Drámai lehetőségről beszélt az aranykonvoj-ügy kapcsán Horváth Lóránt ügyvéd, aki az ukrán pénzszállítók jogi képviseletét látja el. Álláspontja szerint az eljárás következő érdemi lépése Orbán Viktor volt miniszterelnök meggyanúsítása lehetne, és ha ezt őrizetbe vétel, majd letartóztatási indítvány követné, az ügyhöz kapcsolódó teljes személyi hálózat „meg fog remegni”. Horváth ennél is tovább ment: úgy véli, egy ilyen fordulat vezethetne el ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan kik, milyen szinten és milyen utasítások mentén vettek részt a márciusi akció előkészítésében és végrehajtásában. Fontos ugyanakkor rögtön rögzíteni: Orbán Viktor jelenleg nem nyilvánosan ismert gyanúsítottja az ügynek, nem vették őrizetbe, és letartóztatását sem kezdeményezték. Horváth Lóránt arról beszélt, hogy szerinte minek kellene következnie a nyomozásban a rendelkezésére álló információk alapján.
Horváth szerint Orbán meggyanúsítása lenne a következő lépés
Az Ügyvédkör elnöke a Népszava Törésvonal című műsorában részletesen beszélt arról, miként látja az aranykonvoj-ügy jelenlegi állását. „A következő lépésnek Orbán Viktor gyanúsításának kéne lenni” – fogalmazott Horváth.
Az ügyvéd nem kívülállóként szólal meg: ő képviseli azokat az ukrán pénzszállítókat, akiket a márciusi hatósági akció során feltartóztattak. Horváth szerint az eddig keletkezett iratokból és a nyomozás korábbi megállapításaiból Orbán Viktor közvetlen szerepének vizsgálata következne. Ez azonban Horváth jogi álláspontja. A nyomozó hatóság eddig nyilvánosan nem jelentette be Orbán meggyanúsítását.
„Az egész rendszer meg fog remegni”
Horváth Lóránt legélesebb mondata akkor hangzott el, amikor arról kérdezték, mi történhetne, ha a nyomozás valóban eljutna a volt miniszterelnökig. „Ha Orbán Viktort meggyanúsítják, esetleg őrizetbe veszik és kezdeményezik a letartóztatását, akkor azt mondom, hogy az egész rendszer meg fog remegni” – mondta.
Az ügyvéd rögtön pontosította is, hogy mit ért „rendszer” alatt: az aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódó személyi hálózatot. Szerinte egy ilyen magas szintű eljárási lépés esetén azok, akik a végrehajtásban vagy az előkészítésben részt vettek, teljesen más helyzetbe kerülnének. Horváth elképzelése szerint ebből új vallomások, új információk és olyan részletek kerülhetnének elő, amelyek végül az egész történet feltárását segítenék.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem egy előrejelzés arról, hogy összeomlik az ország. Horváth nem Magyarország állami vagy gazdasági összeomlásáról beszélt. Az „egész rendszer” alatt saját magyarázata szerint az aranykonvoj-ügy végrehajtói és döntéshozói köréhez kötődő személyi hálózatot értette. Az ügyvéd feltevése szerint, ha az eljárás a politikai hierarchia legmagasabb szintjére jutna el, az alapvetően megváltoztathatná az érintettek magatartását. Hogy ez valóban így lenne-e, azt jelenleg természetesen nem lehet tudni.
Az ügyészség közben váratlanul magához vonta a nyomozást
A Horváth-interjú különösen érdekes annak fényében, hogy az eljárásban éppen most történt jelentős változás. A Központi Nyomozó Főügyészség október 2-án saját hatáskörébe vonta az aranykonvoj-ügy nyomozását a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől. A vádhatóság ezt célszerűségi okokkal indokolta.
Az ügyészség közlése szerint a nyomozás a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás gyanúja miatt folyik, és az eljárás minden releváns körülményre és személyre kiterjed. Ez utóbbi megfogalmazás azért is figyelemre méltó, mert nem szűkíti a vizsgálatot kizárólag azokra, akik fizikailag részt vettek a márciusi akcióban.
Horváth szerint ez akár komoly fordulatot is jelenthet
A sértettek jogi képviselője az ügy Központi Nyomozó Főügyészséghez kerülését jelzésértékűnek tartja. Úgy véli, ha egy felettes ügyészségi szerv magához von egy már jelentős részben felderített ügyet, az azt is jelentheti, hogy a nyomozás új szakaszba lép. Horváth ebből azt a következtetést vonja le, hogy hamarosan eldőlhet: valóban elviszik-e az eljárást azokig a szereplőkig, akik szerinte a döntési lánc magasabb szintjén álltak.
Az ügyészség ugyanakkor nem közölte, hogy a hatáskörváltás kifejezetten Orbán Viktor esetleges meggyanúsításával függene össze.
Hajdu Jánost már korábban meggyanúsították
Az ügyben már történt magas rangú személyt érintő gyanúsítás. Június végén gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. A nyomozó ügyészség hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte vele.
A gyanúsítás természetesen nem jelent bűnösséget. Hajdu büntetőjogi felelősségéről csak jogerős bírósági döntés állapíthatna meg bármit. Az viszont már hónapok óta látható, hogy a vizsgálat nem kizárólag a helyszínen intézkedő személyek szintjén zajlik.
Egy korábbi belső dokumentumban Orbán neve is előkerült
Júniusban a 444 egy olyan, állítólagos belső ügyészségi dokumentumról számolt be, amelyben Orbán Viktor neve is szerepelt. A dokumentumról készült fotó alapján Orbánt, Farkas Örs korábbi államtitkárt, Hajdu Jánost és Demeter Tamást „lényegi döntést, utasítást hozó” személyekként nevezték meg. A dokumentum szerint a nyomozásnak elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kellene irányulnia.
Az ügyészség akkor nem erősítette meg részletesen a dokumentum tartalmát, de a sajtómegkeresésre adott válaszában a nyomozás érdekeire hivatkozott, és arra figyelmeztetett, hogy a lehetséges gyanúsítottakról szóló találgatások nehezíthetik a bizonyítást.
Fürcht Pál korábbi főügyész ennél is súlyosabbat állított
Az elmúlt hetekben az ügy újabb jelentős fordulatot vett, amikor Fürcht Pál, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség korábbi vezetője nyilvánosan beszélt a vizsgálatról. Fürcht állítása szerint a nyomozás korábbi szakaszában arra jutottak, hogy Orbán Viktor március 3-án személyesen adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Fürcht azt állította, hogy az ügyészek számos tanúmeghallgatás és dokumentum értékelése után arra a következtetésre jutottak: az ügy politikailag létrehozott konstrukció lehetett.
Ezek súlyos állítások, de fontos, hogy Fürcht közléséről van szó. Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét ezek alapján sem állapította meg bíróság.
Horváth: eleinte még az is elképzelhető volt, hogy Orbánt félretájékoztatták
Horváth Lóránt szerint a nyomozás elején még reális lehetett az a verzió, hogy a miniszterelnök olyan információt kapott, amelynek valóságtartalmát nem ismerte. Az ügyvéd állítása szerint azonban a később előkerült dokumentumok és tanúvallomások már más képet mutattak.
Horváth úgy fogalmazott, hogy az ügy „körbepapírozásából” szerinte egy kreált szituáció rajzolódott ki, és ezen a ponton vált számára világossá Orbán szerepe. Ez ismét az ukrán pénzszállítók jogi képviselőjének értékelése, amelyet a büntetőeljárásban még bizonyítani kellene.
Nem állítja, hogy Orbán adott utasítást minden részletre
Horváth egy fontos különbséget is hangsúlyozott. Nem állította, hogy Orbán Viktor személyesen azt mondta volna a végrehajtóknak, hogy bilincseljék meg, csuklyázzák le vagy más módon bántalmazzák a pénzszállítókat. Szerinte ilyen részletekbe menő konkrét utasításra nincs bizonyíték.
Az ügyvéd ugyanakkor úgy értelmezi az iratokat, hogy az akcióval szemben erőteljes és látványos fellépés lehetett az elvárás. Éppen ezért szerinte külön kell vizsgálni azt, ki hozta meg az alapvető politikai vagy állami döntést, és ki döntött a konkrét végrehajtási módszerekről.
27 milliárd forintnyi pénzt és aranyat foglaltak le
Az úgynevezett aranykonvoj-ügy már a kezdetektől rendkívüli volt. A márciusi akció során a hatóságok két ukrán pénzszállító járművet állítottak meg az M0-s autóút alacskai pihenőjénél. A járművekben összesen több mint 27 milliárd forintnak megfelelő készpénzt és aranyat találtak.
A hét ukrán pénzszállítót a jelenlegi nyomozás adatai szerint földre fektették, megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre. A most zajló büntetőeljárás egyik központi kérdése, hogy jogszerű volt-e a velük szemben alkalmazott hatósági intézkedés.
A pénz eredete körül is hatalmas vita alakult ki
Az ügy másik kulcskérdése, hogy pontosan milyen pénzről és aranyról volt szó. A magyar hatósági akció idején súlyos bűncselekmény gyanújára hivatkoztak, miközben az ukrán pénzszállítók jogi képviselői kezdettől azt állították, hogy jogszerű, dokumentált pénzügyi szállítás történt.
A szállítmányhoz kapcsolódó pénzügyi szereplők képviselői szintén azt mondták, hogy a tranzakciók mögött megvoltak a szükséges dokumentumok és engedélyek. Ennek tisztázása a nyomozás egyik fontos eleme.
Horváth hivatali visszaélést és felbujtói felelősséget is emleget
A jogi képviselő szerint Orbán Viktor esetében több lehetséges büntetőjogi minősítés vizsgálata is felmerülhetne. Horváth hivatali visszaélésről, különböző bűncselekmények bűnpártolásáról és felbujtói felelősségről beszélt.
Ezek azonban jelenleg az ügyvéd által felvetett jogi lehetőségek. Az ügyészség Orbán Viktorral szemben ilyen gyanúsítást nyilvánosan nem közölt, ezért ezeket nem lehet úgy kezelni, mintha már megállapított bűncselekmények lennének.
Súlyos állítást tett az ügyészség vezetéséről is
Horváth Lóránt szerint az ügy azért nem haladt korábban gyorsabban, mert az ügyészségen belül akadályozták a nyomozást. A jogi képviselő „politikai falazásról” beszélt, és azt állította, hogy az ügyészség felső vezetésének egyes tagjai saját pozíciójukat és esetleges felelősségüket próbálják védeni. Ez Horváth súlyos, vitatott állítása.
Az ügyészség részéről nincs olyan jogerős vagy hivatalos megállapítás, amely szerint annak vezetői bűncselekményt követtek volna el az aranykonvoj-nyomozás akadályozásával. Ugyanakkor Fürcht Pál korábbi főügyész szintén arról beszélt korábban, hogy politikailag érzékeny nyomozásoknál beavatkozást tapasztalt a Legfőbb Ügyészség részéről.
Mi történne jogilag, ha Orbánt valóban meggyanúsítanák?
A gyanúsítás még önmagában sem jelentené azt, hogy Orbán Viktor bűnös, vagy hogy börtönbe kerül. A gyanúsított büntetőeljárási státusz: azt jelenti, hogy a hatóság konkrét bűncselekmény megalapozott gyanúját közli az érintettel. Ezt követően az illető védekezhet, ügyvédet vehet igénybe, bizonyítási indítványokat tehet, illetve panasszal élhet a gyanúsítás ellen.
A nyomozás ezután folytatódhat, majd az ügyészség dönthet arról, hogy vádat emel-e, megszünteti-e az eljárást vagy más döntést hoz.
Az őrizetbe vétel már egy újabb lépcső lenne
Horváth azonban nemcsak gyanúsításról beszélt, hanem egy ennél súlyosabb hipotetikus forgatókönyvről is. Az őrizetbe vétel ideiglenes szabadságelvonás, amely nem azonos a letartóztatással, és végképp nem azonos egy szabadságvesztés-büntetéssel. Őrizet esetén a hatóság csak törvényben meghatározott ideig tarthatja fogva az érintettet. Ha az ügyészség ennél hosszabb kényszerintézkedést tart szükségesnek, kezdeményezheti a letartóztatást. Arról azonban már a bíróság dönt, nem az ügyészség.
Vagyis Horváth három külön lépésről beszélt
A jogi folyamatot ezért érdemes pontosan elkülöníteni. Az első lépés a gyanúsítás lenne. Ezt követhetné – ha annak törvényi feltételei fennállnak – az őrizetbe vétel. Ezután az ügyészség kérhetné a letartóztatást, amelyről már a bíróság határozna. Jelenleg egyik sem történt meg Orbán Viktor esetében az aranykonvoj-ügyben.
Horváth Lóránt tehát egy lehetséges jövőbeni eljárási sorrendről beszélt, nem pedig egy már eldöntött hatósági akciót jelentett be.
Szerinte pont ekkor törhetne meg a személyi hálózat
Horváth érvelésének lényege az, hogy egy volt miniszterelnök elleni komoly büntetőeljárási lépés alapvetően átalakítaná az ügy többi szereplőjének helyzetértékelését. Szerinte azok, akik eddig esetleg hallgattak vagy nem mondtak el mindent, egy ilyen fordulat után másképp mérlegelhetnének.
Innen ered a kijelentése, hogy „megremegne” a rendszer. Ez azonban továbbra is csak feltételezés arra vonatkozóan, hogyan viselkednének más érintettek egy jövőbeni helyzetben. Nincs garancia arra, hogy valóban ez történne.
Most tényleg új szakasz kezdődhetett
Egy dolog ugyanakkor tényszerűen is megváltozott: az aranykonvoj-nyomozás már nem a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnél, hanem a Központi Nyomozó Főügyészségnél van. A vádhatóság közlése szerint az ügy minden releváns szálát és személyét vizsgálják.
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor meggyanúsítása következik, de azt mutatja, hogy a már hónapok óta zajló eljárás magasabb ügyészségi szintre került. Horváth Lóránt szerint most dőlhet el, hogy ez valódi előrelépést jelent-e.
Orbán jelenleg még nem gyanúsított
A súlyos kijelentések közepette ezt a legfontosabb újra hangsúlyozni: Orbán Viktort a jelenleg nyilvánosan ismert adatok szerint az aranykonvoj-ügyben nem gyanúsították meg. Nincs nyilvános információ arról sem, hogy őrizetbe vételére készülnének vagy letartóztatását kezdeményeznék.
Az, hogy egy jogi képviselő szerint ennek kellene következnie, nem ugyanaz, mintha az ügyészség már meghozta volna ezt a döntést. Az eddig kiszivárgott dokumentumok, Fürcht Pál állításai és Horváth Lóránt értékelése ugyanakkor egyaránt azt mutatják, hogy Orbán lehetséges szerepe hónapok óta a történet egyik legfontosabb kérdése.
A következő ügyészségi lépés mutathatja meg, merre halad tovább az ügy
Az aranykonvoj-ügy így most érzékeny ponthoz érkezett. Hajdu János már gyanúsított, Fürcht Pál volt főügyész nyilvánosan Orbán Viktor szerepéről beszélt, Horváth Lóránt pedig egyenesen azt mondja, hogy a volt miniszterelnök meggyanúsításának kellene következnie. Közben a Központi Nyomozó Főügyészség átvette az egész nyomozást, és azt közölte, hogy minden releváns személyre és körülményre kiterjed a vizsgálat.
Innen azonban már kizárólag a hatóság tényleges intézkedései mutathatják meg, hogy Orbán Viktorral kapcsolatban történik-e büntetőeljárási lépés.
Horváth szerint akkor jöhetne a legnagyobb fordulat
A sértettek ügyvédje mindenesetre nem hagyott kétséget afelől, mire számít. Szerinte Orbán Viktor meggyanúsítása lenne a következő érdemi lépés, egy esetleges őrizetbe vétel és letartóztatási indítvány pedig megrázhatná az aranykonvoj-ügy teljes személyi hálózatát.
Horváth abban bízik, hogy ez végül új vallomásokat és információkat hozhatna felszínre, és elvezethetne a teljes történet feltárásához. Hogy az ügyészség valóban ebbe az irányba indul-e, az egyelőre nem ismert.
Most tehát nem Orbán Viktor őrizetbe vételének bejelentése történt meg. Egy olyan ügyvéd vázolt fel rendkívül súlyos lehetséges forgatókönyvet, aki közvetlenül részt vesz az ügyben, miközben a nyomozást éppen most emelték magasabb ügyészségi szintre. A következő hivatalos lépés ezért valóban kulcsfontosságú lehet.
Forrásellenőrzés: Népszava Törésvonal, Horváth Lóránt nyilvános nyilatkozatai, Központi Nyomozó Főügyészség, Fürcht Pál nyilvános közlései, Telex, 444, 24.hu, Szeretlek Magyarország.