Fehér karácsony, januári kemény hidegbetörések, majd egy szélsőségesen forró nyár – ezt a 2026–2027-es időszakot illetően egy évszázados görög időjóslási hagyomány rajzolja fel. A becslés szerint a következő tél nem lesz egyenletesen hideg: sokkal inkább gyorsan váltakozó időszakok, enyhébb napok, majd rövid, de markáns lehűlések jellemezhetik. A figyelem természetesen leginkább a karácsony környékére irányul. A görög „Merominia” alapján készült előrejelzés december második felében számol jelentős lehűléssel, és a havazás esélyét is növeli. A görög források december 21. és 27. közötti időszakot külön kiemelik. A hagyományos becslés szerint ekkor több térségben télies fordulat jöhet, és akár alacsonyabban fekvő vidékeken is megjelenhet a hó. Mielőtt azonban bárki elővenné a szánkót és elkezdené tervezni a fehér karácsonyt, van egy kulcsfontosságú részlet: ez nem Magyarországra készült meteorológiai előrejelzés. A becslés görög megfigyeléseken alapul, és elsősorban Görögország időjárására vonatkozik.
Egy régi görög hagyományból született a jóslat
A módszer neve Merominia. Ez egy ősi görög népi időjárás-megfigyelési hagyomány, amelynek lényege, hogy az augusztus meghatározott tizenkét napjának időjárásából próbálnak következtetni a következő tizenkét hónap jellegére. A helyi szokások azonban nem mindenütt ugyanazokat a napokat használják: van, ahol augusztus első tizenkét napját figyelik, máshol pedig az augusztus 14. és 25. közötti időszakot veszik alapul. Minden egyes megfigyelt napot egy-egy későbbi hónaphoz rendelnek. A hőmérsékletet, a felhőzetet, a szelet, a páratartalmat és más időjárási jelenségeket vizsgálva próbálnak képet alkotni a következő év alakulásáról.
Az idei becslés kapcsán a görög források Φάνης Χατζηγρίβας, vagyis Fanis Hatzigrivas nevét említik. A görög beszámolók larisszai időjárás-megfigyelőként hivatkoznak rá, aki több, egymástól eltérő görögországi terület adatait használta fel. A magyar forrásban szereplő „Fanny Hadjigriva” névalak tehát eltér az eredeti görög forrásokban található névtől.
A Merominia egyik legérdekesebb sajátossága éppen az, hogy itt nem modern számítógépes modellről van szó. Nem műholdas mérésekből és légköri modellekből számol hónapokkal előre, hanem egy generációkon át öröklődő népi megfigyelési módszert követ. Kulturális szempontból ez rendkívül izgalmas, meteorológiai előrejelzésként viszont egészen másként kell kezelni, mint például az ECMWF modelljeit.
December végére jöhet az első komolyabb téli fordulat
A görög jóslat alapján december első fele még változékony lehet, ám a hónap második felére erőteljesebb lehűlés látszik körvonalazódni. Különösen december 21–27. környékét emelik ki. A becslés szerint ekkor válhat igazán valószínűvé a havas idő, és a görögországi hegyvidéki, valamint félig hegyvidéki tájak mellett időszakosan alacsonyabban fekvő területeken is téliesre fordulhat az idő. Innen ered a „fehér karácsony” lehetősége is.
Fontos azonban ismét hangsúlyozni: abból, hogy egy görög népi időjóslás december végére havazást jelez Görögországban, nem következik automatikusan, hogy Magyarországon is fehér lesz a karácsony. Ehhez Európa és a Kárpát-medence decemberi légköri helyzetét kell majd látni.
Januárban két hidegebb időszak is szerepel a jóslatban
A becslés szerint 2027 januárja csapadékosabb kezdettel indulhat. A görögországi nyugati és déli térségekben több esőre, északon pedig tartósabb hidegre számítanak. Ezt követően átmeneti enyhülés jöhet. A következő érdekes időablak január 17–20. lehet. A Merominia értelmezése szerint ekkor ismét hidegebb légtömeg érkezhet, és az alacsonyabb térségekben is nőhet a havas idő esélye. A hónap legerősebb téli szakaszát azonban nem erre a néhány napra teszik.
Január 23–25. lehet a tél egyik legkeményebb periódusa
A hagyományos becslés egyik legmarkánsabb jelzése január utolsó harmadára vonatkozik. Január 23–25. környékére újabb, jóval erőteljesebb hidegbetörést feltételeznek. A görög források szerint ebben az időszakban jelentős hőmérséklet-csökkenés, valamint akár alacsonyan fekvő és síkvidéki területeket is érintő havazás jöhet. A hideg azonban a jóslat szerint nem feltétlenül maradna sokáig. Január végére viszonylag gyors felmelegedést feltételeznek. Ez jól illeszkedik a teljes téli előrejelzés fő motívumához: nem egy végig rendkívül hideg télről van szó, hanem erős hőmérsékleti hullámzásokról.
Február végén még egyszer visszatérhet a tél
Aki január végére már a tavaszt várná, annak a népi jóslat alapján még lehet oka az óvatosságra. Február utolsó tíz napjára újabb erőteljes lehűlést jeleznek, elsősorban Görögország északi és keleti térségeiben. Ez ismét havazást hozhat a magasabban fekvő területeken, és kedvező helyzet esetén alacsonyabb szinteken is megjelenhet a hó. Márciusról a most idézett magyar forrás jóval kevesebb konkrétumot közöl, ezért ebből nem lehet megbízható, részletes magyarországi tavaszi előrejelzést készíteni.
Ami viszont különösen érdekes, hogy ugyanaz a népi megfigyelés, amely hideg téli epizódokat jelez, néhány hónappal későbbre egészen más szélsőséget vetít előre. 2027 nyarára két hosszabb hőhullámot is kiemel.
Júliusban akár három hétig is eltarthat a forró időszak
Az első komoly nyári hőhullámot júliusra teszi a görög becslés. Az előrejelzésben július 5. és 25. közötti időszak szerepel olyan periódusként, amikor tartósan magas hőmérsékletek alakulhatnak ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy három héten át minden nap azonos erejű hőség lenne. A hagyományos jóslat inkább egy hosszabb, az átlagosnál melegebb időszakot feltételez, amelyen belül kialakulhat a nyár első jelentősebb hőhulláma. A görög források is ezt a júliusi periódust nevezik a 2027-es év első komoly forró időszakának.
Augusztusban még erősebb hőhullám következhet
A második nagy forró időszakot augusztusra teszik. A jóslat szerint augusztus 7–8. környékén indulhat, és nagyjából augusztus 18-ig tarthat. A görög előrejelzés ezt az időszakot még intenzívebbnek írja le, különösen Görögország belső és nyugati területein. Ezt követően azonban ismét hirtelen fordulatot feltételeznek. Augusztus 18–19. után erősebb időjárási események, zivatarok és számottevő lehűlés is megjelenhetnek a becslés szerint. Vagyis ugyanaz a minta tér vissza, amelyet télre is jósolnak: tartósabb időszakok után gyors és éles váltások.
Mit jelenthet mindez Magyarország számára?
Ez a legfontosabb kérdés egy magyar olvasó szemszögéből. Közvetlenül nézve: semmit sem lehet biztosan átemelni. A Merominia megfigyelése Görögország időjárási viszonyaira készült. Magyarország több száz kilométerrel északabbra fekszik, teljesen más földrajzi környezetben. Ugyanakkor Európa időjárási rendszerei természetesen összefüggenek. Egy nagy hidegbetörés vagy egy kiterjedt délkelet-európai melegadvekció több országot is érinthet. Ebből azonban hónapokkal előre nem lehet azt a következtetést levonni, hogy ugyanazon a napon Magyarországon is hó vagy 40 fokos hőség lesz.
Ha decemberben például olyan észak–déli áramlási helyzet állna elő, amely hideg levegőt juttat Délkelet-Európába, annak Magyarországra is lehet hatása. De az is előfordulhat, hogy nálunk teljesen másként rendeződik a ciklonok és anticiklonok helyzete.
Tudományosan működik a Merominia?
Erre a kérdésre már konkrét kutatás is született. Egy tudományos vizsgálat 42 év hőmérsékleti és csapadékadatait elemezte Ioannina és Thesszaloniki térségében. A kutatók azt vizsgálták, kimutatható-e kapcsolat az augusztusi megfigyelési napok és az azt követő hónapok időjárása között. Az eredmény nem támasztotta alá a módszert. A vizsgálat szerint egy adott augusztusi nap időjárása nem alkalmas arra, hogy megbízhatóan előre jelezze egy későbbi hónap átlagos időjárását.
Egy másik, oktatási-meteorológiai projekt szintén arra jutott, hogy a Merominia előrejelzései nem mutattak megfelelő egyezést a tényleges meteorológiai adatokkal. Vagyis egy érdekes hagyományról van szó, nem pedig bizonyított, hosszú távú időjárás-előrejelzési módszerről.
Ez persze nem teszi érdektelenné a hagyományt. A népi időjárási megfigyelések fontos részét képezik annak, ahogyan az emberek évszázadokon át megpróbálták megérteni a természet változásait. A lényeg csupán az, hogy egy ilyen jóslatot nem szabad ugyanúgy kezelni, mint egy modern meteorológiai előrejelzést.
Még a modern modellek sem mondják meg szeptemberben, hogy esik-e hó karácsonykor
Ez jól mutatja, milyen hosszú időtávról beszélünk. Az ECMWF – Európa egyik vezető meteorológiai központja – valóban készít akár hét hónapra előre szezonális előrejelzéseket. Ezek azonban sem mondják meg, hogy december 24-én délután havazik-e egy adott településen. A szezonális modellek azt vizsgálják, hogy egy hónap vagy egy évszak összességében az átlagosnál valószínűbben lesz-e melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb.
Az ECMWF külön is hangsúlyozza: a légkör kaotikus működése miatt hónapokkal előre nem lehet egy meghatározott hely konkrét napi időjárását pontosan megjósolni. Ezért bármilyen szeptemberi cikk, amely már most biztos fehér karácsonyt ígér Magyarországra, jóval többet állítana annál, mint amire a meteorológia jelenlegi tudása lehetőséget ad.
Mikor derülhet ki, lesz-e fehér karácsony Magyarországon?
A valóban használható kép csak jóval később állhat össze. A decemberi hosszabb távú tendenciák november végén és december elején válhatnak igazán érdekesebbé. A karácsony konkrét időjárásáról azonban az ünnep előtti egy-két hétben lehet majd először érdemben beszélni, és néhány nappal előtte lesz a helyzet sokkal pontosabb. Ugyanez igaz a január 23–25-re vagy a február végi hidegbetörésre vonatkozó jóslatra is. Most ezeket inkább érdekes dátumokként lehet feljegyezni. Ha decemberben és januárban a modern modellek is hasonló légköri helyzetet kezdenek mutatni, akkor már sokkal izgalmasabb lesz visszanézni arra, mit jelzett hónapokkal korábban a görög hagyomány.
Havas tél és forró nyár – ezt érdemes most megjegyezni
A Merominia 2026–2027-es értelmezésének legfontosabb üzenete tehát egy változékony év képe. Karácsony környékére havas, hideg időszakot jelez. Január második felére két újabb téli epizódot emel ki, amelyek közül a január 23–25. körüli lehet a legerősebb. Február végére ismét visszatérő hideget feltételez. 2027 nyarán viszont teljes fordulat jöhet a jóslat szerint: júliusban és augusztusban is hosszabb hőhullám alakulhat ki.
Mindez izgalmas előretekintés, de nem hivatalos meteorológiai prognózis, és nem közvetlen magyarországi előrejelzés. Éppen ezért most még nem lehet kijelenteni, hogy fehér lesz a karácsony Magyarországon, ahogy azt sem, hogy biztosan két rendkívüli hőhullám érkezik hozzánk 2027 nyarán. A következő hónapokban a modern szezonális modellek, majd az ünnepekhez közeledve a közép- és rövid távú előrejelzések mutatják meg, mennyi valósulhat meg ebből a több évszázados görög időjóslásból.
Te örülnél egy igazi havas, fehér karácsonynak, vagy inkább az enyhébb telet választanád? Írd meg kommentben!