Orbán Viktor a lakiteleki Digitális Polgári Körök táborában gyakorlatilag meg is nevezte azt az időpontot, amelyre szerinte a Fidesznek ismét teljesen kormányképes állapotba kell kerülnie: az év végét. A volt miniszterelnök arról beszélt, hogy decemberre „100 százalékban” az ország rendelkezésére állnak, és ha szükség lenne rá, akár egyetlen héten belül is át tudnának állni újra kormányzati üzemmódba. Most minden korábbinál pontosabban jelölte ki, meddig akarja újjáépíteni a választási vereség után megrendült Fideszt.
A meglepetésvendégként megjelent Orbán a Digitális Polgári Körök első országos táborának vasárnapi programján szólalt fel Lakiteleken. Kacsoh Dániel és Futó Boglárka kérdezte, a beszélgetés pedig messze túlnőtt egy egyszerű helyzetértékelésen: szóba került a választási vereség, a Fidesz teljes szervezeti átalakítása, a TISZA-kormány első fél éve, az Európai Unió, a fiatal szavazók elvesztése, és az is, milyen szerepet szán saját magának Orbán a következő időszakban. A legfontosabb mondat azonban a Fidesz visszatérésének lehetőségéről hangzott el: „Az év végén 100 százalékban állunk az ország rendelkezésére.” Orbán ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte egy hét elég lenne ahhoz, hogy a párt ismét teljes kormányzati működésre álljon át.
Orbán év végére akarja újraszervezni a Fideszt
A Fidesz elnöke nem próbálta eltitkolni, hogy az áprilisi választási vereség komoly szervezeti sokkot okozott a pártjának. Úgy fogalmazott, a kudarc „fölkavarta a Fidesz teljes vezetési szerkezetét”, ezért a párt működését alapjaiban kell újragondolni. Az elmúlt tizenhat évben ugyanis a Fidesz szervezete főként egy kormányzó párt logikája szerint működött. A helyi szervezetek, a politikusok és az aktivisták jelentős része a kormány politikájának támogatását, illetve a központi politikai célok végrehajtását tekintette a feladatának.
„Ennek vége van, nincs kormány, amit megtámasszunk” – mondta Orbán a lakiteleki beszélgetésen. Ezért most új működési formát keresnek: helyi közösségekre, erősebb pártszervezetekre, saját politikai témákra és olyan hálózatra van szükségük, amely kormányzati háttér nélkül is működőképes. Orbán ehhez kért időt az év végéig.
„100 százalékban állunk az ország rendelkezésére”
A volt miniszterelnök kijelentése azért is figyelemre méltó, mert korábban többnyire általánosságban beszélt a Fidesz újjászervezéséről és egy későbbi visszatérés lehetőségéről. Lakiteleken viszont már konkrét időpontot kapcsolt a szervezeti folyamat lezárásához. Az év végére akarja elérni azt az állapotot, amikor a Fidesz szerinte ismét bármikor készen állna a kormányzás felelősségének átvételére.
Ez természetesen nem választási dátum, és nem jelenti azt sem, hogy decemberben kormányváltás következik. Magyarországon a végrehajtó hatalom átadásához alkotmányos és parlamenti feltételeknek kell teljesülniük. Orbán mondata inkább politikai készenlétről szólt: arról, hogy a Fideszt addigra ismét olyan szervezetnek akarja látni, amely szerinte azonnal képes lenne kormányozni. A különbség fontos, de a politikai üzenet így is világos: Orbán nem hosszú évekre rendezkedik be az ellenzéki létre.
A Jóisten szerinte még négy évvel tartozik neki
A beszélgetés egyik legerősebben visszhangzó mondata már az elején elhangzott. Amikor Orbánt a politikai teherbírásáról kérdezték, a választási vereségre egy sajátos mondással reagált: „Ember tervez, a szavazó végez.” Ezután arról beszélt, hogy saját politikai programját eredetileg húszéves távlatban képzelte el. Úgy látja, ennyi időre lett volna szükség egy tartósan szuverén Magyarország felépítéséhez.
„Az ember ilyenkor imádkozik, hogy a Jóisten adjon neki húsz évet. Nekem tizenhatot adott, néggyel még tartozik” – mondta. A mondatból egyértelműen látszik, hogy Orbán a saját politikai pályáját korántsem tekinti lezártnak. A választási vereséget megszakításként kezeli, nem végállomásként.
Orbán már nem csapatkapitány, hanem edző
A Fideszen belüli saját szerepét ismét futballhasonlattal írta le. Azt mondta, lassan maga is kezdi megtalálni a helyét az új helyzetben. Orbán szerint ő most az „edző”, míg Bóka János frakcióvezető a parlamenti „csapatkapitány”. Ez jól mutatja, hogyan próbálja egyszerre megtartani a párt stratégiai irányítását, miközben valamelyest hátrébb húzódik a napi parlamenti csatáktól.
Szijjártó Pétert eközben a Fidesz „aranytartalékának” nevezte, aki szerinte jó helyen van, és egyre értékesebbé válik. Lázár Jánosról azt mondta, dolgozik, de nincs a frontvonalban, mert szerinte „vadásznak rá”. Gulyás Gergely pedig Orbán elmondása szerint a Fidesz közjogi kabinetjét vezeti.
A Fidesz már egy új kormányzati csapat vázát építheti
Orbán megfogalmazásából az rajzolódik ki, hogy a párt átalakítása nem pusztán szervezeti kérdés. A volt miniszterelnök láthatóan azt is végiggondolja, kik milyen pozícióban szerepelnének egy későbbi Fidesz-kormányban vagy az ahhoz vezető politikai építkezésben. Az „év végére 100 százalékban készen állunk” kijelentés ezért sokkal többet jelenthet annál, mint hogy elkészül néhány új helyi pártszervezet.
Orbán egy teljes politikai alternatívát akar felépíteni: parlamenti vezetést, szakpolitikai hátországot, szervezeti hálózatot és olyan személyi struktúrát, amely szerinte akár rövid idő alatt át tudná venni az állam irányítását, ha erre alkotmányos lehetőség nyílna.
Az új kormány első fél évét rombolásnak nevezte
Orbán a TISZA-kormány teljesítményét rendkívül keményen bírálta. Szerinte az elmúlt fél évben „alapvetően rombolás” történt, és olyan struktúrákat bontanak le, amelyeket a Fidesz tizenhat év alatt épített fel. Ez Orbán politikai értékelése, amelyet a jelenlegi kormány természetesen vitat.
A Fidesz elnöke azt állította, a TISZA a választási kampányban vonzó, de szerinte felelőtlen ígéretekkel szerzett támogatást. Példaként a rendőrök és a szociális dolgozók béremelését említette. Orbán szerint az ellenfél felismerte, hogy a választók gyors és közvetlen életszínvonal-javulásra vágynak, miközben a Fidesz túl sokat beszélt a korábban elért eredmények megvédéséről.
Egy fontos kampányhibát is elismert
A Fidesz korábbi kampányának egyik központi üzenete az volt, hogy meg kell védeni mindazt, amit az Orbán-kormány az előző másfél évtizedben elért. Orbán most már úgy gondolja, ez különösen a fiatalok körében stratégiai hiba volt. A fiatalabb generáció ugyanis szerinte adottságnak tekint olyan dolgokat, amelyeket az idősebb fideszes szavazók még történelmi eredményként éltek meg.
Ha valaki már úgy nőtt fel, hogy bizonyos támogatások, adókedvezmények vagy infrastruktúrák léteznek, annak nem lehet pusztán azzal jövőképet kínálni, hogy ezeket majd megvédik. Orbán azt is elismerte, hogy a Fidesz jelenleg nem tud megfelelő választ adni arra, miként szólítsa meg a fiatalokat.
„63 éves vagyok, semmi kedvem megújulni”
Az egyik legszokatlanabb önkritikus részben Orbán nyíltan beszélt a saját koráról és a Fidesz megújulásának nehézségeiről. „63 éves vagyok, semmi kedvem megújulni” – mondta. Ezután hozzátette, hogy keresztény magyar férfiként a saját identitásán nem kíván változtatni.
Szerinte nem önmagában a „megújulás” a fontos, hanem a szellemi frissesség megőrzése: annak felismerése, hogyan változik a világ, és milyen új válaszokat kell adni rá. Ez a gondolat jól illeszkedik ahhoz a szerephez, amelyet most magának kijelöl: nem feltétlenül új arc akar lenni, hanem az a politikus, aki összerakja az új csapatot.
A választási vereség után is történelmi kormányzópártnak tartja a Fideszt
Orbán többször hangsúlyozta, hogy szerinte a Fidesz nem egy átlagos ellenzéki párt. „Mi egy nagy történelmi kormányzó párt vagyunk” – mondta, majd hozzátette: „csak most épp nem kormányzunk”. Ezzel lényegében azt a lelkiállapotot is meghatározta, amelyet a párttól vár.
A választási vereséget nem olyan eseménynek tekinti, amely után a Fidesznek évekre ellenzéki szerepben kell berendezkednie, hanem átmeneti állapotnak. Ez persze politikai önmeghatározás. Hogy a Fidesz mikor és milyen feltételek mellett kerülhet ismét kormányra, azt nem Orbán egyoldalú döntése, hanem az alkotmányos politikai folyamatok és végső soron a választók akarata határozza meg.
Márciusra viszont már utcai erődemonstrációt is elképzelhetőnek tart
Az év vége nem az egyetlen időpont, amelyet Orbán megnevezett. A korábban meghirdetett „nemzeti ellenállásról” azt mondta, jelenleg még nem látja alkalmasnak az ország hangulatát egy nagy országos demonstrációra. Szerinte sok választó egyelőre optimistán tekint az új kormányra, ezért nincs meg az a társadalmi elégedetlenség, amely egy nagy ellenzéki mozgósításhoz szükséges lenne.
„Márciusban újrakezdjük” – mondta, az 1956-os forradalom után ismertté vált jelszóra utalva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy márciusban a Fidesz venné át a hatalmat. A kijelentés a politikai ellenállás és egy esetleges nagyobb demonstráció időzítésére vonatkozott.
Az év vége tehát a szervezeti határidő, március lehet a következő politikai szakasz
Orbán vasárnapi mondataiból így két külön időpont rajzolódik ki. December végéig a Fideszt akarja teljesen kormányképes állapotba hozni. Március körül pedig – ha addig változik a társadalmi hangulat – a jelenleginél jóval erősebb ellenzéki mozgósítást is elindíthat. A kettőt nem érdemes összekeverni. Egyik időpont sem automatikus kormányváltási dátum.
A politikai terv azonban világosan kivehető: először újjászervezni a pártot, majd megvizsgálni, kialakul-e olyan társadalmi helyzet, amelyben nagyobb nyomást lehet gyakorolni a kormányra.
Orbán nem hisz abban, hogy a TISZA tartós politikai erő marad
A volt miniszterelnök a TISZA-t „múló jelenségnek” nevezte, bár hozzátette, hogy elméletileg abból is lehet hosszabb életű kormányzópárt, ha saját szellemi alapokat tud teremteni. Szerinte jelenleg az új kormány politikáját elsősorban az előző tizenhat év tagadása határozza meg.
Orbán ebből azt a következtetést vonja le, hogy idővel kialakulhat egy politikai vákuum, amelyben ismét a Fidesztől várhatják a választók a megoldást. Ez természetesen Orbán politikai várakozása, nem pedig biztos jövőbeli esemény. A TISZA-kormány tartósságáról és a két párt későbbi támogatottságáról csak a tényleges választási eredmények alapján lehet majd dönteni.
Az NVVH-t ismét az ÁVH-hoz hasonlította
A lakiteleki beszélgetés egyik legkeményebb részében Orbán a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt támadta. A Fidesz elnöke továbbra is politikai rendőrséghez hasonlítja az Unger Anna vezette szervezetet, és azt állítja, hogy a hatalom célja a korábbi kormányzati szereplők megfélemlítése. Ez Orbán politikai értelmezése.
A jelenlegi kormány ezzel szemben a korábbi közpénzes döntések és vagyoni folyamatok törvényes felülvizsgálatával indokolja a hivatal működését. Orbán Windisch László ÁSZ-elnök körüli konfliktusban is személyes motívumokat emlegetett, utalva arra, hogy Windisch Varga Judit párja.
A letartóztatott volt kormánytagok ügyét is saját magához kötötte
Orbán beszélt Bús Balázs, Seszták Miklós, Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika ügyeiről is. A volt miniszterelnök azt állította, hogy ezek az eljárások valójában rajta keresztül értelmezhetők, és szerinte a hatósági ügyek végső célja az lehet, hogy valamilyen módon hozzá jussanak el. „Lázárra is vadásznak, de rám aknavetővel lőnek” – fogalmazott.
A letartóztatások és büntetőeljárások jogi megítélése azonban nem Orbán politikai értelmezésétől függ. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanakkor a velük szembeni kényszerintézkedésekről bíróság döntött az adott ügyekben rendelkezésre álló adatok alapján.
Zelenszkij meghívását sem hagyta szó nélkül
Az október 23-i budapesti megemlékezésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meghívást kapott, bár Magyar Péter már korábban jelezte, hogy nem tartja valószínűnek a részvételét. Orbán ezt jóval élesebben kommentálta.
„Azt remélem, Zelenszkijnek több esze van, mint a meghívónak, és nem jön el” – mondta, amit a lakiteleki közönség tapssal fogadott. Az egykori miniszterelnök továbbra is alapvetően másképp látja az ukrán politikát és Magyarország Ukrajnához fűződő viszonyát, mint a TISZA-kormány.
Uniópárti, de Brüsszel-ellenes Fideszt akar
Orbán az Európai Unió jövőjéről is hosszabban beszélt. Saját álláspontját úgy foglalta össze, hogy a Fidesz Európa-párti, ugyanakkor Brüsszel-ellenes. Egy négyszintű európai együttműködési modellt vázolt fel, amelyben nem minden ország venne részt az integrációban ugyanolyan mélységben.
Orbán elképzelésében külön körbe kerülne az energia- és katonai biztonsági együttműködés, a közös piac, a közös valuta, valamint a legmélyebb politikai integráció. Az egyes nemzetek maguk dönthetnék el, melyik szintig kívánnak eljutni. Ez lényegében a többszintű vagy többsebességes Európa egy Orbán által megfogalmazott változata.
A fiatalok nélkül viszont nehéz lesz visszatérni
Orbán egyik legfontosabb önkritikus megállapítása éppen a fiatal választókról szólt. Azt mondta, a kampány végére azt látták, hogy a TISZA mintegy 50 ezer aktivistát tudott mozgósítani, míg a Fidesz körülbelül 30 ezret. Szerinte a tizenhat évnyi folyamatos kormányzás „kiszívta” az energiát a szervezetből.
Ez egyben azt is megmagyarázza, miért kap most ekkora szerepet a Digitális Polgári Körök hálózata. A DPK feladata nem pusztán a már meglévő fideszes szavazók összetartása lehet, hanem egy új aktivistahálózat felépítése is. Orbán számára azonban láthatóan továbbra is megoldatlan kérdés, miként tudnák megszólítani azt a fiatal generációt, amely a választáson nagy arányban nem a Fideszt támogatta.
Nem visszavonulásra készül
A lakiteleki beszélgetésből egy dolog különösen világosan kiderült: Orbán Viktor nem tekinti lezártnak a politikai pályáját. A vereség után nem arról beszél, hogyan adja át végleg a pártot másnak, hanem arról, hogyan teszi újra működőképessé. Saját magát ugyan már nem csapatkapitányként, hanem edzőként határozza meg, de továbbra is ő jelöli ki a politikai irányt.
A húszéves tervből szerinte még négy év hiányzik, az év végére pedig a Fidesznek ismét teljesen kormányképes állapotban kell lennie. Ezt a két mondatot együtt olvasva nehéz arra következtetni, hogy Orbán beletörődött volna az ellenzéki szerepbe.
De mikor veheti ténylegesen vissza a hatalmat a Fidesz?
Itt érdemes elválasztani a politikai célt a közjogi valóságtól. Orbán nem jelentett be decemberi kormányváltást. Azt jelentette be, hogy az év végére szerinte a Fidesz százszázalékosan készen áll majd arra, hogy ismét kormányozzon. A tényleges hatalomátvételhez azonban választási győzelem, parlamenti többség vagy más, az Alaptörvénynek megfelelő politikai helyzet szükséges. Ezt egy pártvezető nem tudja előre dátumhoz kötni.
Orbán ugyanakkor úgy számol, hogy ha a politikai helyzet gyorsan megváltozik, a Fidesznek nem hónapokra vagy évekre, hanem legfeljebb napokra lenne szüksége ahhoz, hogy ismét működő kormányzati struktúrát állítson fel.
Ez volt a valódi nagy bejelentés Lakiteleken
A vasárnapi beszélgetésből számos erős mondat került elő, de a Fidesz jövője szempontjából talán egyik sem volt olyan konkrét, mint az év végi határidő. Orbán Viktor december végére akarja lezárni a Fidesz választás utáni újjászervezésének első nagy szakaszát. Addigra a vezetési struktúrát, a szakpolitikai hátországot, a parlamenti csapatot és a párt helyi működését is olyan állapotba akarja hozni, hogy saját állítása szerint „100 százalékban” az ország rendelkezésére álljanak.
Tavasszal pedig már az ellenzéki mozgósítás új szakasza jöhet. Orbán maga mondta: „márciusban újrakezdjük”. A Fidesz tehát nem négyéves kivárásra rendezkedik be. Orbán terve szerint az év végére készen akarnak állni a kormányzásra, tavasszal pedig már nagyobb politikai erőt is mutathatnak. Hogy ebből mikor lesz tényleges visszatérés a hatalomba, azt természetesen nem Orbán bejelentése, hanem a magyar politikai és alkotmányos folyamatok döntik el. A lakiteleki üzenet azonban félreérthetetlen volt: Orbán szerint a Fidesznek néhány hónapon belül újra úgy kell működnie, mint egy bármikor kormányzásra kész pártnak.
Forrásellenőrzés: Orbán Viktor lakiteleki DPK-beszélgetése, Telex, HVG, Index, 24.hu.