Alig egy nappal az ügynökakták nyilvánosságra hozatala után a Fidesz máris a teljes adatbázis leállítását követeli. Bóka János frakcióvezető szerint a Tisza-kormány súlyos hibát vétett azzal, hogy olyan rendszert tett elérhetővé, amelyben akár a kommunista állambiztonság áldozatai is ügynökként szerepelhetnek. A botrány Lezsák Sándor ügyével robbant ki: a volt fideszes politikusról ugyanis hivatalosan is kiderült, hogy nem beszervezett személy volt, hanem épp ellenkezőleg, őt figyelték meg. A levéltár elismerte a tévedést és bocsánatot kért, az ellenzéki párt azonban ennél jóval többet szeretne.
November 4-én a nyilvánosság elé került a kommunista állambiztonság korábban nehezen hozzáférhető nyilvántartásainak egy része. A történelmi jelentőségű lépést sokan régóta várták, ám már az első napon komoly vita bontakozott ki az adatok értelmezéséről.
Lezsák Sándor neve miatt robbant ki a botrány
A nyilvános adatbázisban Lezsák Sándor neve is megjelent, aki a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítójaként, később pedig fideszes országgyűlési képviselőként vált ismertté. Lezsák azonnal visszautasította, hogy kommunista ügynöki múlttal hozzák összefüggésbe. Azt mondta, a diktatúra üldözöttje volt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba mindazokkal szemben, akik ügynöknek nevezik. Csütörtök reggel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára hivatalosan is megerősítette: Lezsák Sándor nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként szerepelt az állambiztonsági iratokban.
A téves besorolást informatikai hiba okozta. A levéltár elnézést kért a politikustól, kijavította a hibát, és megkezdte az adatbázis érintett részének felülvizsgálatát.
Bóka János három követeléssel állt elő
A történtek után Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője élesen bírálta a kormányt. „Követeljük, hogy a teljes honlapot tegyék elérhetetlenné addig, amíg megnyugtatóan nem tudják megállapítani, ki volt együttműködő, és ki volt megfigyelt” – írta közösségi oldalán. Bóka emellett Magyar Péter miniszterelnöktől bocsánatkérést, Tarr Zoltántól pedig távozást követelt. A frakcióvezető szerint az eset azt bizonyítja, hogy a nyilvánosságra hozatal megfelelő történelmi magyarázat és ellenőrzés nélkül súlyosan sértheti az egykori megfigyeltek emberi méltóságát.
Egyetlen hibából teljes leállítás legyen?
A Fidesz követelése azonban túlmutat Lezsák Sándor ügyén. Nem csupán a hibás adat javítását vagy az érintett bejegyzések ellenőrzését szeretnék elérni, hanem a teljes honlap ideiglenes elérhetetlenné tételét is. Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz elismerte, hogy a mágnesszalagokon nemcsak együttműködők, hanem megfigyelt személyek nevei is szerepelhetnek. A levéltár ezért további ellenőrzéseket végez. A hibás besorolás valóban súlyos probléma: valakit tévesen ügynöknek feltüntetni komoly erkölcsi és személyiségi jogi következményekkel járhat. Ugyanakkor ebből önmagában még nem következik, hogy a teljes adatbázis minden bejegyzése megbízhatatlan lenne.
A magyarok többsége megismerné a múlt titkait
Az ügynökakták nyilvánossága évtizedek óta vitatott kérdés Magyarországon. A dokumentumok feltárása segíthet megérteni, hogyan működött a kommunista állambiztonság, kik működtek együtt a rendszerrel, és kik váltak a megfigyelések áldozataivá. Egy friss Europion-felmérés szerint a megkérdezettek közel háromnegyede támogatja az akták nyilvánosságra hozatalát. Ez arra utal, hogy az adatok megismerése jelentős társadalmi igény. A következő napok legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogyan biztosítható egyszerre a történelmi igazság feltárása és az érintettek jogainak védelme. A Fidesz a teljes honlap leállítását követeli, a levéltár pedig a hibák kivizsgálását és kijavítását ígéri. Lezsák Sándor ügyében már megszületett a hivatalos tisztázás, de az aktanyilvánosság körüli politikai vita ezzel aligha ért véget.