Újabb fontos fordulat történt a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel összefüggő büntetőeljárásban: a Kecskeméti Járásbíróság három hónappal, 2027. február 1-jéig meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását. Az ügyészség szerint továbbra is fennáll a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás jogellenes befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélye. A két korábbi kormányzati tisztségviselő a Nemzeti Kulturális Alaphoz köthető, 17,3 milliárd forintos feltételezett vagyoni hátrány miatt indult nyomozásban érintett. A hatóságok álláspontja szerint több mint ezer támogatási döntésnél felmerülhetett szabálytalanság, és a gyanú szerint a pénzek egy részét nem kulturális célokra, hanem politikai kampánytevékenységre vagy személyes kiadásokra fordíthatták. Hankó Balázs tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el, és az eljárást politikai indíttatásúnak tartja. A bíróság mostani döntése nem jogerős, és nem jelent bűnösséget kimondó ítéletet. Mutatjuk, miért hosszabbították meg a letartóztatást, hogyan jutott idáig az NKA-ügy, és mi várható a következő hónapokban – írja a Telex.
Három hónappal meghosszabbították Hankó Balázs letartóztatását
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája 2026. október 28-án további három hónappal meghosszabbította Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter és Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár letartóztatását. A határozat alapján a kényszerintézkedés jelenleg 2027. február 1-jéig maradhat érvényben. A fejleményről elsőként a 24.hu számolt be Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása nyomán.
A bíróság az ügyészség október 26-án benyújtott indítványának megfelelően döntött a meghosszabbításról. Az előző letartóztatás november 1-jén járt volna le, ezért a bíróságnak még ez előtt kellett megvizsgálnia, hogy továbbra is fennállnak-e a személyi szabadság elvonását alátámasztó körülmények. A mostani döntés azért is fontos, mert az október elején elrendelt egy hónapos letartóztatás további három hónappal bővül. Ha a határozat változatlan marad, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika a karácsonyi és újévi ünnepeket is letartóztatásban töltheti.
A Kecskeméti Törvényszék sajtótájékoztatása ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az október 28-i döntés egyik gyanúsított esetében sem végleges. Ez azt jelenti, hogy az ügyben további jogorvoslati eljárás is indulhat.
Az ügyészség szerint továbbra is fennállnak a letartóztatás indokai
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint az eredeti letartóztatási döntés óta nem történt olyan változás, amely indokolná a kényszerintézkedés megszüntetését. Bodó Marianna főügyészségi szóvivő tájékoztatása alapján az ügyészség továbbra is kiemelkedő tárgyi súlyú, magas büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények megalapozott gyanújára hivatkozik.
A vádhatóság emellett mindkét gyanúsítottnál fennállónak tartja a szökés és az elrejtőzés veszélyét. Az ügyészség szerint az eljárás jogellenes befolyásolásának lehetősége sem zárható ki, és az indítványban a bűnismétlés veszélye is szerepel. A bíróság a meghosszabbításról az iratok alapján határozott, a gyanúsítottakat ezúttal nem vitték elő személyes meghallgatásra.
A bírósági tájékoztatás külön kiemelte, hogy a letartóztatás fenntartását a gyanúsítottak jelenlétének biztosítása, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy megakadályozásának veszélye indokolja. Ugyanakkor fontos elkülöníteni a letartóztatás indokainak bírói vizsgálatát a büntetőjogi felelősség megállapításától. A mostani döntés nem arról szól, hogy Hankó Balázs vagy korábbi államtitkára elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt, hanem arról, hogy a nyomozás alatt szükséges-e a letartóztatás fenntartása.
Varga-Bajusz Veronika is letartóztatásban maradhat
Az ügy nem csupán Hankó Balázst érinti. A bíróság Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium korábbi államtitkára esetében is meghosszabbította a letartóztatást. Varga-Bajusz korábban a felsőoktatásért, a szakképzésért, a felnőttképzésért és a fiatalokért felelős államtitkári feladatokat látta el. Az NKA-val kapcsolatos büntetőeljárásban a hatóságok az ő szerepét is vizsgálják, különös figyelemmel a támogatási döntések előkészítésére és lebonyolítására.
A két korábbi kormányzati tisztségviselőt ugyanazon a napon, október 1-jén helyezték letartóztatásba. Az első bírósági döntéssel szemben mindketten, illetve védőik is jogorvoslattal éltek. A Kecskeméti Törvényszék október 13-án helybenhagyta az eredeti letartóztatási végzéseket, így a korábban elrendelt kényszerintézkedés mindkettőjük esetében fennmaradt. A mostani három hónapos hosszabbítás azt mutatja, hogy az eljáró hatóságok megítélése szerint a nyomozás jelenlegi szakaszában továbbra is fennállnak a legszigorúbb személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés feltételei.
Mi áll a Nemzeti Kulturális Alapot érintő büntetőügy hátterében?
A büntetőeljárás középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap, röviden az NKA támogatási rendszere áll. Az alap feladata a magyar kulturális élet segítése, különféle művészeti, kulturális és közösségi programok finanszírozása, valamint a kulturális értékek létrehozásának és megőrzésének támogatása. Az NKA működésében jelentős közpénzek sorsáról születnek döntések.
A támogatási keretekből különböző szervezetek, kulturális intézmények és más pályázók kaphatnak forrásokat, az adott programra vonatkozó szabályok szerint. A nyomozás annak kiderítésére irányul, hogy egyes támogatási döntéseket a hatályos jogszabályoktól és a támogatási céloktól eltérően hozhattak-e meg. Az ügyészség gyanúja szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működésében olyan döntéshozatali rendszer alakulhatott ki, amelyben a hivatalosan eljáró testület szerepe és a tényleges döntéshozatal szétvált egymástól.
A vádhatóság állítása szerint több támogatásról nem az arra jogosult kollégiumban született érdemi döntés, hanem más szereplők határozhattak a források elosztásáról. A nyomozás azt vizsgálja, hogy az ilyen módon kiosztott pénzek megfeleltek-e az NKA törvényben meghatározott céljainak, és a döntésekkel okoztak-e vagyoni hátrányt a központi költségvetésnek. Ezek a körülmények jelenleg az ügyészségi gyanúsítás részét képezik, és a büntetőeljárásban kell tisztázni őket.
Több mint 17 milliárd forint sorsa került a nyomozás középpontjába
A büntetőügy súlyát jelentősen növeli a vizsgált közpénz nagysága. A korábbi ügyészségi közlések szerint 17,3 milliárd forint feltételezett vagyoni hátrány kapcsolódik a vizsgált NKA-támogatásokhoz. A hatóságok az ügyben 1079 támogatási esetet azonosítottak, amelyeknél a gyanú szerint a közpénzeket nem a jogszabályban meghatározott célokra használták fel.
A vizsgált időszak 2025. szeptember 3-tól 2026. március 30-ig tartott. A támogatások odaítélését a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működésével összefüggésben vizsgálják. Az ügyészség szerint az érintett források egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampányhoz kapcsolódó kiadásokra, illetve egyes kérelmezők személyes céljaira fordíthatták.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a 17,3 milliárd forintos összeg a nyomozó hatóság által feltételezett vagyoni hátrányra vonatkozik. Ez nem jogerős bírósági ítélettel megállapított kárösszeg, és azt sem jelenti, hogy a teljes összeg személyesen Hankó Balázshoz vagy Varga-Bajusz Veronikához került volna. A büntetőeljárás egyik lényeges feladata annak tisztázása, hogy az egyes támogatásoknál milyen döntések születtek, ki milyen szerepet játszott, és ténylegesen mekkora vagyoni hátrány következhetett be.
Az ügyészség szerint kettős döntéshozatali rendszer működhetett
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése, hogy ki döntött valójában az NKA támogatásairól. Az ügyészségi gyanú szerint a formálisan működő kollégiumi eljárás mellett egy másik, tényleges döntéshozatali mechanizmus is működhetett. A hatóságok azt állítják, hogy egyes támogatásokról már azelőtt döntés születhetett, hogy a hivatalos kollégiumi eljárás lezajlott volna.
Sőt, a korábbi ügyészségi tájékoztatás alapján több kiemelt támogatás esetében még a pályázati kérelem benyújtása előtt megszülethetett a tényleges döntés. Az ügyészség álláspontja szerint az NKA-ról szóló törvény meghatározta, kik vehetnek részt az egyes pályázatok elbírálásában. A gyanú lényege, hogy ezekhez a szabályokhoz képest más szereplők is dönthettek.
A vádhatóság szerint a támogatási összegek elosztásában politikai szempontok, köztük a választókerületi megoszlás is szerepet kaphattak. A büntetőeljárásban ugyanakkor bizonyítani kell, hogy az egyes döntések valóban szabálytalanul születtek-e, a gyanúsítottaknak milyen konkrét közreműködésük volt, és a feltételezett szabályszegések okoztak-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrányt.
Kampánycélokra is felhasználhattak kulturális támogatásokat a gyanú szerint
Az NKA-ügy egyik legérzékenyebb pontja a kulturális támogatások és a politikai kampánytevékenység feltételezett kapcsolata. Az ügyészség korábban közölte, hogy a támogatások egy részének felhasználása a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezését szolgálhatta. A gyanú szerint bizonyos összegeket olyan célokra fordíthattak, amelyek nem feleltek meg a Nemzeti Kulturális Alap rendeltetésének.
A hatóságok a támogatások megítélésének folyamatát és tényleges felhasználását is vizsgálják. A nyomozásban ezért nemcsak az lehet fontos, hogy egy adott szervezet mennyi pénzt kapott, hanem az is, milyen jogcímen jutott hozzá, milyen döntési eljárás előzte meg a támogatást, és végül mire fordították az összeget.
Egy kulturális támogatás önmagában attól még nem jogellenes, hogy a kedvezményezett valamilyen politikai szereplővel is kapcsolatban áll. Büntetőjogi szempontból az a döntő, történt-e konkrét jogszabálysértés, milyen kötelezettséget szeghettek meg az érintettek, és megállapítható-e az ehhez kapcsolódó vagyoni hátrány. Ezeket a kérdéseket a további nyomozásnak, illetve egy esetleges későbbi bírósági eljárásnak kell tisztáznia.
Hogyan jutott el az ügy Hankó Balázs letartóztatásáig?
A mostani döntést többhetes eljárási folyamat előzte meg. Az NKA támogatásainak felhasználásával kapcsolatos vizsgálat során az ügyészség 2026 szeptemberében kezdeményezte Hankó Balázs országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert a volt miniszter ekkor még országgyűlési képviselőként mentelmi joggal rendelkezett.
Az Országgyűlés szeptember 28-án, rendkívüli ülésen döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről. Ezt követően a hatóságok még aznap este őrizetbe vették Hankó Balázst, majd gyanúsítottként hallgatták ki. A volt miniszter nem tett beismerő vallomást, és vitatta a vele szemben megfogalmazott gyanút. Az ügyészség szeptember 30-án kezdeményezte a letartóztatását.
A nyomozási bíró október 1-jén döntött a kényszerintézkedésről, és egy hónapra elrendelte azt. Ugyanezen a napon Varga-Bajusz Veronika letartóztatásáról is határozat született. A két érintett fellebbezett, de a Kecskeméti Törvényszék október 13-án helybenhagyta a korábbi végzéseket. Az ügyészség október 26-án kezdeményezte a letartóztatás további három hónapos meghosszabbítását, aminek a nyomozási bíró október 28-án helyt adott.
Az NKA-ügy legfontosabb dátumai
A február 1-jei időpont nem a büntetőügy lezárását jelenti. Ez a mostani letartóztatási végzésben meghatározott határnap, amelyet később módosíthatnak, meghosszabbíthatnak, vagy akár a kényszerintézkedés is megszüntethető, ha a jogszabályi feltételek ezt lehetővé teszik.
Hankó Balázs tagadja a bűncselekmény elkövetését
Az ügyészségi állítások mellett fontos bemutatni a volt miniszter és védője álláspontját is. Hankó Balázs korábbi nyilatkozataiban tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ellene indult büntetőeljárást politikai indíttatásúnak nevezte, és vitatta a hatóságok által megfogalmazott gyanút.
A szeptember végi őrizetbe vételét követően a volt minisztert több órán át hallgatták ki. Védőjének korábbi tájékoztatása szerint Hankó részletes, mintegy 25 oldalas vallomásban reagált az ügyészségi állításokra, és nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt. A védelem egyik fő érve, hogy a támogatások odaítélésének és későbbi felhasználásának büntetőjogi megítélésénél külön kell választani az egyes szereplők felelősségét.
A védő korábbi nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy egy támogatást megítélő döntéshozó felelőssége nem feltétlenül azonos a támogatott szervezet későbbi pénzfelhasználásáért fennálló felelősséggel. Az ügyészség ezzel szemben nemcsak azt vizsgálja, hogy a kedvezményezettek mire költötték a pénzt, hanem azt is, hogy a támogatások odaítélésének folyamata megfelelt-e a jogszabályoknak.
A nyomozás során tehát két eltérő álláspont ütközik. Az ügyészség a támogatási döntések szabálytalanságát és az azokkal okozott vagyoni hátrányt feltételezi, míg a védelem vitatja Hankó Balázs büntetőjogi felelősségét. Ennek eldöntése nem a letartóztatás meghosszabbításáról szóló eljárás, hanem a büntetőügy érdemi bizonyításának feladata.
Mit jelent pontosan a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés?
Hankó Balázzsal szemben a hatóságok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást. A hűtlen kezelés a magyar büntetőjogban vagyon elleni bűncselekmény. A Büntető Törvénykönyv alapján akkor valósulhat meg, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, és a vagyonkezelési kötelezettségének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.
A jogszabály a vagyoni hátrány mértéke szerint eltérő súlyossági kategóriákat határoz meg. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele a Büntető Törvénykönyv 376. paragrafusa szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Hankó Balázst már tíz év börtönbüntetésre ítélték, vagy hogy a hatóságok bizonyították volna a bűnösségét.
A büntetési tétel csupán azt jelzi, hogy a törvény milyen súlyos szankciót helyez kilátásba az adott minősítésű bűncselekmény bizonyított elkövetése esetén. Egy esetleges későbbi büntetés kiszabásához jogerős, bűnösséget megállapító bírósági határozatra van szükség.
Mit jelent a bűnszövetségben történő elkövetés gyanúja?
Az ügyben szereplő bűnszövetség kifejezésnek külön büntetőjogi jelentése van. Bűnszövetségről akkor lehet beszélni, ha legalább két személy szervezetten követ el bűncselekményeket, vagy ezek elkövetésében megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik.
A bűnszövetség nem azonos a bűnszervezettel, amelyre a jogszabály szigorúbb szervezeti és működési feltételeket határoz meg. Az NKA-ügyben a hatóságok a támogatásokhoz kapcsolódó döntési mechanizmust és az egyes érintettek együttműködését is vizsgálják. A büntetőeljárás során ezért nemcsak az lehet lényeges, hogy történt-e szabálytalan pénzfelhasználás, hanem az is, hogy az egyes szereplők tudtak-e egymás cselekményeiről, milyen szerepet vállaltak, és megállapítható-e az összehangolt elkövetés.
Ez olyan kérdések sorát jelenti, amelyek bizonyítása a nyomozó hatóság, később pedig adott esetben a bíróság feladata.
Miért nem helyezték őket szabadlábra?
A magyar büntetőeljárásban a letartóztatás a legsúlyosabb személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés. Nem a gyanúsított megbüntetésére szolgál, hanem arra, hogy biztosítsa a büntetőeljárás lefolytatását. Letartóztatásra akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, és az eljárási célok enyhébb intézkedéssel nem érhetők el.
Ilyen cél lehet például annak biztosítása, hogy a gyanúsított rendelkezésre álljon a büntetőeljárás során, valamint annak megelőzése, hogy tanúkat befolyásoljanak, bizonyítékokat tüntessenek el, vagy más módon nehezítsék a bizonyítást. Az NKA-ügyben az ügyészség a feltételezett bűncselekmény súlyára, a magas büntetési tételre és a gyanúsítottak kiterjedt kapcsolatrendszerére is hivatkozott.
A bíróság október elején már úgy látta, hogy a letartóztatás céljai enyhébb kényszerintézkedéssel nem biztosíthatók megfelelően. A mostani meghosszabbításnál ismét azt kellett mérlegelni, történt-e olyan változás, amely lehetővé tenné a kényszerintézkedés megszüntetését vagy enyhébb intézkedés alkalmazását. A rendelkezésre álló tájékoztatás szerint a nyomozási bíró továbbra is indokoltnak találta a letartóztatást.
Nem kellett személyesen megjelenniük a bíróságon
A mostani döntés egyik sajátossága, hogy a nyomozási bíró tárgyalás nélkül, az ügyiratok alapján határozott. Ez eltért az október 1-jei eljárástól, amikor Hankó Balázst és korábbi államtitkárát a bíróságra vitték, és ott döntöttek a letartóztatás elrendeléséről. A meghosszabbítási eljárásban a bíróság a rendelkezésre álló dokumentumokat és az ügyészségi indítványban szereplő körülményeket vizsgálta.
Az ilyen eljárási döntésnél különösen fontos a nyomozás aktuális állása és az, hogy fennállnak-e a letartóztatás további fenntartásának törvényi indokai. A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása szerint a mostani végzés nem végleges, vagyis az érintettek jogorvoslati lehetősége továbbra is jelentőséggel bírhat.
Mi következhet az ügyben február 1-jéig?
A letartóztatás meghosszabbítása nem jelenti azt, hogy az ügyben 2027 februárjáig biztosan nem történik újabb fejlemény. A nyomozás tovább folytatódhat, a hatóságok további tanúkat hallgathatnak ki, iratokat elemezhetnek, és újabb bizonyítékokat értékelhetnek. Azt is vizsgálhatják, hogy a támogatási döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában pontosan milyen szerepük volt az egyes érintetteknek.
A későbbiekben az ügyészség a nyomozás eredményei alapján dönthet a vádemelésről, az eljárás más módon történő lezárásáról vagy további nyomozási cselekmények szükségességéről. A letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntés ellen jogorvoslatra is sor kerülhet, amelynek eredményeként a kényszerintézkedésről hozott határozat módosulhat. Ha a letartóztatás fenntartásának feltételei időközben megszűnnek, a kényszerintézkedés megszüntetése vagy enyhébb intézkedés alkalmazása is felmerülhet. Amennyiben viszont a jogszabályi feltételek továbbra is fennállnak, az ügyészség később ismét indítványozhatja a letartóztatás meghosszabbítását. Február 1-je tehát nem ítélethirdetési időpont, és nem is szükségszerűen az eljárás befejezésének napja.
Mi történhet a Nemzeti Kulturális Alap pénzeivel?
A büntetőügy egyik legfontosabb kérdése az, hogy a vizsgált támogatásokból mekkora összeg minősülhet ténylegesen jogellenesen felhasználtnak, és van-e lehetőség annak visszaszerzésére. A nyomozásban szereplő 17,3 milliárd forint jelentős közpénz, ezért a támogatások pénzügyi útjának feltárása kiemelt jelentőségű.
A hatóságoknak vizsgálniuk kell, hogy az egyes támogatásokat milyen célokra ítélték meg, a kedvezményezettek milyen elszámolást nyújtottak be, valamint hogy a forrásokat a támogatási feltételekkel összhangban használták-e fel. Az ügyészségi gyanú szerint a támogatási döntések egy részénél már a pénzek megítélésének módja is jogellenes lehetett. A tényleges vagyoni hátrány megállapítása azonban összetett bizonyítási kérdés, amely az egyes támogatási ügyletek külön vizsgálatát teheti szükségessé.
A büntetőeljárás kimenetelétől függően vagyonvisszaszerzési vagy egyéb jogi következmények is felmerülhetnek, de a jelenlegi információk alapján ezekről még nem lehet végleges megállapítást tenni.
Az ártatlanság vélelme továbbra is megilleti az érintetteket
A nagy összegű közpénzt érintő ügy és a két korábbi kormányzati tisztségviselő letartóztatása jelentős közérdeklődést váltott ki. A folyamatban lévő büntetőeljárásról szóló tudósításoknál azonban különösen fontos a jogi fogalmak pontos használata.
Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika jelenleg gyanúsítottak, nem pedig jogerősen elítélt személyek. A megalapozott gyanú azt jelenti, hogy a hatóságok rendelkezésére álló adatok alapján indokoltnak tartják a büntetőeljárás folytatását az adott személyekkel szemben. A letartóztatás pedig olyan eljárási intézkedés, amely a nyomozás és a büntetőeljárás megfelelő lefolytatását hivatott biztosítani. Egyik sem azonos a bűnösség jogerős megállapításával.
A büntetőeljárás során a védelemnek lehetősége van vitatni a gyanúsítást, bizonyítékokat előterjeszteni, és a megfelelő eljárási döntésekkel szemben jogorvoslattal élni. A végleges büntetőjogi felelősség kérdésében kizárólag a jogerős bírósági döntés lehet meghatározó.
Februárig meghosszabbították a letartóztatást: ez a legfontosabb fejlemény
A Kecskeméti Járásbíróság október 28-i döntése újabb jelentős fejlemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásaival kapcsolatos büntetőeljárásban. Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika korábbi államtitkár letartóztatását három hónappal, 2027. február 1-jéig hosszabbították meg.
Az ügyészség szerint továbbra is fennállnak azok a körülmények, amelyek a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazását indokolják, köztük a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás jogellenes befolyásolása és a bűnismétlés veszélye. A nyomozás középpontjában az NKA által megítélt támogatások állnak.
A hatóságok szerint 1079 támogatási esetben összesen 17,3 milliárd forint feltételezett vagyoni hátrány keletkezhetett. A gyanú szerint a források egy részének elosztása nem a törvényes eljárásrend alapján történt, és bizonyos összegek politikai kampánycélokra vagy személyes kiadásokra is szolgálhattak. Hankó Balázs ugyanakkor tagadja a bűncselekmény elkövetését, és politikai indíttatásúnak tartja az ellene folyó eljárást.
A mostani döntés nyomán a két gyanúsított az ünnepeket is letartóztatásban töltheti, ha a határozatot nem változtatják meg. Az ügy érdemi lezárása azonban még nem történt meg. A letartóztatás meghosszabbítása nem jelent ítéletet, és az érintetteket továbbra is megilleti az ártatlanság vélelme.