Alig telt el néhány óra Orbán Áron őrizetbe vételének híre után, a Fidesz máris szokatlan lépésre szánta el magát: Orbán Viktor testvérét hivatalosan is felvették a párt által nyilvántartott „politikai foglyok” közé. A volt miniszterelnök öccsének már külön adatlapja is megjelent a Fidesz honlapján, ahol a rendőrségi intézkedést politikai leszámolásként tálalják.
Csakhogy a történetben van egy lényegi kérdés, amelyre a párt közleménye nem ad választ: miként lehetne politikai fogoly valaki, akivel szemben embercsempészés és befolyással üzérkedés gyanúja miatt folyik büntetőeljárás? A november 9-i rendőrségi akció során négy embert fogtak el Budapesten, Fóton és Dunakeszin. A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közös műveletében több helyszínen is házkutatást tartottak, az eljárás pedig már jóval a hétfői intézkedések előtt elindult. Ennek ellenére a Fidesz azonnal politikai üldöztetésről kezdett beszélni.
„Orbán Áron – politikai fogoly” – ez áll a Fidesz honlapján
A Telex vette észre, hogy a Fidesz frissítette a politikai foglyokat felsoroló oldalát. Orbán Áron neve Hankó Balázs, Seszták Miklós és más, büntetőeljárással érintett volt kormánypolitikusok mellé került. A párt az Orbán Áronról szóló bejegyzésben a hatósági fellépést politikai leszámolásnak nevezi, az NVVH-t pedig az egykori kommunista államvédelmi szervezethez, az ÁVH-hoz hasonlítja.
A közlemény azt állítja, hogy Magyar Péter kormánya az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körül kialakult botrányról akarja elterelni a figyelmet. A Fidesz ugyanakkor nem hoz olyan konkrét bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy Orbán Áron ellen politikai nézetei vagy családi kapcsolata miatt indult volna eljárás. A párt álláspontja szerint a valódi célpont Orbán Viktor, testvére pedig csupán eszköz a volt miniszterelnök elleni fellépésben. Ezt az értelmezést Orbán Viktor is megfogalmazta hétfői Facebook-bejegyzésében.
De mitől lenne politikai fogoly Orbán Áron?
A politikai fogoly fogalma általában olyan személyekre vonatkozik, akiket politikai meggyőződésük, tevékenységük vagy más politikai indíték alapján fosztanak meg szabadságuktól, illetve akiknek fogva tartásánál súlyos önkényesség vagy politikai megkülönböztetés mutatható ki. Önmagában az, hogy valaki egy volt miniszterelnök rokona, vagy hogy az eljárásnak komoly politikai visszhangja van, még nem teszi politikai fogollyá.
A jelenlegi ügyben ráadásul konkrét bűncselekmények gyanúja merült fel. A rendőrség szerint a gyanúsítottak 2024-ben több mint száz vietnámi állampolgár magyarországi beutazását és nyugat-európai továbbjutását segíthették. A hatóságok állítása szerint a vízumügyintézésért személyenként pénzt kértek, a bevételen pedig megosztoztak.
Az NNI mind a négy elfogott személyt anyagi haszonszerzés céljából, bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsította meg, az NVVH pedig egyiküket felbujtóként elkövetett befolyással üzérkedéssel is. A rendőrség a gyanúsítottak letartóztatását kezdeményezte. A hatósági közleményekben az érintettek neve nem szerepel, a HVG azonban lefotózta Orbán Áront, amikor a Gyorskocsi utcai fogdába szállították.
A Fidesz nem részletezi, miről szól az embercsempészési ügy
A párt Orbán Áronról szóló bejegyzésének egyik legszembetűnőbb hiányossága, hogy miközben hosszasan támadja a nyomozóhatóságokat és a kormányt, a konkrét gyanúsításokról alig tesz említést. Nem tér ki a vietnámi állampolgárok vízumügyeire, a pénzmozgásokkal összefüggő nyomozati állításokra vagy a korábban feltárt üzleti kapcsolatokra.
Pedig az ügy nem november 9-én került először a nyilvánosság elé. A Telex már 2025-ben részletesen foglalkozott Orbán Áron és üzlettársai külföldi munkavállalók beutaztatásához kapcsolódó tevékenységével. Vagyis az eljárásnak korábban is voltak nyilvánosan megismerhető előzményei.
A bűnösség nem bizonyított, de a politikai üldöztetés sem
Természetesen Orbán Áront és minden érintettet megilleti az ártatlanság vélelme. A gyanúsítás nem jelent elítélést, az őrizetbe vétel pedig önmagában nem bizonyítja, hogy bárki bűncselekményt követett el. A hatóságoknak bizonyítaniuk kell az állításaikat, a védelemnek lehetőséget kell kapnia azok vitatására, a büntetőjogi felelősségről pedig a bíróság dönthet.
Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy a politikai üldöztetés vádját sem lehet pusztán pártközlemények alapján bizonyított tényként kezelni. Ha a Fidesz szerint a rendőrségi fellépés jogellenes vagy politikailag motivált volt, ezt konkrét eljárási szabálytalanságokkal, bizonyítékokkal vagy megalapozott jogi érvekkel kellene alátámasztania.
Orbán Áron ügye így két külön síkon fut. Az egyik egy súlyos bűncselekmények gyanújával indított büntetőeljárás, a másik pedig a Fidesz politikai kommunikációja, amely máris az üldöztetés bizonyítékaként mutatja be a történteket. A párt gyorsan meghozta a maga politikai döntését: Orbán Áront felvette a foglyok listájára. Arról viszont, hogy történt-e bűncselekmény, és megalapozottak-e a politikai indítékról szóló vádak, nem egy párthonlap dönt.
Forrásellenőrzés: Fidesz hivatalos honlapja, Telex 2026. november 9-i beszámolója, Nemzeti Nyomozó Iroda november 9-i közleménye, HVG, 24.hu.