Magyar Péter a franciaországi zavargások kapcsán arról beszélt, hogy kormánya nem enyhít a migrációs politikán. Megnyilvánulását a nemzetközi sajtó is átvette: az Euronews azt írta, hogy a magyar miniszterelnök a zavargásokat a migrációval kapcsolta össze. Itthon Jámbor András bírálta a kormányfőt.
„Sokkoló videók és képek érkeznek Franciaországból”
Magyar Péter október 18-án, vasárnap a közösségi oldalain reagált a hétvégén Franciaországban történtekre. Angol nyelvű bejegyzésében ezt írta:
„Sokkoló videók és képek érkeznek Franciaországból. Történelmi épületek pusztultak el, rendőrök százai sérültek meg, és óriási anyagi kár keletkezett az elmúlt napok elszabadult vandalizmusa és erőszaka közepette.”
„Sokkoló videók és képek érkeznek Franciaországból. Történelmi épületek pusztultak el, rendőrök százai sérültek meg, és óriási anyagi kár keletkezett az elmúlt napok elszabadult vandalizmusa és erőszaka közepette.”
A miniszterelnök szerint a történtek is alátámasztják, miért képviseli Magyarország a lehető legszigorúbb álláspontot a migráció kérdésében. Hangsúlyozta, hogy kormánya külső nyomásra sem enged a határok védelméből és a szigorú bevándorlási politikából. Emellett teljes szolidaritásáról biztosította a francia nemzetet. Külön választotta a békés tiltakozást és az erőszakot: a jogszerű demonstrációt alapjognak nevezte, a vandalizmust viszont súlyos bűncselekményként írta le.
Mit írt a nemzetközi sajtó?
Az Euronews „Magyar összekapcsolta a francia zavargásokat a migrációval” címmel számolt be a kijelentésről, és megjegyezte azt is, hogy a tüntetők többsége francia állampolgár volt. A lengyel TVP World ugyancsak beszámolt Magyar Péter nyilatkozatáról.
Az Euronews szerint az európai vezetők eltérően reagáltak az eseményekre: Emmanuel Macron francia elnök óvott a bevándorlók megbélyegzésétől, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök pedig a bevándorlók pozitív hozzájárulását emelte ki. A lap arra is felidézett, hogy a legutóbbi uniós csúcson Dánia, Olaszország és Magyarország szigorúbb migrációs megfogalmazást sürgetett a záródokumentumban.
Ugyanezen a vasárnapon Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megszólalt a migráció ügyében. Azt mondta, hogy Lengyelország nem fog más országok hibáiért fizetni, és továbbra is fenntartja szigorú menekültügyi politikáját. Franciaországot azonban nem nevezte meg, így kijelentése nem tekinthető közvetlen reakciónak a zavargásokra.
Mi történt Franciaországban?
Az országos tüntetésekre október 17-én, szombaton került sor. A demonstrálók a megélhetési költségek emelkedése miatt, valamint több közpénzt követelve vonultak az utcára az iskolák felújítására és az oktatás javítására. A diákok már hetek óta tiltakoztak.
A békés felvonulások több városban erőszakba torkolltak. Párizsban, Lyonban és Marseille-ben üzleteket fosztottak ki, és összecsapások is voltak, Limoges-ban pedig kigyulladt és súlyosan megrongálódott a történelmi városháza. Mintegy 2000 embert vettek őrizetbe, több mint 500 rendőr, csendőr és tűzoltó megsérült, a kereskedelmi szervezetek pedig több száz millió eurós kárt becsülnek.
Laurent Nuñez belügyminiszter hétfőn felajánlotta a lemondását, ám Macron ezt nem fogadta el.
Magyar Péter megszólalását Jámbor András budapesti önkormányzati képviselő bírálta. Azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy politikai hasznot próbál húzni a francia felvételekből, és a tüntetőket migránsként állítja be. Jámbor elismerte, hogy egyes demonstrálók bevándorló hátterűek, ugyanakkor szerinte a tiltakozás ennél jóval összetettebb volt. Állítása szerint a migráció és a zavargások között nem igazolt oksági kapcsolat. A dokumentált követelések szociális jellegűek voltak, így a miniszterelnök levont következtetése politikai állásfoglalásnak tekinthető.