A dobozban egy csecsemő keresztlevele volt, az anyám nevével, mint anya, és egy dátummal, amikor apám katona volt távol. Kiderült, hogy anyámnak született egy gyermeke egy másik férfitól, de a nagyapám kényszerítette, hogy mondjon le róla, vagy „eltüntették”. A gyerek meghalt pár naposan. Anyám egész életében titokban látogatta a sírt, a befőttesüvegben őrizte a kulcsot a temetőkapuhoz (régen zárták).
Apám sosem tudta meg. Én pedig rájöttem, hogy az a szomorúság, amit anyám szemében láttam néha, nem fáradtság volt, hanem gyász egy olyan gyermekért, akit sosem ringathatott.