Az amerikai, német, spanyol és szerb sajtóban is vezető témává nőtte ki magát Orbán Viktor lehetséges ENSZ-főtitkári jelölése, ám a nemzetközi visszhang korántsem kizárólag kedvező a volt magyar miniszterelnök számára. Miközben Donald Trump környezetében állítólag komolyan felmerült a neve, több külföldi lap élesen bírálta az ötletet. Egyes elemzők szerint Orbán kinevezése az ENSZ hitelességét veszélyeztetné, mások pedig azt találgatják, hogy az egész kezdeményezés mögött a volt kormányfő esetleges magyarországi felelősségre vonásának elkerülése állhat. Franciaország külügyminisztere ráadásul már nyilvánosan nemet mondott az elképzelésre.
Az amerikai sajtóban Putyin és a diktátorok neve is előkerült
A történet a tekintélyes amerikai Wall Street Journal október 25-i cikkével indult. A lap három ország tisztviselőire hivatkozva írta meg, hogy a Trump-kormányzat Orbán Viktort látná szívesen António Guterres utódjaként az ENSZ élén. A WSJ szerkesztőségi véleménycikke ugyanakkor nem kerülte meg az elképzeléssel kapcsolatos aggályokat sem.
A cikk egyenesen felvetette, hogy Orbán a nemzetközi szervezet vezetőjeként Vlagyimir Putyin és más tekintélyelvű vezetők védelmezőjeként jelenhetne meg. A lap még azt is megjegyezte, hogy Orbán kinevezése látványosan megmutatná, milyen mélyre süllyedt az ENSZ. Mindeközben az írás Guterres jelenlegi vezetésével szemben is erősen kritikus hangot ütött meg, Orbán jelölését pedig a Trump-féle politikai irányvonal felől értelmezte.
A német sajtó merész és megosztó ötletként ír róla
A Frankfurter Allgemeine Zeitung október 27-én kockázatos, szokatlan kezdeményezésként mutatta be Orbán esetleges jelölését. A Frankfurter Rundschau ennél is élesebben fogalmazott: címében Putyin szövetségeseként nevezte meg a volt magyar kormányfőt.
A német beszámolók visszatérő kérdése az volt, miként lehetne az ENSZ első számú diplomatája egy olyan politikus, aki miniszterelnöksége alatt rendszeresen szembekerült az Európai Unió intézményeivel, különösen az ukrajnai háborúval és a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekben. A Berliner Zeitung Orbán egyik korábbi kijelentését is felidézte: 2018-ban maga bírálta az ENSZ-t amiatt, hogy szerinte hazájukban megbukott politikusok folytatják ott a karrierjüket. A lap szerint ez különös megvilágításba helyezi, hogy most éppen az ő neve merült fel a szervezet vezetésére.
Spanyolországban az ENSZ jövőjét féltik
A spanyol El País október 26-i elemzése szerint Orbán felbukkanása az ENSZ-főtitkári versenyben azt mutatja, milyen mély ellentétek húzódnak a nagyhatalmak között. A lap szélsőjobboldali politikusként jellemezte a volt magyar miniszterelnököt, és arra helyezte a hangsúlyt, hogy a feltételezett amerikai kezdeményezés Washington és Moszkva érdekeinek közeledését is jelezheti.
Az El País szerint egy hivatalos Orbán-jelölés komoly diplomáciai zűrzavart idézhetne elő, főként Franciaország és Nagy-Britannia ellenállása miatt.
A szerb sajtó „arany ejtőernyőt” emleget
A szerb Blic október 28-i cikke különösen figyelemfelkeltő címmel jelent meg: az ENSZ-pozíciót Orbán számára lehetséges „arany ejtőernyőként” mutatta be. A lap arról is beszámolt, hogy az ötlet több európai politikusból gúnyos reakciót váltott ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ironikusan reagált az elképzelésre, míg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Orbán uniós vétópolitikáját bírálta.
A Blic ugyanakkor az amerikai támogatás és az esetleges orosz–kínai egyetértés jelentőségét is hangsúlyozta. A szerb írás tehát egyszerre mutatta be a kritikus európai reakciókat és az Orbán mögött feltételezett nagyhatalmi támogatást.
A svájci közmédia ennél is tovább ment
A svájci SRF október 28-i elemzése az egész jelölési folyamatot egyre szokatlanabbnak nevezte, Orbán személyével kapcsolatban pedig súlyos fenntartásokat fogalmazott meg. A kommentár szerint Orbán politikai múltja és a széles körű nemzetközi együttműködéshez való viszonya nehezen egyeztethető össze az ENSZ alapvető céljaival.
A svájci szerző attól tart, hogy Orbán vezetésével a világszervezet tovább veszítene nemzetközi tekintélyéből. Ez azonban elemzői vélemény, nem az ENSZ hivatalos álláspontja.
Franciaországban már egyértelmű választ adtak
A legerősebb diplomáciai reakció október 28-án Párizsból érkezett. Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a szenátusban kijelentette, hogy nem támogatná Orbán Viktor ENSZ-főtitkári kinevezését. A francia diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkári tisztsége nem szolgálhat vigaszdíjként egy választáson megbukott politikusnak.
A kijelentés különösen fontos, mert Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így vétójoggal rendelkezik a főtitkár kiválasztásakor. Barrot ugyanakkor nem jelentett be hivatalos vétót, hiszen Orbán jelölése sem történt meg.
Valójában még jelölt sem Orbán Viktor
A nemzetközi sajtó találgatásai ellenére október 31-én Orbán Viktor neve még nem szerepelt a hivatalosan jelölt ENSZ-főtitkárjelöltek között. A tisztségre ekkor már kilenc hivatalos jelölt pályázott.
A brit Times egy további lehetséges magyarázatot is felvetett: diplomáciai körökben olyan forgatókönyvről beszélnek, amely szerint Orbán végül egy másik ENSZ-tisztséget kaphatna, ami nemzetközi jogi mentességet biztosíthatna számára. Más elemzők szerint az ő nevének felvetése inkább egy másik jelölt elfogadását segítheti.
Ezek egyelőre nem bizonyított diplomáciai forgatókönyvek, és nincs megerősített információ arról, hogy Orbán ellen konkrét büntetőeljárás elkerülése érdekében készítenének elő ENSZ-kinevezést. Az viszont biztos, hogy a volt magyar miniszterelnök neve szokatlanul erős nemzetközi visszhangot váltott ki. Az amerikai támogatásról szóló értesülésektől a német és spanyol fenntartásokon át a szerb sajtó gúnyos címadásáig a történet már jóval túlmutat Magyarország határain. A legfontosabb kérdés most az, hogy a politikai találgatásból lesz-e egyáltalán hivatalos jelölés.