Parlamenti bizottsági meghallgatásán vázolta fel jövőbeli terveit Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere. A politikus részletesen kifejtette, milyen gazdaságpolitikai fordulatot készít elő a kabinet a következő négyéves ciklusra. A miniszterjelölt diagnózisa szerint hazánk jelenlegi gazdasági állapota rendkívül aggasztó, a kilábaláshoz pedig a technikai korrekciókon túl alapvető szemléletváltásra van szükség.
A meghallgatás során Kapitány a legfontosabb prioritások közé sorolta a bizalom visszaépítését, a korrupció elleni határozott fellépést, a szabályozási környezet kiszámíthatóságát, valamint az energiaellátás biztonságát. Emellett kiemelt célként jelölte meg a lakossági energiahatékonyság növelését és az európai uniós források mielőbbi lehívását. A szakembert Magyar Péter még januárban mutatta be a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai stratégájaként. Kapitány István szakmai múltja figyelemreméltó: a Shell egykori globális alelnökeként három kontinensen szerzett vállalatvezetési tapasztalatot, a kétezres évek elején pedig Németországban töltött be fontos pozíciókat. Mint mondta, sikeres üzleti karrierje után kötelességének érzi, hogy tudását a haza szolgálatába állítsa.
Súlyos bírálat az eddigi gazdaságirányításnak
Kapitány István nem kímélte az előző kormány gazdaságpolitikai teljesítményét. Véleménye szerint a magyar gazdaság gyengélkedéséért nem a munkavállalók morálja vagy a hazai vállalkozók képességei a felelősek, hanem az állami vezetés súlyos mulasztásai. Úgy fogalmazott, hogy a gazdaságot „kivéreztették”, a beruházási kedv alábbhagyott, a Magyarországot megillető uniós pénzeket befagyasztották, a korábban érkező forrásokat pedig nem a megfelelő hatékonysággal használták fel.
A miniszterjelölt szerint a lassulás hátterében az áll, hogy a kormányzat nem bizonyult jó gazdának. Az új gazdaságpolitika alaptézise éppen ezért az, hogy bár az országban továbbra is jelentős lehetőségek rejlenek, ezek kiaknázásához elengedhetetlen az állami intézményrendszerbe vetett hit és a piaci stabilitás helyreállítása.
A bizalom mint a növekedés alapköve
A meghallgatás visszatérő eleme volt a bizalom kérdése. Kapitány párhuzamot vont egy ország és egy márka között: mindkét esetben kulcsfontosságú, hogy a befektetők, a cégek és a lakosság mennyire bíznak a jövőben. Szerinte a bizalomvesztés közvetlen következménye a beruházások elmaradása, a bizonytalanság fokozódása és a versenyképesség zuhanása.
A leendő miniszter három pillérre alapozná a bizalom visszaépítését: kiszámítható jogi környezetre, tiszta piaci versenyre és a korrupcióval szembeni zéró toleranciára. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati döntéshozatalnak teljesen transzparensnek kell lennie. Bár elismerte, hogy az elmúlt időszakban is születtek hasznos intézkedések, ezek hatása a rendszerszintű átláthatatlanság miatt nem tudott tartós maradni.
Óvatos elmozdulás az árrésstop és a különadók ügyében
A piaci szereplőket leginkább foglalkoztató kérdésre – miszerint mi lesz az árrésstop és a különadók sorsa – Kapitány István megfontolt választ adott. Elméleti szinten a minimális állami beavatkozás híve, és hosszú távon a piaci mechanizmusok szabad működését támogatja. Ugyanakkor leszögezte: ezen intézkedések azonnali kivezetése felelőtlenség lenne.
A folytonosság jegyében először a gazdaság tényleges állapotát, a költségvetési mozgásteret és a hatályos szerződéseket kell górcső alá venni. Kapitány nehezményezte, hogy jelenleg a gazdasági konstrukciók jelentős része nem átlátható vagy titkosított. Úgy fogalmazott, ez egy olyan gazdaság, ahol „mindent titkosítottak”, így csak egy alapos átvilágítás után lehet felelős döntést hozni a kivezetésekről.
Uniós pénzek: már az idei évben eredményt várnak
A GDP-várakozásokkal kapcsolatban a miniszterjelölt még nem bocsátkozott jóslatokba, de kiemelte: elsődleges céljuk, hogy a blokkolt uniós források már ebben az évben megérkezzenek. Véleménye szerint ez a tőkeinjekció alapvető fontosságú a beruházások fellendítéséhez és a gazdasági növekedés beindításához.
Az Európai Unióval való viszony rendezése nemcsak pénzügyi, hanem bizalmi kérdés is. A befektetők számára pozitív üzenetet jelentene a kapcsolatok normalizálása. Kapitány ugyanakkor figyelmeztetett: a pénz hazahozatala csak az első lépés, azt átlátható módon, valódi fejlesztési célokra kell fordítani.
Fókuszban a lakóépületek energetikai korszerűsítése
Kapitány István rámutatott a magyar lakásállomány kritikus állapotára. Bár történtek korábban próbálkozások, a hazai otthonok többsége energetikai szempontból elavult: rossz a szigetelés, korszerűtlenek a fűtések, ami jelentős energiaveszteséget okoz. Ez nem csupán környezetvédelmi aggály, hanem a családok megélhetési költségeit is növeli.
A leendő miniszter szerint az energiahatékonyság javítása egyszerre csökkenti a rezsit, mérsékli az ország energiafüggőségét és segíti a zöld fordulatot. Ennek megfelelően a jövőben nagyszabású otthonfelújítási és szigetelési programok indulhatnak.
Logisztika, lakhatás és energetikai prioritások
A tárcavezető-jelölt a közlekedést, a lakhatást és az energetikát nevezte meg azonnali beavatkozást igénylő területekként. Csak ezek stabilizálása után kerülhet sor a digitális átmenetre és a zöld energia kiterjesztésére.
A közlekedésben az infrastruktúra, különösen a vasúti hálózat fejlesztése a legsürgetőbb feladat. A lakhatás terén a fiatalok és családok otthonteremtési esélyeit kívánják javítani, míg az energetikában a hálózatfejlesztés és az ellátásbiztonság diverzifikálása élvez elsőbbséget.
Paks 1: az üzemidő-hosszabbítás szakmai kérdés
A miniszterjelölt megerősítette, hogy elkötelezettek a Paks 1 üzemidő-hosszabbításának professzionális végrehajtása mellett. Részletekbe azonban itt sem bocsátkozott, mivel a vonatkozó szerződések egy részét még nem volt módja megismerni. Kiemelte, hogy az atomerőmű kulcsszerepet játszik az ország áramellátásában, ezért a folyamatot biztonsági és geopolitikai szempontok mentén, alapos átvilágítás után kell levezényelni.
Mol: partnerség, nem pedig állami irányítás
A Mol kapcsán Kapitány István egyértelművé tette: a vállalat nem állami cég, hanem egy tőzsdén jegyzett részvénytársaság, ahol az állam nem többségi tulajdonos. Kijelentette, hogy a kormánynak nem célja a társaság belső működésébe való beavatkozás.
A Molt sikeres regionális szereplőnek nevezte, amellyel a Tisza-kormány konstruktív munkakapcsolatra törekszik. Ez az üzenet azt hivatott jelezni a piac felé, hogy az új vezetés stratégiai partnerként, nem pedig ellenségként tekint a nagyvállalati szektorra.
Energiaellátás: az orosz olaj és a több lábon állás
Kapitány István bírálta, hogy az elmúlt években az orosz kőolaj részaránya Magyarországon 65-ről 90 százalékra nőtt, ami szerinte ellentétes a diverzifikáció elvével. Véleménye szerint a több beszerzési forrás megléte stratégiai előnyt jelent.
Hangsúlyozta, hogy hazánk szerencsés helyzetben van a két kőolajvezeték miatt, ami részben pótolja a tengeri kijárat hiányát. Szerinte az Adria vezeték intenzívebb használata biztonsági hálót jelentett volna a Barátság vezeték kiesésekor. A kormány álláspontja: „Nem leválni akarunk, hanem opciókat” teremteni, csökkentve ezzel az ország kiszolgáltatottságát.
Az emberi erőforrás a legnagyobb kincs
A meghallgatás során Kapitány többször hangsúlyozta, hogy Magyarország legfontosabb tőkéje a magyar emberek tudása és szorgalma. Az új gazdaságpolitika ezért nem az olcsó munkaerőre, hanem az innovációra, a magas hozzáadott értékre és a modern oktatásra kíván építeni.
Zöld utat kapott a kinevezés
A bizottsági ülés végén a kormánypárti többség megszavazta Kapitány István miniszteri kinevezését. A döntés 12 igen szavazattal született meg, az ellenzéki képviselők tartózkodtak, ellenszavazat nem érkezett. Ezzel a szakember megkezdheti a felkészülést a gazdasági és energetikai tárca vezetésére.
A meghallgatáson elhangzottak alapján az új korszak hívószavai a transzparencia, a bizalom és a magyar humán tőke megerősítése lesznek. Hogy ezek az elvek miként öltenek testet a gyakorlatban, az a kormány megalakulását követő hónapokban válik el.