Komoly egészségügyi hírt tett közzé a Vatikán XIV. Leó pápáról: az október 13-án végzett tüdőműtét során a szövettani vizsgálat adenokarcinómát, vagyis a nem kissejtes tüdőrák egyik leggyakoribb formáját igazolta. A 71 éves egyházfő jobb tüdejének alsó lebenyét eltávolították. A beavatkozás szövődmény nélkül zajlott, a pápa rendben ébredt fel, és az éjszakája is nyugodtan telt. A legfontosabb kérdésre ugyanakkor egyelőre nincs válasz: még nem közölték, milyen stádiumban van a betegség, illetve szükség lesz-e további daganatellenes kezelésre – írja a Dívány.
A bejelentés azért is keltett világszerte kiemelt figyelmet, mert XIV. Leó pápa néhány nappal korábban még a megszokott programját követte. A tüdőben talált eltérést nem súlyos panaszok miatt, hanem egy vizsgálat során fedezték fel. A Vatikán először egy kicsi, körülhatárolt tüdőgócról beszélt. Maga az egyházfő is jelezte, hogy műtét vár rá, ám akkor még nem lehetett biztosan tudni, jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Október 13-án viszont a beavatkozás közben elvégzett szövettani vizsgálat már egyértelmű választ adott: tüdő-adenokarcinómát találtak.
A pápa jobb tüdejének alsó lebenyét eltávolították
XIV. Leót október 13-án szállították be a római Agostino Gemelli Egyetemi Kórházba. Az operációt a kórház mellkassebészeti csapata végezte Stefano Margaritora professzor vezetésével. A Szentszék hivatalos orvosi közleménye szerint az orvosok úgy ítélték meg, hogy a daganat megfelelő és radikális eltávolításához a jobb tüdő teljes alsó lebenyét el kell távolítani. Ezt az eljárást lobectomiának nevezik.
A műtétet videóasszisztált technikával hajtották végre, tehát nem klasszikus, nagy mellkasi feltárással történt a teljes beavatkozás. A pápa összesen nagyjából három órát töltött a műtőben, maga az operáció körülbelül 90 percig tartott. A Vatikán tájékoztatása szerint komplikáció nem lépett fel.
A műtét közben igazolták a rosszindulatú daganatot
A beavatkozás egyik kulcslépése az úgynevezett intraoperatív szövettani vizsgálat volt. Ilyenkor a műtét során eltávolított szövetből gyors elemzést készítenek, hogy az orvosok már a műtőben fontos információkat kapjanak az elváltozás természetéről. A Vatikán orvosi közleménye szerint ez a vizsgálat megerősítette azt, amit az előzetes tesztek már valószínűsítettek: tüdő-adenokarcinómáról van szó. Vagyis már nem csupán egy „gyanús tüdőgócról” beszélünk, hanem szövettanilag igazolt rosszindulatú daganatról.
Mi az a tüdő-adenokarcinóma?
A tüdőrák nem egyetlen betegség, hanem többféle kórkép gyűjtőneve. A daganatokat szövettani jellemzőik alapján több nagy csoportra osztják. Az egyik legfontosabb kategória a nem kissejtes tüdőrák, röviden NSCLC, amelynek az adenokarcinóma az egyik leggyakoribb típusa. Ez általában a tüdő külsőbb, perifériás részein alakul ki, és mirigyes jellegű daganatsejtekből épül fel.
A nem kissejtes tüdőrákok között az adenokarcinóma különösen gyakori, és olyan embereknél is megjelenhet, akik életük során soha nem dohányoztak. XIV. Leó pápáról nem ismert, hogy dohányos lenne. Ez azért lényeges, mert bár a dohányzás továbbra is messze az egyik legerősebb tüdőrák-kockázati tényező, a betegség nem kizárólag dohányosokat érint.
Dohányzás nélkül is kialakulhat tüdőrák
A tüdőrák és a cigaretta közötti kapcsolat rendkívül erős, de tévedés lenne minden tüdődaganat hátterében dohányzást feltételezni. A CDC adatai szerint az Egyesült Államokban a tüdődaganatok mintegy 10–20 százalékát olyan embereknél diagnosztizálják, akik soha nem dohányoztak, vagy életükben kevesebb mint száz cigarettát szívtak el.
A kockázatot növelheti többek között a radon, a passzív dohányzás, a légszennyezés, bizonyos munkahelyi rákkeltő anyagok – például az azbeszt –, valamint egyes családi és genetikai tényezők. Az életkor is számít: a tüdőrákot leggyakrabban idősebb korban diagnosztizálják. Egy konkrét betegnél azonban pusztán ezekből a kockázati tényezőkből nem lehet megmondani, mi váltotta ki a daganatot. Ezért XIV. Leó esetében sem lenne megalapozott találgatni arról, pontosan mi vezetett a betegség kialakulásához.
A pápa rendben felébredt az altatásból
A műtét után az első hírek megnyugtatóak voltak. A Szentszék közleménye szerint XIV. Leó az operáció után rendben felébredt, majd rövid megfigyelést követően visszatérhetett a Gemelli-kórház tizedik emeletén lévő szobájába. Nem került hosszabb időre intenzív osztályra.
A Vatikán tájékoztatása szerint a műtét estéjén vacsorát is kért, és titkárai, valamint munkatársai társaságában töltötte az estét. Október 14-én reggel újabb rövid közlemény érkezett: a pápa éjszakája nyugodtan telt. A korábbi tervek alapján nagyjából egy hetet tölthet kórházban, és erről egyelőre nem közöltek változást.
A legfontosabb eredmények azonban még hátravannak
A sikeres műtét nagyon fontos fejlemény, de önmagában még nem ad választ minden kérdésre. A következő napokban az eltávolított tüdőlebenyt és a műtét során vett mintákat részletes patológiai vizsgálatnak vetik alá. Ez jóval több információt adhat, mint amit a műtét közbeni gyors szövettan mutatott.
Meg kell határozni többek között:
- a daganat pontos méretét;
- a szövettani tulajdonságait;
- hogy a daganatot ép sebészi széllel sikerült-e eltávolítani;
- érintettek-e a nyirokcsomók;
- vannak-e olyan molekuláris eltérések, amelyek befolyásolhatják a kezelést;
- és ezek alapján milyen stádiumba sorolható a betegség.
Éppen ezért jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, hogy XIV. Leó pápa tüdőrákja milyen stádiumú.
Mit jelent az, hogy „lokalizált” volt a tüdőgóc?
A műtét előtt a Vatikán egy kis, lokalizált tüdőcsomóról beszélt. Ez természetesen kedvezőbb kiindulási helyzet lehet, mint amikor egy daganatot már kiterjedt panaszok vagy távoli áttétek miatt fedeznek fel. Ugyanakkor a „lokalizált csomó” és a hivatalosan meghatározott onkológiai stádium nem ugyanaz. Egy tüdődaganat végleges besorolását több tényező együttese határozza meg.
Az orvosok azt vizsgálják, mekkora és milyen kiterjedésű az elsődleges tumor, érintettek-e a nyirokcsomók, illetve megjelent-e a daganat távolabbi szervekben. Éppen ezért a műtét utáni szövettani eredmények kulcsfontosságúak.
Jó jel, hogy műtéttel el lehetett távolítani?
Általánosságban elmondható, hogy az operálható nem kissejtes tüdőrák kedvezőbb helyzetet jelenthet, mint a műtéttel már nem eltávolítható, előrehaladott betegség. Korai stádiumú nem kissejtes tüdőráknál a műtét az egyik alapvető, akár gyógyító célú kezelési lehetőség. A lobectomia – vagyis egy teljes tüdőlebeny eltávolítása – régóta alkalmazott eljárás a megfelelően kiválasztott betegeknél.
XIV. Leó esetében azonban abból, hogy sikeresen megoperálták, még nem lehet egyéni prognózist felállítani. A pontos esélyeket csak a teljes patológiai eredmény, a nyirokcsomók állapota és az esetleges további vizsgálatok ismeretében lehet értékelni.
Szükség lesz kemoterápiára?
Ezt jelenleg szintén nem lehet megmondani. A tüdő-adenokarcinóma műtét utáni kezelése a betegség stádiumától és a daganat biológiai tulajdonságaitól függ. Nagyon korai, teljesen eltávolított daganat esetén előfordulhat, hogy a műtét után nincs szükség klasszikus kemoterápiára. Más helyzetekben azonban az orvosok kiegészítő kezelést javasolhatnak.
- célzott daganatellenes kezelés;
- egyes esetekben sugárkezelés;
- vagy ezek megfelelő kombinációja.
A modern tüdőrákkezelésben ráadásul egyre nagyobb szerepet kap a daganat molekuláris vizsgálata. Bizonyos géneltérések – például egyes EGFR- vagy ALK-elváltozások – esetén célzott gyógyszerek is szóba kerülhetnek. A pápa esetében ilyen vizsgálati eredményeket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
Nem igaz, hogy minden adenokarcinóma ugyanúgy viselkedik
Az „adenokarcinóma” megnevezés fontos diagnózis, de önmagában még nem árulja el, hogyan fog viselkedni a daganat. Két azonos szövettani típusú tüdőrák között is jelentős eltérések lehetnek. Más lehet a tumor mérete. Más lehet a növekedési üteme. Más molekuláris mutációk lehetnek jelen. És mindenekelőtt teljesen más helyzetet jelent egy tüdőben maradó kis daganat, mint egy olyan betegség, amely már a nyirokcsomókat vagy távoli szerveket is érinti.
Ezért a következő napok patológiai eredményei sokkal fontosabbak lesznek annál, mint amit pusztán az „adenokarcinóma” szó alapján meg lehet mondani.
Mit jelentenek a túlélési statisztikák?
Az American Cancer Society legfrissebb összesítése szerint a nem kissejtes tüdőráknál nagyon nagy különbség van az ötéves relatív túlélésben attól függően, mennyire terjedt el a betegség felismeréskor. Ha a daganat lokalizált, vagyis nincs bizonyíték arra, hogy a tüdőn kívülre terjedt volna, az ötéves relatív túlélési arány körülbelül 67 százalék. Ha a betegség a közeli nyirokcsomókra vagy környező szövetekre is átterjedt, az úgynevezett regionális csoportban ez körülbelül 40 százalék. Távoli áttétes betegség esetén körülbelül 12 százalék. Ezeket a számokat azonban nagyon fontos megfelelően értelmezni.
A 67 százalék nem azt jelenti, hogy a pápának 67 százalék esélye van
Az ilyen statisztikák nagy betegcsoportok korábbi eredményeiből készülnek. Nem egy adott beteg személyes túlélési valószínűségét mutatják. Nem veszik teljes pontossággal figyelembe például az adott tumor genetikai sajátosságait, a beteg általános állapotát, a kezelésre adott választ vagy a napjainkban elérhető új terápiák minden hatását. Ráadásul XIV. Leó stádiumát még nem hozták nyilvánosságra. Ezért jelenleg nem lenne helyes a 67, 40 vagy 12 százalékos adat közül bármelyiket közvetlenül az egyházfőre vonatkoztatni. Ezek kizárólag általános tájékoztató számok.
Miért különösen fontos a korai felismerés?
A tüdőrák egyik nehézsége, hogy kezdeti szakaszban gyakran egyáltalán nem okoz feltűnő tüneteket. Amikor tartós köhögés, véres köpet, mellkasi fájdalom, légszomj, megmagyarázhatatlan fogyás vagy jelentős gyengeség jelentkezik, a betegség már előrehaladottabb állapotban is lehet. Ez azonban nem törvényszerű.
A képalkotó vizsgálatok során egyre gyakrabban fedeznek fel kis tüdőgócokat olyan embereknél is, akiknek semmilyen panaszuk nincs. Fontos ugyanakkor, hogy egy tüdőcsomó nem automatikusan jelent rákot. Sok ilyen eltérés jóindulatú hegesedés, korábbi fertőzés vagy más elváltozás következménye. Ezért volt szükség XIV. Leó esetében is szövettani vizsgálatra a biztos diagnózishoz.
A szűrés sem mindenkinek ugyanúgy ajánlott
A tüdőrákszűrés egyik legfontosabb eszköze az alacsony dózisú CT-vizsgálat. A nemzetközi ajánlások ezt azonban elsősorban olyan embereknek javasolják, akik életkoruk és jelentős dohányzási előzményeik alapján fokozott kockázatúak. Soha nem dohányzó embereknél jelenleg nincs általánosan elfogadott, pusztán életkoron alapuló lakossági CT-szűrési program.
Ennek az az oka, hogy a szűrésnek hátrányai is lehetnek: sok ártalmatlan tüdőgóc kerülhet elő, amelyek további vizsgálatokat, sugárterhelést és akár fölösleges beavatkozásokat is eredményezhetnek. XIV. Leó esetéből ezért nem lehet azt a következtetést levonni, hogy minden tünetmentes embernek rendszeres tüdő-CT-re lenne szüksége.
A pápa előtt most több napos kórházi megfigyelés áll
A Vatikán korábbi közlése alapján az egyházfő várhatóan körülbelül egy hetet tölt a Gemelli-kórházban. Nyilvános programjait legalább október 20-ig törölték. A következő napokban elsősorban a műtét utáni felépülését figyelik majd.
Az egyik tüdőlebeny eltávolítása komoly műtét, még akkor is, ha minimálisan invazív, videóasszisztált technikával végzik. Az orvosok figyelik többek között a légzést, a sebek gyógyulását, az esetleges fertőzést, a vérzést és más műtét utáni szövődményeket. Az eddigi hivatalos közlések szerint azonban a beavatkozás után nem jelentkezett komplikáció.
Egyelőre a novemberi út sorsa sem biztos
XIV. Leó korábban november 6. és 17. között dél-amerikai apostoli látogatást tervezett, többek között Uruguayba, Argentínába és Peruba. A műtét előtt még úgy számoltak, hogy az út megvalósulhat. Most azonban természetesen az egyházfő felépülése és az orvosok döntése lesz a meghatározó.
Egyelőre nem jelentették be véglegesen az út lemondását. Ugyanakkor amíg nem ismert a teljes szövettani eredmény és a szükséges további kezelés, nem lehet biztosan tudni, hogy a pápa novemberben vállalhat-e egy hosszú nemzetközi utazást.
Világszerte imádkoznak érte
A diagnózis hírére a világ számos részéről érkeztek jókívánságok. A Szent Péter téren tartott szertartásokon is imádkoztak XIV. Leó felépüléséért, és több egyházi vezető, valamint közéleti szereplő is kifejezte együttérzését.
A mostani helyzet azért is szokatlan a Vatikán történetében, mert a Szentszék viszonylag részletesen és gyorsan tájékoztat az egyházfő betegségéről. A pontos diagnózist, a műtét típusát, annak időtartamát és az első posztoperatív állapotot is nyilvánosságra hozták.
Mit lehet biztosan tudni október 14-én?
A hivatalos információk alapján jelenleg öt fontos dolgot lehet biztosan kijelenteni. XIV. Leó pápánál tüdő-adenokarcinómát diagnosztizáltak. Október 13-án eltávolították a jobb tüdejének alsó lebenyét. A műtét sikeresen, komplikáció nélkül zajlott. Az egyházfő rendben felébredt, és az első éjszakája nyugodtan telt. A rák pontos stádiumát, valamint azt, hogy szükség lesz-e kemoterápiára, immunterápiára vagy más további kezelésre, egyelőre nem közölték.
Ez az utolsó mondat különösen fontos. Bár a sikeres műtét és a viszonylag kisméretűnek leírt elváltozás biztató körülmény lehet, jelenleg sem az egyéni prognózist, sem a gyógyulási esélyeket nem lehet felelősen megjósolni. A következő napok részletes szövettani vizsgálatai adhatják meg azokat a válaszokat, amelyek alapján az orvosok meghatározhatják a további kezelési tervet.