Alig telt el nyolc nap azóta, hogy Fejes Péter átvette a Legfőbb Ügyészség vezetését, máris hozzányúlt az Orbán-kormány egyik legnagyobb botrányához: belső vizsgálatot indíttatott az ukrán aranykonvoj ügyében. Az új legfőbb ügyész péntek reggel a Kossuth Rádióban közölte, hogy felelőst jelölt ki az eljárás lefolytatására, és szoros határidőt szabott a munkának.
A vizsgálat különösen érzékeny kérdéseket érinthet, hiszen korábban még Orbán Viktor személyes érintettsége is felmerült a több tízmilliárd forintnyi pénzt és aranyat szállító ukrán járművek feltartóztatásával kapcsolatban. A november elején megválasztott Fejes Péter szerint az ügyészségnek szembe kell néznie a korábbi hibákkal, és vissza kell nyernie a társadalom bizalmát. Úgy fogalmazott, az új vezetésnek nincs ideje hosszú éveken át tervezgetni: azonnali lépésekre van szükség.
Ki adta ki az utasítást az aranykonvoj lefoglalására?
Az ügy 2026. március 5-én indult, amikor a magyar hatóságok megállítottak két páncélozott pénzszállító járművet. A hét ukrán állampolgár összesen 35 millió eurót, 40 millió dollárt és kilenc kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába. A több mint 27 milliárd forint értékű szállítmányt lefoglalták, és az akcióban a NAV mellett a Terrorelhárítási Központ is szerepet kapott.
Az eset később komoly nemzetközi és belpolitikai vitát váltott ki. Az ukrán bank és a pénzszállítók jogi képviselői szerint a szállítás szabályosan történt, a magyar hatóságok viszont kezdetben pénzmosás gyanújára és nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkoztak. A választásokat követően olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint az intézkedés elrendelésében politikai utasítás is közrejátszhatott.
A Telex korábban arról írt, hogy a rajtaütésről a legmagasabb kormányzati szinten dönthettek, sőt az akció időpontjának kijelölésében is szerepe lehetett az akkori politikai vezetésnek. Orbán Viktor esetleges személyes közreműködése azonban továbbra sem bizonyított tény.
Fejes Péter: hibák voltak, ezekkel szembe kell nézni
Az új legfőbb ügyész pénteken megerősítette, hogy a belső vizsgálat már megindult. Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás is zajlik annak feltárására, miként rendelték el és hajtották végre a márciusi intézkedést, illetve milyen szerepet kaptak az utólag elfogadott jogszabályok.
„Én úgy érzem, hogy hibák voltak, és ezekkel a hibákkal szembe kell nézni” – mondta Fejes, aki ugyanakkor hangsúlyozta: álláspontja szerint az aranykonvoj ügye egyedi eset, nem pedig az egész ügyészséget érintő rendszerszintű probléma. Az új vezető azt sem tartja bizonyítottnak, hogy az ügyészség az elmúlt években általánosságban politikai befolyás alatt működött volna. Feladatának viszont éppen azt tekinti, hogy a szervezet ellenálljon minden külső nyomásnak, és minden ügyben ugyanazt a mércét alkalmazza.
Más régi ügyeket is elővesznek
Fejes Péter nem állna meg az aranykonvojnál. Bejelentette, hogy az ügyészségen szervezeti átalakítások kezdődnek: öt osztály megszűnik, miközben húsz új fogalmazói álláshelyet nyitnak meg a nyomozóügyészségen. A korábban elhúzódó eljárások felülvizsgálatában az új büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesnek is fontos szerepe lesz.
Fejes szerint azt is meg kell nézni, miért haladtak lassan egyes nagy jelentőségű ügyek, és hogy szakmailag megalapozottak voltak-e a korábbi döntések. Az aranykonvoj ügyében tehát már nem csupán politikai követelés a felelősség tisztázása: az ügyészség új vezetése a saját szervezetén belül is vizsgálatot indított. Ez azonban egyelőre nem jelent újabb letartóztatást vagy Orbán Viktor büntetőjogi felelősségének megállapítását.
A legfontosabb kérdés továbbra is ugyanaz: ki és milyen felhatalmazás alapján rendelte el a márciusi akciót?
Forrás: Fejes Péter 2026. november 13-i Kossuth Rádió-interjúja; Telex, HVG, 24.hu, 444.