A választások óta sokan ugyanarra voltak kíváncsiak: mikor lép végre a rendőrség? Hónapokon át szinte ugyanaz a kérdés tért vissza újra és újra: rendben, előkerülnek a dokumentumok, érkeznek a feljelentések, sorra nyílnak ki az Orbán-korszak szekrényei, de mikor történik már valami, ami nem csupán sajtótájékoztató szinten marad? Az elmúlt bő egy hétben erre is megérkezett a válasz.
Az NKA-ügyben újabb őrizetbe vételek történtek, és a bíróság letartóztatást is elrendelt. Emellett a Nemzeti Nyomozó Iroda egy másik, több milliárd forintos ügyben egyszerre nyolc embert gyanúsított meg. Ezután az NNI szóvivője interjút adott, és kimondott egy olyan mondatot, amely valószínűleg néhány volt hatalmi szereplő számára kifejezetten kellemetlenül hangzott: a nyomozásnak van mentelmi joggal rendelkező személyt érintő szála is.
Ez már teljesen más műfaj, mint amikor politikusok egymást vádolják a Facebookon. Házkutatások zajlanak, iratokat és elektronikus eszközöket foglalnak le, gyanúsítottakat hallgatnak ki, vagyoni mozgásokat igyekeznek feltérképezni, és bizonyos ügyekben a bíróság már szabadságelvonással járó kényszerintézkedésekről dönt. Természetesen minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme, de ettől még nehéz nem észrevenni: a választások után sokáig csak emlegetett elszámoltatás egyes ügyekben elkezdett átlépni a politikai beszédből a büntetőeljárások világába.
Az NKA-ügyben már nem csak aktákat lapozgatnak
A Nemzeti Kulturális Alap körüli nyomozás önmagában is elég ahhoz, hogy komoly fejfájást okozzon a korábbi rendszer szereplőinek. A hatóság több mint 17 milliárd forintnyi támogatás ügyében vizsgálódik, és az eljárás már nyáron eljutott oda, hogy hat embert őrizetbe vettek, majd a bíróság mindannyiuk letartóztatását elrendelte.
Az ügy azóta sem csendesedett el. Szeptember elején további két embert vettek őrizetbe. Az újabb szál egy 80 millió forintot meghaladó dokumentumfilmes támogatás körül rajzolódott ki. A NAV gyanúja szerint a pályázati pénzzel úgy számoltak el, hogy a film valójában nem készült el határidőre, ezt pedig valótlan tartalmú számlákkal próbálhatták eltakarni.
Az egyik gyanúsított Fásyné Gurzó Mária, Fásy Ádám felesége, akinek a letartóztatását később egy hónapra rendelte el a bíróság. Fontos különbség, hogy a letartóztatás nem ítélet, és senki nem válik bűnössé attól, hogy meggyanúsítják, vagy hogy vele szemben kényszerintézkedést rendelnek el. Ugyanakkor az sem igaz már, hogy itt pusztán politikai hangoskodás zajlik, miközben a hatóságok valahol távol, egy irattár mélyén békésen üldögélnek. A NAV nyomoz, embereket állít elő, számlákat vizsgál, vagyoni hátrányt próbál feltárni, és a bíróságoknak is van már dolguk az üggyel.
Alig néhány nap telt el, és a Nemzeti Nyomozó Iroda máris egy újabb olyan bejelentéssel állt elő, amelyet nehéz lett volna elintézni egy vállrándítással. Szeptember 10-én nyolc korábbi vezetőt gyanúsítottak meg a Volán-társaságokhoz kapcsolódó ügyben, amelyben a rendőrség szerint 2015 és 2018 között mintegy tízmilliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett.
A gyanú lényege szerint több száz használt autóbuszt szerezhettek be túlárazva, és egy kecskeméti ingatlan megvásárlása is jelentős veszteséget okozhatott az állami vállalatnak. Ez már korántsem egy frissen kipattant ügy: az eljárás évek óta futott, ám az NNI közlése szerint két hónappal ezelőtt külön nyomozócsoportot állítottak rá, és azóta is magasabb fokozatra kapcsoltak.
A nyomozók szeptemberben házkutatásokat tartottak, dokumentumokat, szerződéseket és egyéb iratokat vittek el, telefonokról és számítógépekről pedig adatokat mentettek le. A nyolc gyanúsított ebben az ügyben szabadlábon védekezik, tehát itt egyelőre nem beszélhetünk letartóztatásról. Ettől azonban a történet egyáltalán nem lesz kevésbé figyelemre méltó, hiszen a rendőrség maga közölte: további gyanúsítások is várhatók. És innen indul az a rész, amely vélhetően több politikai szereplő figyelmét is egyszerre felkeltette.
Mentelmi jog? Igen, ilyen szál is van
Kész-Varga Mónika rendőr alezredes, az NNI szóvivője a Kontrollnak adott interjúban kifejezetten óvatosan fogalmazott. Nyomozás közben ez teljesen érthető, hiszen egy rendőrségi szóvivő nem ülhet be egy stúdióba azért, hogy előre felolvassa, kinél terveznek jövő héten házkutatást. Mégis elejtett egy olyan mondatot, amely jóval többet árult el, mint amit az elmúlt években hasonló ügyekben megszokhattunk.
A szóvivő arról beszélt, hogy további személyek meggyanúsítása is megtörténhet, és ezek között mentelmi joggal rendelkező személy is lehet. Amikor a riporter külön rákérdezett, valóban ilyen emberhez vezet-e valamelyik szál, a válasz lényegében igen volt. Ennél többet a rendőrség jelenleg nem közölt, és nevet sem mondott.
Ez azért különösen fontos, mert a mentelmi joggal rendelkező személy már nem egy névtelen cégvezető vagy háttérember kategóriája. Itt akár országgyűlési képviselői szint is megjelenhet, ahol a rendőrség hatásköre is elér egy pontig, majd az ügyészségnek kell belépnie a folyamatba. Hogy ebből végül lesz-e gyanúsítás, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kezdeményezés, vagy bármi más, azt ma még senki nem állíthatja biztosan. De a mondat már elhangzott. A szál létezik, a nyomozás folyik, további gyanúsítások várhatók, és a rendőrség nem azt mondta, hogy politikusok szóba sem kerültek. Ennél jóval többet mondtak.
Hirtelen egészen más értelmet kapott az „elszámoltatás” szó
A magyar politikában az elszámoltatás nagyjából olyan, mint az olcsó sör és az örök élet: választások előtt rendszeresen megígérik, aztán valahogy sosem lesz belőle az, amit előre elképzeltek. Kormányok jöttek-mentek, dossziékat lobogtattak, bizottságokat állítottak fel, politikusok jelentettek fel politikusokat, végül pedig az átlagember többnyire csak arra emlékezett, hogy ismét nem történt semmi.
Ezért is fontos most, hogy ne a miniszterelnök mondja meg, kit kell elvinni. Magyar Péternek nem az a feladata, hogy neveket diktáljon a rendőrségnek, és az új kormány politikusainak sem az, hogy bárkiről előre ítéletet mondjanak. Ha az elszámoltatásnak valóban van értelme, akkor pontosan úgy kell működnie, ahogy most ezekben az ügyekben látszik: feljelentés, nyomozás, bizonyítékgyűjtés, gyanúsítás, ügyészség, bíróság.
Ez lassabb, mint egy Facebook-poszt, és kevésbé látványos, mint amikor egy politikus kamerák előtt bilincset követel az ellenfelére. Cserébe van egy fontos előnye: ha rendesen csinálják, akkor ezt jogállamnak hívják. Aki bűncselekményt követett el, annak felelnie kell, akiről pedig kiderül, hogy nem követett el semmit, azt békén kell hagyni.
A régi reflex most már kevés lehet
A Fidesz oldaláról ilyenkor természetesen gyorsan előkerül a politikai leszámolás vádja. Ez érthető védekezési stratégia, és minden egyes konkrét eljárásnál külön is meg kell vizsgálni, valóban szakmai alapon jártak-e el a hatóságok. Csakhogy a „koncepciós eljárás” kifejezés sem lehet egy univerzális Joker-kártya, amelyet elég előhúzni, és onnantól minden számla, szerződés, vallomás vagy lefoglalt adat egyszerűen megszűnik létezni.
Ha egy nyomozásban nincs bizonyíték, annak véget kell érnie. Ha viszont van, akkor teljesen mindegy, hogy az érintett valaha miniszter volt, milliárdos üzletember, pártfunkcionárius vagy egy hivatal vezetője. Legalábbis egy normális országban ennek kellene lennie az alaphelyzetnek, nem valamiféle forradalmi újdonságnak.
Talán éppen ez az, ami miatt az elmúlt napok fejleményei sokkal érdekesebbek annál, mint hogy melyik politikai oldal milyen címet gyárt róluk. Egyes eljárások láthatóan valódi nyomozati szakaszba értek, és a hatóságok már nemcsak papírokat kérnek be, hanem embereket gyanúsítanak meg, házkutatásokat tartanak és vagyoni szálakat követnek.
És még csak nem is egyetlen ügyről beszélünk
Közben a Belügyminisztérium is azt közölte, hogy több, a korábbi időszakhoz köthető ügyet vizsgálnak, egyes esetekben feljelentések is születtek, és továbbiak is várhatók. A TAO-rendszer felülvizsgálata és a korábbi állami költések átvilágítása szintén napirendre került.
Ebből természetesen önmagában még nem következik, hogy valamelyik ügyből automatikusan bűncselekmény lesz, de az jól látszik, hogy a korábbi évek döntéseinek vizsgálata több fronton egyszerre indult el. Itt könnyű megérteni a „vihar előtti csend” érzését. Nem azért, mert biztosan tudjuk, hogy holnap melyik ismert politikus ajtaján kopogtatnak, hanem éppen azért, mert ezt nem tudjuk.
A nyomozások természetéből fakad, hogy a legizgalmasabb rész általában nem akkor kerül nyilvánosságra, amikor a nyomozók még a bizonyítékokat gyűjtik. Az NNI interjúja ebből a szempontból különösen beszédes volt. A szóvivő nem ígért politikai földrengést, nem nevezett meg képviselőket, és nem próbált sejtelmesen fenyegetni. Egyszerűen csak jelezte: további gyanúsítások várhatók, és van olyan szál, amely mentelmi joggal rendelkező személyhez vezet. Ez már önmagában is elég ahhoz, hogy az ember felkapja a fejét.
Most jön az a rész, ahol tényleg kellenek a bizonyítékok
Az elmúlt években rengeteg ügyre mondták rá, hogy korrupció, mutyi vagy közpénzszivattyú. Ezek között bizonyára akadt politikailag túlfújt történet, volt olyan is, ahol jogilag nem lehetett bűncselekményt bizonyítani, és olyan ügyek is lehetnek, amelyekről a nyilvánosság még mindig csak a felszínt ismeri.
Most azonban elérkezett az a pillanat, amikor már nem újságcikkeknek kell eldönteniük, mi történt. A nyomozóknak kell összerakniuk a pénz útját. Meg kell nézniük, ki mit írt alá, ki kinek adott utasítást, milyen áron kötöttek szerződéseket, hová került a pénz, és van-e bizonyítható kapcsolat az egyes szereplők között.
Ahol pedig közpénz tűnt el jogellenesen, ott meg kell próbálni visszaszerezni azt. Ez utóbbi különösen lényeges. Az elszámoltatás ugyanis nem attól sikeres, hogy valakiről látványos fotó készül egy rendőrautó mellett. Ha az államot milliárdos kár érte, az lenne az igazi eredmény, ha a pénzt is sikerülne megtalálni, biztosítani, majd végül visszaszerezni.
A mentelmi jog lehet a következő politikai robbanás
Ha a Volán-ügy nyomozása valóban eljut egy jelenlegi országgyűlési képviselő meggyanúsításának küszöbéig, abból már nehezen lesz csendes büntetőügy. A mentelmi jog felfüggesztése politikailag is látványos folyamat, és onnantól minden dokumentum, minden mondat és minden parlamenti szavazás reflektorfénybe kerül.
Ez még nem történt meg, ezért felelőtlenség lenne úgy írni róla, mintha holnap biztosan megtörténne. De néhány nappal ezelőtt még azt sem tudtuk biztosan, hogy van ilyen szál. Ma már ezt maga az NNI szóvivője is megerősítette. Az ügyben ráadásul a rendőrség egyértelműen jelezte: további gyanúsításokra számítanak.
És itt kezdhetnek igazán idegőrlővé válni a régi akták. Tizenhat év kormányzás rengeteg szerződést, kinevezést, állami üzletet, támogatási döntést és vagyoni mozgást termelt ki. Ezek túlnyomó többségénél természetesen semmilyen bűncselekmény nem történt. De ha akár néhány nagy ügyben bizonyíthatóvá válik, hogy közpénzekkel jogellenesen bántak, annak már messze túlmutató politikai következménye lesz.
Orbánék számára most kezdődhet a legkellemetlenebb időszak
A választási vereség politikai kudarc. A hatalom átadása intézményi vereség. Egy büntetőeljárás viszont egészen más kategória, mert arra már nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy majd négy év múlva visszavágunk. Ha megjelennek a nyomozók, ott már számlák, szerződések, telefonok, üzenetek és bankszámlák beszélnek.
Orbán Viktor és a Fidesz természetesen minden rendelkezésre álló jogi eszközzel védekezhet, és egyetlen érintettet sem szabad előre bűnösnek tekinteni. Ugyanakkor az a korszak, amikor a kellemetlen ügyekre elég volt ráengedni a kommunikációs gépezetet, könnyen véget érhetett. Egy büntetőeljárási iratot ugyanis valamivel nehezebb agyonplakátolni.
Az elmúlt napok pedig egy dolgot már biztosan megmutattak: a hatósági rendszer mozgásban van. Az NKA-ügyben őrizetbe vételek és letartóztatások történtek, a Volán-ügyben nyolc gyanúsított van, házkutatások és lefoglalások zajlottak, további gyanúsításokat várnak, és a nyomozás egyik szála mentelmi joggal védett személyhez is vezet.
Lehet, hogy tényleg most kezdődik
A nagy kérdés persze továbbra is az, hogy mindebből mennyi jut el a vádemelésig, és abból mennyi áll meg végül a bíróság előtt. Ettől függ majd, hogy az elmúlt hetek csupán látványos nyomozati rajtot jelentenek, vagy valóban elkezdődött az a folyamat, amelyre a választások után olyan sokan vártak.
Az igazságszolgáltatás teljesítményét nem az őrizetbe vételek számával, hanem a jogerős, bizonyítékokra épülő döntésekkel érdemes mérni. De ahhoz képest, ahol néhány hónapja tartottunk, a változás így is nagyon látványos. Akkor még arról szólt a vita, hogy lesz-e egyáltalán valós következménye azoknak az ügyeknek, amelyek sorra kerülnek elő. Most már inkább az a kérdés, meddig érnek el a folyamatban lévő nyomozások. Erre jelenleg senki nem tud biztos választ adni.
Talán éppen ez az egész történet legérdekesebb része. A régi rendszer szereplői tizenhat éven át pontosan tudhatták, milyen politikai vihar közeleg, hiszen többnyire ők irányították az időjárást is. Most viszont már csak nézik a radart, miközben az NNI arról beszél, hogy további gyanúsítottak jöhetnek, és valahol a térképen már a mentelmi jog felirat is megjelent.
Lehet, hogy ez még csak néhány nagy ügy kezdete. Az is lehet, hogy több nyomozás végül nem jut el vádemelésig. Egy valami azonban biztos: a választások után sokan arra vártak, mikor jutunk el a politikai elszámoltatás ígéretétől odáig, hogy ténylegesen a nyomozóhatóságok dolgoznak. Az elmúlt napok alapján erre már nem az a válasz, hogy majd egyszer.