Skip to content

A kormány búcsút int Mészároséknak, meglépték a legdurvábbat

Véget érhet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszió: a kormány szerda este hozta meg a döntést arról, hogy megszünteti a 35 évre kötött, összesen 23 ezer milliárd forintos szerződést. A fordulat azonban jóval nagyobb jelentőségű annál, mint amit elsőre gondolnánk. Az állam ugyanis nemcsak az autópályák üzemeltetését veszi vissza, hanem azokat a dolgozókat, munkagépeket, járműveket és telephelyeket is, amelyek a feladat ellátásához kapcsolódnak. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése alapján ezzel az Orbán-korszak egyik legnagyobb gazdasági megállapodása zárul le.

„Döntött a kormány: megszüntetjük a 35 éves, 23 ezer milliárdos forintos autópálya-koncessziót. Visszavesszük Mészáros Lőrinctől és Szíjj Lászlótól az autópályák üzemeltetését” – írta Magyar Péter november 18-án, szerda este a közösségi oldalán.

Nemcsak az autópályákat veszik vissza, hanem gyakorlatilag a teljes üzemeltetést

A Telex értesülései szerint 2027. április 1-jétől az állami tulajdonú Magyar Közút veszi át a gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének működtetését a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (MKIF). A megállapodás egyik különlegessége, hogy a váltás nem egyszerűen a szerződés felmondását jelenti. Az autópálya-mérnökségek, a telephelyek, az érintett teljes gépjárműpark és az ott dolgozó szakemberek is visszakerülnek az állami vállalathoz.

Ez azt jelenti, hogy a Magyar Közút nem kénytelen a nulláról felépíteni a működéshez szükséges kapacitásokat. Lényegében ugyanazokat az eszközöket és feladatokat kapja vissza, amelyeket 2022-ben a Magyar Közúttól adtak át a magánkoncesszornak. Az MKIF ugyan továbbra is működni fog vállalatként, de az autópálya-üzemeltetési üzletágának döntő része átkerül az államhoz.

23 ezer milliárd forintról szólt a megállapodás

A 2022-ben megkötött szerződés értelmében Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei 35 évre kapták meg a magyar gyorsforgalmi úthálózat közel kétharmadának üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését. A kormány számításai szerint a teljes időszakra vállalt kifizetések összege elérhette volna a 23 ezer milliárd forintot. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem egy már kifizetett összeg, hanem a több évtizedes szerződéshez kapcsolódó becsült állami kötelezettség.

A Magyar Péter vezette kabinet a megállapodás felülvizsgálata során több súlyos aggályt is megfogalmazott. Álláspontjuk szerint a szerződés indokolatlanul hosszú időre szólt, a magáncég kockázatvállalása minimális volt, miközben egyes szolgáltatásokért az állami megoldásnál jóval magasabb díjazást biztosítottak. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban arról beszélt, hogy a Magyar Közút bizonyos üzemeltetési és fenntartási feladatokat lényegesen olcsóbban is el tudna végezni. A szerződés lezárásának tényleges pénzügyi mérlege azonban csak a végleges elszámolásból derülhet ki.

Egy kivétel marad: az M1-es autópálya

Az átadás nem minden útszakaszt érint egyszerre. Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik egy jelentős kapacitásbővítés, ezért a kormány nem akarja félbeszakítani a beruházást. Az M0-s autóút és Bábolna közötti, nagyjából 78 kilométeres szakasz bővítését várhatóan az MKIF fejezheti be. A fejlesztés során a mostani kétszer két sávos kialakítást kétszer három sávosra bővítik.

Az építkezés lezárásáig az M1-es további érintett szakaszainak üzemeltetése is a társaságnál maradhat, várhatóan 2028–2029-ig.

Évekig tartó üzlet zárulhat le, de még vannak nyitott kérdések

A szeptemberben megkezdett tárgyalások a Telex információi szerint végül közös megegyezéshez vezettek. A kabinet most jóváhagyta az egyezséget, a végleges aláírás azonban a szerdai bejelentés idején még nem történt meg. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy mennyibe kerül az államnak a megállapodás lezárása, és pontosan milyen elszámolási feltételekben állapodtak meg a felek. Ezeket a részleteket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A döntés súlya mindezek ellenére is jelentős: a kormány nem csupán lecseréli az autópályák üzemeltetőjét, hanem a dolgozókkal, gépekkel és telephelyekkel együtt építi vissza az állami működtetés rendszerét. A több évtizedre szóló magánkoncesszió helyett 2027 tavaszától ismét a Magyar Közút felelhet a hazai gyorsforgalmi hálózat döntő részéért.

Forrás: Magyar Péter 2026. november 18-i bejelentése; Telex; 24.hu; Portfolio; HVG.