltett nagy figyelmet, mert alig két hete az Országgyűlés példátlan egyértelműséggel söpörte le az államfő első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt: egyetlen képviselő sem szavazott mellette. Baka akkor még határozottan kiállt saját kiválasztási módszere mellett, és közölte, hogy a következő jelöltről sem kíván politikai pártokkal egyeztetni. Most azonban egy egészen más szakmai hátterű ember mellett tette le a voksát.
Fejes Péter közel négy évtizedet töltött az ügyészi szervezetben, korábban megyei főügyész és főügyészhelyettes is volt, ugyanakkor már nyugdíjba vonult, és Baka szerint semmilyen pártpolitikai kötődése nincs. A bejelentés természetesen még nem jelenti azt, hogy Fejes automatikusan Magyarország következő legfőbb ügyésze lesz. Az államfő csak jelöl, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg. A tisztséghez kétharmados parlamenti támogatás szükséges, így a következő napok egyik legnagyobb politikai kérdése az lesz, hogy a TISZA-frakció támogatja-e Baka második választását.
Baka szerint az ügyészség bizalma történelmi mélypontra jutott
A Sándor-palotában tartott bejelentésen Baka András nem egyszerű személyi döntésként beszélt a jelölésről. Az államfő szerint az ország előtt álló alkotmányos átalakulás önmagában nem elegendő: hiába írják le a jogállami működés szabályait egy új alkotmányban, ha nincsenek olyan intézmények és vezetők, amelyek ezeket a gyakorlatban is érvényesítik.
Baka különösen keményen fogalmazott az ügyészség jelenlegi helyzetéről. Arról beszélt, hogy a szervezet szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, a közbizalmat pedig egyetlen kinevezés önmagában nem tudja helyreállítani. Ehhez szerinte átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre és hosszú távú szervezeti építkezésre van szükség. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az irányt és a változás hitelességét alapvetően meghatározza, ki áll a szervezet élén. Az új legfőbb ügyésznek szerinte ismernie kell az ügyészség belső működését, a szakmai és emberi viszonyokat, és képesnek kell lennie arra, hogy egyszerre szembenézzen a rendszer hibáival és megvédje mindazt, ami értékes az ügyészi hivatásban.
Ezért esett a választása Fejes Péterre Baka szerint
Baka szerint Fejes Péter pontosan ezt a kombinációt képviseli. Nem kívülről érkezik az igazságszolgáltatásba, hanem évtizedeken keresztül dolgozott ügyészként. Pályafutása során nemcsak tárgyalótermi ügyészi tapasztalatot szerzett, hanem nagy szervezetek vezetésében is részt vett. Fejes 2008-ban a Veszprém Megyei Főügyészség vezetője lett, később fellebbviteli ügyészként dolgozott, majd visszatért Vas megyébe, ahol a büntetőjogi szakági főügyészhelyettesi feladatokat is ellátta.
Baka tehát olyan jelöltet választott, aki nem a Legfőbb Ügyészség központi vezetői köréből érkezik, mégis belülről ismeri a szervezetet. Az államfő ezt láthatóan tudatos szempontként kezelte. Első jelöltjénél, Szathmáry Zoltánnál éppen az okozott politikai problémát, hogy hosszú ideig a Legfőbb Ügyészség felsőbb szintjein dolgozott, és a TISZA részéről felmerült, mennyire képes hitelesen megtestesíteni a korábbi rendszerrel való szakítást.
Fejes mögött közel negyven év ügyészi tapasztalat áll
Fejes Péter jogi pályája még a nyolcvanas években kezdődött. A Pécsi Tudományegyetem jogi karának elvégzése után ügyészségi fogalmazóként kezdett dolgozni Szombathelyen, 1988-ban kapta meg ügyészi kinevezését, majd a Vas Megyei Főügyészségen folytatta pályáját. Az évek során fiatalkorúak ügyeivel, büntetőjogi ügyekkel, kommunikációval és vezetői feladatokkal egyaránt foglalkozott.
Veszprémben megyei főügyészként is vezette az ügyészi szervezetet, később pedig Győrben fellebbviteli ügyészként, majd ismét Vas vármegyében vezetőként dolgozott. Baka szerint Fejes vezetőként és tárgyalótermi ügyészként egyaránt bizonyított. Az államfő külön hangsúlyozta, hogy jelöltjének nincs pártpolitikai kötődése, és szakmai életútja alapján nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és az ügyészi hivatás szabályaihoz igazodott.
Tavaly vonult nyugdíjba, most visszahívhatják az egyik legfontosabb állami tisztségbe
A történet egyik legmeglepőbb fordulata, hogy Fejes Péter már nincs aktív ügyészi szolgálatban. Tavaly vonult nyugdíjba, miután elérte az ügyészekre vonatkozó életkori határt. Most viszont könnyen előfordulhat, hogy alig egy évvel később az egész magyar ügyészi szervezet első számú vezetőjeként tér vissza.
A legfőbb ügyészi tisztség szabályai ezt lehetővé teszik. A törvény nem írja elő, hogy a jelöltnek a megválasztás pillanatában aktív ügyésznek kell lennie. Egyetemi jogi végzettségre, jogi szakvizsgára és a jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesítésére van szükség.
Fejes ráadásul nyugdíjba vonulása után sem szakadt el a jogi élettől. Oktat az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének is tagja.
Fejes már azt is elmondta, mit csinálna legfőbb ügyészként
A jelölt Baka mellett maga is megszólalt a hétfői bejelentésen. Fejes Péter azt mondta, nem üres kézzel érkezik, hanem határozott és kidolgozott elképzelése van arról, hogyan kellene működnie az ügyészségnek. Koncepciójának központi elemeként a hagyományos ügyészi értékrend és az önbecsülés helyreállítását, a társadalmi megbecsülés visszaszerzését, valamint a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség érvényesítését nevezte meg.
Azt is jelezte, hogy ha az Országgyűlés bizalmat szavaz neki, nagy alázattal vállalja a feladatot. Már ebből is látszik, hogy a jelölés kommunikációja lényegesen más, mint az előző körben: Baka és Fejes egyaránt a politikai függetlenségre és a társadalmi bizalom újjáépítésére helyezte a hangsúlyt.
Az első jelölésből hatalmas politikai bukta lett
Baka Andrásnak azért is különösen fontos a második választás, mert az első jelölési kísérlet rendkívül látványosan bukott el. Az államfő szeptember 21-én Szathmáry Zoltánt nevezte meg jelöltjeként. Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályán dolgozott főosztályvezető ügyészként, emellett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen is vezető tisztséget töltött be.
Baka akkor azt mondta, széles körű szakmai konzultáció után arra jutott, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről kell kiválasztani a következő vezetőt. A jelölés azonban mindössze egy nap alatt komoly politikai akadályba ütközött. Magyar Péter bejelentette, hogy a TISZA-frakció egyhangúlag nem támogatja Szathmáry megválasztását, és arra kérte Bakát, hogy állítson másik jelöltet.
Az aranykonvoj-ügy szólt közbe
A Szathmáryval szembeni legnagyobb politikai problémát az jelentette, hogy testvére az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül érintetté vált az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. Ez éppen akkor kapott egyre nagyobb figyelmet, amikor a TISZA a korábbi állami döntési láncok és Orbán Viktor esetleges szerepének feltárását követelte. A TISZA számára ezért Szathmáry személye politikailag vállalhatatlanná vált.
Baka azonban nem hátrált meg azonnal. Közölte, hogy ismerte a testvér ügyét már akkor is, amikor meghozta a jelölési döntést, és olyan nem nyilvános információk birtokában van, amelyek szerinte jóval árnyaltabbá teszik az érintettséget. Az államfő végül fenntartotta jelölését, a parlament pedig szeptember 28-án szinte példátlan eredménnyel leszavazta azt. A titkos voksoláson 139 képviselő vett részt: 138-an nemmel szavaztak, egy képviselő tartózkodott, Szathmáry pedig egyetlen igen szavazatot sem kapott.
Baka akár ugyanazt az embert is újra jelölhette volna
A kudarc után érdekes közjogi helyzet alakult ki. A törvény nem kötelezte Bakát arra, hogy feltétlenül más embert válasszon. Elméletileg ismét jelölhette volna Szathmáry Zoltánt, hiszen a köztársasági elnök önálló alkotmányos jogköre a jelölt megnevezése. Baka azonban már a parlamenti szavazás után jelezte, hogy tiszteletben tartja az Országgyűlés döntését és új jelöltet fog keresni.
Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy nem fogja átengedni a kiválasztást a pártoknak, és továbbra sem kíván politikai alku keretében egyeztetni arról, kit jelöljön. Ezért lett különösen érdekes a hétfői bejelentés. Az államfő nem a TISZA által megnevezett személyt állította elő, de olyan jelöltet választott, akinek szakmai háttere láthatóan kevésbé kötődik azokhoz a felső ügyészségi körökhöz, amelyek az előző rendszer idején a legnagyobb politikai támadásokat kapták.
Ez lehet Baka váratlan húzásának lényege
Fejes Péter kiválasztása több szempontból is kompromisszum nélküli kompromisszumnak tűnhet. Baka megtartotta azt az elvét, hogy nem a pártokkal alkudozva választ jelöltet, ugyanakkor egy olyan személyt talált, aki közel négy évtizedes ügyészségi tapasztalattal rendelkezik, de nem a Polt-korszak Legfőbb Ügyészségének központi vezetéséből lépne fel a szervezet csúcsára.
Így egyszerre teljesülhet az államfő két korábbi célja: az új vezető belülről ismeri az ügyészséget, ugyanakkor személye alkalmas lehet arra, hogy a változás jelképeként jelenjen meg. Hogy a TISZA ugyanezt látja-e benne, az egyelőre nem derült ki. A jelölés után a parlamenti többségnek kell megvizsgálnia Fejes szakmai múltját, személyes függetlenségét és azt, hogy képes lehet-e ellátni az egyik legerősebb magyar közjogi tisztséget.
A kétharmad miatt Magyar Péterék nélkül aligha lehet továbblépni
Az új legfőbb ügyészt az Országgyűlés kilenc évre választja meg, és a döntéshez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Ez komoly politikai súlyt ad a TISZA-frakciónak, amely a kormányváltás után meghatározó parlamenti erővé vált. Baka tehát jelölhet önállóan, de megválasztani csak olyan személyt lehet, aki mögött létrejön a szükséges parlamenti kétharmad.
Az első kör pontosan azért futott zátonyra, mert az államfő és a parlamenti többség eltérően ítélte meg Szathmáry személyét. Fejes esetében most az lesz a döntő, hogy a frakciók találnak-e benne olyan szakmai garanciákat, amelyek alapján támogatni tudják. Ha igen, akkor rövid időn belül lezárulhat az ügyészség vezető nélkül maradásával fenyegető átmeneti időszak.
Az idő ráadásul egyre jobban sürget
Az előző legfőbb ügyészt, Nagy Gábor Bálintot még 2025-ben választotta meg kilenc évre az akkori fideszes parlamenti többség, miután Polt Péter az Alkotmánybíróság élére távozott. Nagy azonban 2026 júliusában benyújtotta lemondását, és augusztus 25-ével megszűnt a megbízatása. Azóta Lajtár István legfőbbügyész-helyettes látja el átmenetileg a vezetői feladatokat.
A helyzet azonban nem tarthat korlátlanul: Lajtár december elején eléri a számára irányadó nyugdíjkorhatárt, így különösen fontossá vált, hogy addig megválasszák a szervezet új vezetőjét. Ez magyarázza azt is, miért reagált Baka viszonylag gyorsan Szathmáry bukására. Szeptember 28-án kapta vissza a labdát a parlamenttől, október 12-én pedig már be is jelentette második jelöltjét.
Baka saját történetéből is pontosan tudja, milyen érzés, amikor a parlament nemet mond
A jelenlegi helyzetnek van egy különös történelmi párhuzama is. Baka András maga is átélte már, milyen az, amikor a köztársasági elnök jelöltjeként az Országgyűlés nem választ meg valakit egy magas közjogi tisztségre. Sólyom László korábbi köztársasági elnök annak idején Bakát jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de a parlament az első két alkalommal nem választotta meg. Baka végül csak a harmadik szavazás során szerezte meg a szükséges támogatást, többek között az akkori Fidesz képviselőinek szavazataival.
Hasonló helyzet legfőbb ügyészi jelölésnél is előfordult már. 2006-ban Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst nem választotta meg az Országgyűlés, ezért az államfő új személyt keresett. Második jelöltje, Kovács Tamás katonai főügyész már megkapta a szükséges parlamenti támogatást.
Baka egy dolgot biztosan nem adott fel
Az államfő a Szathmáry-fiaskó után is következetesen azt mondta: a következő legfőbb ügyésznek nem a kormány, nem az ellenzék és nem is a köztársasági elnök elvárásainak kell megfelelnie, hanem kizárólag a törvénynek. Ez a gondolat a Fejes-jelölés bejelentésénél is központi szerepet kapott.
Baka láthatóan azt szeretné, ha a következő ügyészségi vezető nem egy politikai oldal győzelmeként jelenne meg, hanem olyan szakmai vezetőként, aki képes az egész szervezet működését új alapokra helyezni. Ez különösen nagy feladat egy olyan időszakban, amikor egymást érik a korábbi kormányzati döntésekkel, közpénzekkel, korrupciógyanús ügyekkel és magas rangú volt tisztségviselőkkel kapcsolatos nyomozások. Az ügyészség pártatlanságának hitelessége ezért nem elméleti kérdés, hanem naponta kerülhet próba elé.
Fejesre elképesztő mennyiségű kényes ügy várhat
Ha megválasztják, az új legfőbb ügyész egy olyan szervezet élére kerül, amely egyszerre számos politikailag robbanásveszélyes eljárást kezel. Az elmúlt hónapokban korábbi miniszterek, állami vezetők és más magas rangú szereplők ügyében indultak vagy folytatódtak nyomozások. A legfőbb ügyész egyik legfontosabb feladata éppen az lesz, hogy ezekben az ügyekben az ügyészség működését ne lehessen megalapozottan sem politikai bosszúként, sem a korábbi hatalom védelmeként értelmezni.
Ehhez nem elég néhány látványos személycsere: következetes, jogilag indokolható és átlátható döntésekre lesz szükség. Baka ezért is beszélt arról, hogy a közbizalom helyreállítása nem egyetlen ember munkája. Fejes személye szerinte legfeljebb megadhatja az irányt, de az egész ügyészi karnak részt kell vennie a szervezet megújításában.
A nagy kérdés most az, mit mond Magyar Péter
Az első jelöltnél alig egy nap kellett ahhoz, hogy a TISZA egyértelmű nemet mondjon. Fejes Péternél ezért különösen nagy figyelem kíséri majd Magyar Péter és Bujdosó Andrea frakcióvezető első részletes reakcióját. Az új jelölt szakmai háttere több szempontból eltér Szathmáryétól. Hosszú ügyészi pályája van, de nem az elmúlt évek Legfőbb Ügyészségének egyik központi vezetőjeként vált ismertté.
Korábban megyei főügyészként is dolgozott, majd élete végéig az ügyészi szervezet különböző szintjein maradt. Ha a TISZA támogatja, Fejes megválasztása gyorsan megtörténhet. Ha viszont újabb kifogás merül fel vele szemben, Baka András ismét ugyanabban a helyzetben találhatja magát: van alkotmányos jelölési joga, de a parlament kétharmada nélkül nem tud legfőbb ügyészt kinevezni.
Az első bukás után Baka most teljesen más karakterhez nyúlt
Ezért tekinthető váratlannak a hétfői döntés. Baka nem ismételte meg a korábbi jelölést, nem kezdett látványos politikai alkudozásba, és nem is egy teljesen kívülről érkező jogászt választott. Ehelyett egy nyugdíjba vonult, közel negyvenéves ügyészi tapasztalattal rendelkező szakembert hívna vissza a rendszer legmagasabb pozíciójába.
Fejes Péter személyével az államfő láthatóan azt próbálja egyszerre üzenni, hogy lesz változás, de nem akarja szétverni az ügyészi szervezet szakmai folytonosságát. Egy belső tapasztalattal rendelkező, de az elmúlt évek országos politikai konfliktusainak első vonalában kevésbé szereplő vezetőt választott. Hogy ez elegendő lesz-e a parlament kétharmadának meggyőzésére, rövidesen kiderül.
Most a parlamenten a sor
Baka András a maga részéről meghozta a második döntést. Szathmáry Zoltán után Dr. Fejes Péter kapta meg az államfő bizalmát, és most már nem a Sándor-palotában, hanem az Országgyűlésben folytatódik a történet. Fejes akkor válhat legfőbb ügyésszé, ha a képviselők kétharmada mögé áll. Megválasztása esetén kilenc évre kapná meg a tisztséget, vagyis jóval túlmutatna a jelenlegi kormányzati cikluson is.
Éppen ezért ekkora a tét: nem egyszerűen egy új vezetőről, hanem a magyar ügyészség következő csaknem egy évtizedéről döntenek. Baka első választását a parlament gyakorlatilag példátlan módon, nulla igen szavazattal küldte vissza. Két héttel később az államfő már előállt a következő névvel, és ezúttal egy olyan embert választott, aki egész pályafutását az ügyészségen töltötte, de a legfelső vezetői körök politikai vitáinak kevésbé volt része.
A váratlan húzás tehát megtörtént: Baka András nem ragaszkodott a parlament által elutasított jelöltjéhez, hanem elővette a közel negyven év ügyészi tapasztalattal rendelkező Fejes Pétert. Az első akadály ezzel elhárult, de a nehezebb része még csak most jön. A következő napokban eldőlhet, hogy az új név képes-e megszerezni azt a kétharmados támogatást, amelyből Szathmáry Zoltán két hete még egyetlen igen szavazatot sem kapott.
Forrásellenőrzés: Sándor-palota, Országgyűlés, ügyészségi nyilvántartások, Magyar Közlöny, Telex, 24.hu.