November 1-jétől újabb költség kapcsolódik az Európai Unión kívülről érkező internetes rendelésekhez: a júliusban bevezetett vám mellett 2 eurós uniós kezelési díj is megjelenik. Egyetlen csomagon belül akár több ilyen díjtétel is felmerülhet, ugyanakkor a vásárlóknak nem kell külön befizetést indítaniuk a NAV felé. A változásról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 14-én adott tájékoztatást. Ez nem magyar, önálló intézkedés, hanem egy uniós szabály, amelyet Magyarországon is alkalmazni kezdenek 2026. november 1-jétől.
Nem a dobozok száma dönti el a végösszeget
A 2 eurós kezelési díj nem minden esetben csomagonként értendő, hanem az érintett rendelések tételsorai után kell megfizetni. Ha egy küldeményben több eltérő tétel található, akkor ezek után több díjat is felszámolhatnak. Az sem igaz, hogy ez a költség valamilyen értékhatár fölött eltűnne: a 150 eurónál drágább online rendelésekre is vonatkozik.
Az ír adó- és vámhatóság, az Irish Revenue tájékoztatása szerint a kereskedő vagy a szállítást végző vállalkozás továbbháríthatja ezt a díjat a fogyasztóra. Ez azonban csak lehetőség, nem pedig kötelező gyakorlat, ezért nem lehet azt mondani, hogy minden vásárló minden rendelése automatikusan 2 euróval drágul. A vámkezelést és a befizetéseket Magyarországon továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi. Vagyis az adminisztráció nem kerül át a vásárlóhoz, függetlenül attól, hogy végül kinél marad a költség. Az uniós kezelési díj külön tételnek számít a vámtól, az áfától és a szolgáltatók saját vámkezelési díjaitól is.
A júliusi vám mellé érkezik az új díj
A kiscsomagok vámmentességének megszüntetéséhez kapcsolódó szabályokat az EU Tanácsa február 11-én fogadta el. Július 1-jétől a legfeljebb 150 euró értékű, érintett import-távértékesítési küldeményekre tételenként 3 eurós ideiglenes vámot alkalmaznak. A tervek szerint ez a rendszer 2028. július 1-jéig marad érvényben, de szükség esetén meg is hosszabbítható.
A vámnál sem pusztán a termékek darabszáma vagy a dobozok mennyisége számít. A döntő szempont a küldeményen belüli, eltérő vámtarifa-alszámú termékkategóriák száma. A Tanács hivatalos példája szerint egy selyemblúz és két gyapjúblúz két kategóriát jelent, ezért a három ruhadarab után összesen 6 euró vám keletkezik.
Az Irish Revenue egy másik példával is érzékelteti a novemberi helyzetet: két azonos toll egyetlen tételnek minősül, így az érintett küldeményre 3 euró vám és 2 euró kezelési díj, vagyis összesen 5 euró vonatkozik, az esetlegesen fizetendő áfán felül. A két fizetési kötelezettség tehát egymás mellett jelenik meg.
Az áfaszámításnál azonban már eltérően kezelik őket. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a normál és a különös importeljárásban a 3 eurós vám beleszámít az importáfa alapjába. Ez azt jelenti, hogy ezekben az eljárásokban a vám összege is növeli azt az értéket, amely után az áfát kiszámolják. Az IOSS-rendszerben más a helyzet: amikor az áfát már az értékesítéskor beszedik, az import ebben az esetben áfamentes, és a 3 eurós vám nem része az értékesítéskor beszedett áfa alapjának.
A 2 eurós uniós kezelési díj viszont a Bizottság szerint nem számít bele az importáfa alapjába, és maga a díj sem áfaköteles.
Több adatot kérnek majd a termékekről
November 1-jétől a vám-árunyilatkozaton a termék kereskedői és gyártói termékazonosítóját is fel kell majd tüntetni. A NAV és az Európai Bizottság ezzel azt szeretné elősegíteni, hogy hatékonyabban kiszűrhetők legyenek a veszélyes, illetve az előírásoknak nem megfelelő áruk.
A forgalom nagyságát jól mutatja, hogy a Tanács által idézett bizottsági adatok szerint 2024-ben 4,6 milliárd kiscsomag érkezett az EU piacára. A kis értékű küldemények 91 százaléka Kínából érkezett.
A NAV saját adatai alapján Magyarországon 2026 júliusa és szeptembere között mintegy 22 millió küldeményt és közel 58 millió tételsort kezeltek. A hivatal közlése szerint a júliusi átalányvám bevezetése óta csökkent az unión kívülről érkező kiscsomagok száma, ugyanakkor a csökkenés mértékét nem részletezték.