– Kedves Mama! – mondtam. – Ha olyan jól látja a porcicákat a szemüvege nélkül, akkor legközelebb, amikor váratlanul beállít, nyugodtan vegyen a kezébe egy seprűt ahelyett, hogy a kanapén ülve kritizálna. A rendetlenséget egyébként épp a fia csinálta, aki sáros cipővel jött be, de azt nem tette hozzá.
Az asszonyok kuncogtak, az anyósom pedig pironkodva témát váltott.
