Új fejlemény történt a koronavírus-járvány alatt megkötött, 15,6 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzés ügyében. A Győri Járásbíróság elrendelte két gyanúsított letartóztatását, akiket a hatóságok egy többmilliárdos pénzmosási és költségvetési csalási ügy fontos szereplőinek tartanak. A nyomozás szerint egyikük a céghálózat könyvelését vitte, míg a másik a korábbi Külgazdasági és Külügyminisztériummal tartott közvetlen kapcsolatot. Eközben az ügy egyik feltételezett irányítóját Ausztriában fogták el, egy másik üzletember ellen pedig nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség indítványára október 29-én, csütörtökön döntött úgy a bíróság, hogy a két gyanúsítottat letartóztatják. A hatóságok álláspontja szerint fennállt a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélye, ezért az enyhébb kényszerintézkedést nem tartották elégségesnek.
A külügyminisztérium kapcsolattartóját is őrizetbe vették
A két letartóztatott személy szerepe a nyomozás szempontjából különösen jelentős lehet. A nő a gyanú szerint a vállalkozásokból álló céghálózat könyvelési feladatait látta el, a férfi pedig a pénzügyi műveletekben és a minisztériummal való kapcsolattartásban vehetett részt. Az ügyészség szerint a férfi egy külföldi társaság bankszámlájáról készpénzben vett fel pénzt, amely a feltételezett bűncselekményekből származhatott. Emellett ő volt a vállalkozás kapcsolattartója a korábbi, Szijjártó Péter vezette külügyi tárcával.
Ez ugyanakkor önmagában még nem bizonyítja, hogy a minisztérium munkatársai tudtak volna az állítólagos pénzmosásról, vagy részt vettek volna benne. A büntetőeljárás jelenlegi szakaszában a céghálózat működését és a pénzügyi tranzakciókat vizsgálják.
15,6 milliárdos üzletből többmilliárdos haszon keletkezett
Az ügy előzményei 2020-ra, a koronavírus-járvány első hullámának időszakára vezethetők vissza. A magyar állam akkor 800 lélegeztetőgépet és hárommillió egészségügyi maszkot vásárolt az érintett vállalkozásoktól, összesen mintegy 15,6 milliárd forintért. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a beszerzéseken több mint hárommilliárd forintos haszon keletkezett, amelynek egy részét a feltételezett elkövetők fiktív számlákkal és tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató cégek bevonásával próbálhatták eltitkolni. A gyanú szerint mindez több mint 660 millió forintos adóhiányt okozott a magyar költségvetésnek.
A pénz egy részét az Egyesült Arab Emírségekbe utalhatták, más összegeket pedig készpénzben vehettek fel. Fontos kiemelni, hogy a 15,6 milliárd forint a vizsgált állami beszerzés értéke, nem pedig a már bizonyított költségvetési kár összege. Az esetleges túlárazás és az adócsalás kérdését ezért külön kell kezelni.
Ausztriában elfogták az egyik feltételezett irányítót
A nyomozás során a hatóságok nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is összehangolt akciót hajtottak végre. A Telex információi szerint Ausztriában elfogták Kósa Gábort, a felszámolás alatt álló iSRV Zrt. vezérigazgatóját, akit a nyomozók a feltételezett bűnszervezet egyik irányítójának tartanak.
A másik keresett üzletember Májer Bálint, az OTT-One egykori vezérigazgatója. A rendelkezésre álló sajtóértesülések szerint Indonéziában tartózkodik, és ellene európai, valamint nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A sajtóban olyan információk is megjelentek, hogy Májer Bali szigetén folytat üzleti tevékenységet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóságok a jelenlegi tartózkodási helyét hivatalosan megerősítették volna.
Már másfél milliárd forintnyi vagyont biztosítottak
A NAV nyomozói a nagyszabású akció során összesen tizenegy embert hallgattak ki gyanúsítottként. A most letartóztatott férfi és nő is közöttük van. A hatóságok eddig mintegy 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve vettek zár alá.
A vagyonbiztosítás célja, hogy egy esetleges későbbi elmarasztaló döntés esetén rendelkezésre álljanak a költségvetési kár megtérítéséhez vagy a vagyonelkobzáshoz szükséges értékek. A két győri gyanúsított letartóztatását első körben egy hónapra rendelték el, a döntés ellen pedig az érintettek és védőik fellebbeztek. A bűnszervezeti minősítés miatt súlyos büntetési tételek is szóba jöhetnek: a nő esetében akár 20, a férfi esetében akár 16 év szabadságvesztés is kiszabható lehet, ha a bíróság bizonyítottnak látja a terhükre rótt cselekményeket.
Mi következhet a lélegeztetőgép-botrányban?
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan kik irányították a céghálózatot, miként mozgatták a közbeszerzésekből származó pénzt, és milyen szerepet játszottak az egyes vállalkozások az állami szerződések teljesítésében. Az ügy azért is vált széles körben figyelem tárgyává, mert a járvány idején a magyar állam összességében hatalmas összegeket fordított lélegeztetőgépek beszerzésére, amelyek jelentős része végül kihasználatlan maradt.
A mostani két letartóztatás azt mutatja, hogy a több éve tartó pénzügyi nyomozás újabb meghatározó szakaszba lépett. A külföldön elfogott és körözött személyek ügye további fejleményeket hozhat, miközben a lefoglalt pénzügyi dokumentumok és a gyanúsítottak vallomásai segíthetnek a teljes céghálózat feltérképezésében.
A büntetőeljárás jelenleg is tart, az érintettek bűnösségét jogerős bírósági ítélet még nem állapította meg. A hatóságok feladata annak bizonyítása, hogy a járvány idején kötött állami üzletek hasznát valóban jogellenes pénzügyi műveletekkel próbálták-e megszerezni.