A „moslék” elfogyott – mondtam nyugodtan. – Mivel a kutyának sem adnád, nektek sem adom. A konyha zárva. Aki éhes, az menjen haza az anyjához, és egyen ott a „jóból”.
Leültem és ettem egy vajas kenyeret. Az anyósom sértődötten elviharzott, a férjem pedig kénytelen volt pizzát rendelni magának, de a futárra egy órát kellett várnia éhesen. Azóta, ha az anyósom jön, a férjem főz – vagy rendelnek, és csendben vannak.
