A Magyar Péter vezette kormány ismét ahhoz a szabályhoz nyúlna hozzá, amely még az előző politikai korszakhoz kötődik. A miniszterelnök közlése szerint napokon belül az Országgyűlés elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely érdemben megkurtítaná a volt köztársasági elnököknek életük végéig járó állami juttatásokat. A leginkább érintettek azok lehetnek, akik nem töltötték ki teljes államfői mandátumukat.
A téma már a választások után felmerült, most azonban Magyar Péter konkrét következő lépést jelentett be: a kormányoldal a következő napokban beterjeszti a módosítást. Ez fontos különbség, hiszen jelenleg még csak törvényjavaslatról van szó, nem pedig hatályos jogszabályról. A részletek majd azt is megmutatják, pontosan mely korábbi államfőkre és mely juttatásokra terjedne ki az új szabályozás.
Magyar Péter már nyáron jelezte, hogy hozzányúlnak a rendszerhez
A mostani bejelentés egyáltalán nem teljesen előzmény nélküli. Magyar Péter már júniusban arról beszélt a parlamentben, hogy szerinte nem indokolt életük végéig kiemelt, közpénzből finanszírozott juttatásokat biztosítani azoknak a köztársasági elnököknek, akik nem töltötték ki az ötéves ciklusukat. Akkor mindez még inkább politikai ígéretként hangzott el. Most viszont a miniszterelnök tájékoztatása alapján elérkezhet a jogalkotás következő szakasza, és napokon belül megjelenhet a konkrét törvényjavaslat.
A választások óta ez az egyik olyan ügy, amely újra és újra előkerült a kormányzati elszámoltatásról, valamint az állami kiadások felülvizsgálatáról szóló vitákban.
Nem csak a havi pénzről van szó
A volt köztársasági elnökök jelenlegi juttatási rendszere messze többről szól, mint egy egyszerű havi tiszteletdíjról. A hatályos szabályok szerint a korábbi államfőket a mindenkori köztársasági elnök tiszteletdíjához kötött, többmilliós havi juttatás is megilletheti. Emellett államilag biztosított lakhatás, titkárság, személyes gépkocsihasználat sofőrrel, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás is a csomag részét képezheti.
Ennek természetesen nem csak az a költsége, amely közvetlenül az egykori elnök számláján jelenik meg. A lakás fenntartása, a személyzet, az autó, a sofőr és a titkárság működtetése együtt hosszú évekig, akár évtizedeken át is jelentős közkiadást okozhat.
Az egyik kulcsmondat: aki nem tölti ki a mandátumát
Magyar Péter korábbi nyilatkozatainak központi eleme az volt, hogy különbséget tenne azok között, akik szabályosan végigszolgálták az államfői ciklusukat, és azok között, akik idő előtt távoztak. Ha a most benyújtandó javaslat valóban a korábban felvázolt elképzelést követi, akkor elsősorban Schmitt Pál, Novák Katalin és Sulyok Tamás helyzete változhat meg.
Schmitt Pál 2012-ben mondott le köztársasági elnöki tisztségéről a doktori dolgozatával kapcsolatos plágiumügy miatt. Novák Katalin 2024-ben a kegyelmi botrányt követően távozott idő előtt. Sulyok Tamás első ötéves mandátuma eredetileg 2029-ig tartott volna, de 2026 nyarán megszűnt a megbízatása.
Áder János ezzel szemben két teljes államfői ciklust teljesített. A korábban ismertetett tiszás elképzelés alapján ezért az ő helyzete eltérhet azoktól, akik mandátumukat idő előtt fejezték be.
Novák Katalin esete különösen sokszor került elő
A vita egyik leggyakrabban emlegetett szereplője Novák Katalin. Lemondása után ugyanis újra és újra felmerült a kérdés: indokolt-e ugyanazokat az életre szóló kedvezményeket biztosítani egy olyan volt államfőnek, aki nem töltötte ki a teljes mandátumát. A helyzet azonban részleteiben ennél összetettebb.
Novák később munkaviszonyt létesített, ezért a pénzbeli juttatásának folyósítása a hatályos szabályok szerint szünetel, miközben bizonyos egyéb jogosultságai továbbra is fennmaradhatnak. A készülő törvény egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy csak a havi pénzbeli juttatásokat érinti-e a módosítás, vagy a teljes kedvezménycsomagot – az autótól a titkárságig – újraszabályozza.
Sulyok Tamás miatt ismét előkerült a kérdés
A vita idén nyáron új lendületet kapott Sulyok Tamás távozásával. A korábbi államfő megbízatása jóval a tervezett időpont előtt megszűnt, miközben a jelenlegi szabályok alapján őt is megillethetik a volt köztársasági elnökök számára járó juttatások.
Magyar Péter már Sulyok távozásának idején világossá tette, hogy a kormányoldal ezt a rendszert meg kívánja változtatni. Most pedig úgy tűnik, eljutottak odáig, hogy az ígéretből parlamenti előterjesztés legyen.
Nem visszamenőleges büntetésről kellene szólnia
A törvény megfogalmazása jogi szempontból különösen érzékeny lehet. Egy dolog politikailag azt mondani, hogy túl bőkezűnek tartják a volt elnökök juttatásait, és egészen más kérdés az, hogy a már megszerzett jogosultságokat miként lehet alkotmányosan módosítani.
Éppen ezért kulcsszerepe lesz annak, hogy a jogszabály milyen feltételekhez köti a juttatásokat, miként kezeli a már hivatalból távozott államfőket, és pontosan mely időponttól kezdve alkalmazza az új szabályokat. Erre most még nincs végleges válasz, mivel Magyar Péter csupán a törvényjavaslat benyújtását jelentette be, a teljes normaszöveget egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Milliárdos kérdés lehet hosszabb távon
Egy volt köztársasági elnök támogatása nem feltétlenül jelent látványos összeget egyetlen költségvetési évben. Ugyanakkor ha valakit húsz-harminc éven keresztül illet meg a többmilliós havi juttatás, a lakás, a személyzet és a gépkocsi, akkor az összesített közpénzkiadás már rendkívül jelentős lehet.
Ráadásul minden újabb volt államfővel nő azok száma, akiknek az ellátásáról hosszú távon gondoskodnia kell az államnak. Éppen ezért az új kormány nem egyszeri megtakarításként, hanem a volt közjogi méltóságok teljes juttatási rendszerének átalakításaként beszél az ügyről.
A teljes mandátumot kitöltők helyzete lehet a nagy választóvonal
A Magyar Péter által korábban felvázolt alapelv viszonylag egyszerű: más megítélés alá eshet az, aki az alkotmányos időszak végéig ellátta a feladatát, mint az, aki saját döntés, politikai botrány vagy más körülmény miatt idő előtt távozott. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy minden idő előtt távozott elnök helyzete automatikusan azonos lenne.
Sulyok Tamás mandátumának megszűnése például egészen más politikai és jogi környezetben történt, mint Schmitt Pál vagy Novák Katalin lemondása. A végleges törvénynek ezért azt is rendeznie kell, hogy önmagában a mandátum idő előtti megszűnése elegendő-e a juttatások elvesztéséhez, vagy a megszűnés okát is vizsgálni kell.
Napokon belül kiderülhetnek a részletek
A mostani bejelentés egyik legfontosabb eleme az időzítés. Magyar Péter szerint nem hónapok múlva, és nem is valamikor a következő évben kerül napirendre az ügy, hanem a következő napokban benyújtják a törvényjavaslatot. Ezt követően már pontosan látható lesz, kikre vonatkozna a szabály, milyen juttatásokat szüntetnének meg, és maradna-e bármilyen átmeneti rendelkezés.
A parlamenti vita során az is kiderül majd, milyen jogi és politikai érvek szólnak a módosítás mellett, illetve ellene.
Az biztos, hogy a régi rendszer változhat meg
A jelenlegi szabályozás még abból indul ki, hogy egy volt államfőt élete végéig kiemelt állami ellátás illet meg. A készülő javaslat ezt az automatizmust törheti meg először igazán látványosan.
Magyar Péterék elképzelése szerint a köztársasági elnöki tisztségből nem következhet feltétlenül automatikusan több évtizednyi közpénzes juttatás akkor sem, ha valaki nem teljesítette végig azt az időszakot, amelyre megválasztották. A döntés azonban még nem végleges: előbb a törvényjavaslatnak kell elkészülnie, majd azt az Országgyűlésnek is el kell fogadnia.
A bejelentés tehát megtörtént, most már a törvényszöveg jön
A választás óta sokan várták, hogy az új kormány mikor nyúl hozzá a korábbi politikai vezetőkhöz kapcsolódó, hosszú távú állami kedvezmények rendszeréhez. Magyar Péter most azt mondta, erre már csak napokat kell várni.
Ha a parlament elfogadja a korábban ismertetett elveknek megfelelő módosítást, az több korábbi köztársasági elnök juttatásait is alapvetően átalakíthatja, miközben a teljes mandátumukat kitöltő államfők számára más szabályok maradhatnak érvényben. A legfontosabb részletek azonban még hiányoznak.
Most már nem az a kérdés, hogy a kormány napirendre veszi-e az ügyet, hanem az, hogy pontosan milyen határt húz meg a hamarosan benyújtandó törvény.
Forrásellenőrzés: Telex, RTL, HVG, Tisza Párt nyilvános közlései, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény.