– Pista, ez nem tehertaxi, én meg nem vagyok balek – mondtam. – Az orvoshoz elvittelek volna szívesen. De a csempédet cipeld haza busszal, vagy hívj fuvart. Én hazamegyek.
Beültem és elhajtottam. A sógorom ott maradt a parkolóban a csempéivel. Megtanulta, hogy a szívességnek is van határa.
