Megdupláznák a családi pótlékot, mérsékelnék az alacsonyabb keresetűek adóját, és emelnék a legkisebb nyugdíjakat: ezek a 2027-es költségvetés legfontosabb elemei. Ugyanakkor kedvezőtlen változások is szerepelnek a tervekben: korlátoznák az anyák adómentességét, és több új adót is bevezetnének.
Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, napirend előtti felszólalásban ismertette az Országgyűlésben a főbb elképzeléseket. Másnap Kármán András pénzügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón mutatták be a további részleteket a Pénzügyminisztériumban. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek egyelőre csak tervek; véglegessé a költségvetés és a kapcsolódó törvények elfogadásával válnak.
Kevesebb adó a kisebb keresetűeknek
2027-től a minimálbér személyi jövedelemadója 15-ről 9 százalékra csökken, a havi 680 ezer forint alatti keresetek adóterhe pedig sávosan mérséklődik. Ez nem azt jelenti, hogy minden jövedelemre egységes 9 százalékos kulcs vonatkozna. A kormány számításai szerint ezzel csaknem 2,5 millió ember járhat jól. A 25 év alattiak szja-mentessége Kármán András ígérete szerint változatlan formában megmarad.
Duplájára nő a családi pótlék
A kabinet tervei szerint 2027-től egyetlen lépésben megdupláznák a családi pótlékot, és erre 300 milliárd forintot különítenének el. Az emelés mintegy egymillió családot és 1,6 millió gyermeket érintene.
Egy gyermek után a jelenlegi havi 12 200 forint helyett 24 400 forint járna, ami éves szinten 146 400 forinttal jelentene többet. Két gyermek esetén a havi 26 600 forint 53 200 forintra emelkedne, ez pedig évente 319 200 forint pluszt jelentene.
Korlátozzák az anyák adómentességét
Az anyák szja-mentessége továbbra is megmaradna, de 2027-től csak havi bruttó 1 millió forintig lenne érvényes, az e feletti jövedelemrész már adóköteles lenne. A 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjesztenék ki a mentességet, noha a korábbi törvény ezt 2027-től előírta volna.
Mi változik a nyugdíjaknál?
A nyugdíjminimum 120 ezer forintra nőne, és a 146 ezer forint alatti nyugdíjak sávosan emelkednének. Erre 123 milliárd forintot terveznek.
Magyar Péter október 20-i rádiónyilatkozata szerint a nyugdíjak januárban várhatóan 3 százalékkal emelkednek. A 13. havi nyugdíj megmarad, és februárban a 14. havi nyugdíj egyheti részletét is kifizetik. A 14. havi nyugdíjat ugyanakkor nem építik tovább.
Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője az 500 ezer forint alatti nyugdíjasok számára, ami több mint kétmillió embert érintene. Emellett a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednének.
Béremelés a közszférában
603 ezer állami dolgozó fizetése nőne, és erre 677 milliárd forintot szánnak. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a szociális ágazatban dolgozók 17,8, a rendvédelmi dolgozók pedig 15 százalékos béremelésre számíthatnak.
Megszűnik az Otthon Start, jön a Wekerle Plusz
Az Otthon Start helyett Wekerle Plusz néven új lakáshitelprogram indulna: a konstrukciót 18 és 41 év közöttiek igényelhetnék, új lakás esetén fix 3, használt ingatlanra fix 5 százalékos kamattal, legalább ötéves bentlakási kötelezettséggel. A program indulásának, illetve az Otthon Start lezárásának pontos időpontja még nem ismert.
Marad a rezsicsökkentés
A kormány megtartaná a rezsicsökkentést, és a költségvetés a magasabb világpiaci energiaárakkal számol. A bevételek oldalán több új teher is megjelenik:
- Vagyonadó az 1 milliárd forint feletti vagyonokra, évi 200 milliárd forint várt bevétellel.
- 3,75 százalékos reklámadó, amely évente több mint 14 milliárd forintot hozhat.
- A kiskereskedelmi különadóban az 1–50 milliárd forintos adóalaprészre 0,45 százalékos kulcs jön.
Megszűnik az árrésstop, de ennek pontos időpontját nem közölték. Kármán András szerint a költségvetést 4,9 százalékos hiánycéllal, 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 77,2 százalékos GDP-arányos államadóssággal tervezik. A következő lépés a részletes tervezet parlamenti vitája lesz. A támogatások, adókedvezmények és hitelfeltételek végleges szabályai az elfogadott jogszabályokból derülnek majd ki.