Kedden szokatlan látvány fogadta mindazokat, akik figyelemmel kísérték az Országgyűlés ülését: a TISZA több képviselője rózsaszín ruhában jelent meg, mások pedig feltűnő rózsaszín szalagot viseltek. Nem új parlamenti öltözködési szabályról és nem is valamiféle belső pártaktion volt szó. Rövid időn belül kiderült, hogy ezzel a látványos gesztussal az emlőrák elleni küzdelemre és a szűrővizsgálatok jelentőségére akarták felhívni a figyelmet.
A magyarázat akkor vált teljesen egyértelművé, amikor Dr. Virágh Gabriella Mária, a TISZA országgyűlési képviselője szót kapott. Felszólalását az emlőrák elleni küzdelem napjához kapcsolta, és arról beszélt, hogy Magyarországon továbbra is túl kevesen élnek a rendelkezésre álló szűrővizsgálatok lehetőségével. A rózsaszín szalag világszerte az emlőrák elleni küzdelem egyik legismertebb jelképe, ezért választották ezt a TISZA képviselői is.
Az ülés során Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter olyan adatokat ismertetett, amelyek rögtön megmutatták, miért tartották fontosnak, hogy ennyire látványosan irányítsák rá a figyelmet a problémára. A miniszter szerint a női daganatos megbetegedések mintegy 26 százalékát az emlőrák adja, Magyarországon pedig évente több mint kétezer életet követel ez a betegség.
Először csak a rózsaszín tűnt fel
A keddi ülés egyébként is meglehetősen feszült hangulatban indult. Forsthoffer Ágnes házelnök egy ponton külön arra kérte a képviselőket, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, miszerint mások felszólalása alatt folyamatosan beszélgetnek vagy bekiabálnak. Nem sokkal később azonban már egészen más okból terelődött a figyelem a kormánypárti padsorokra.
Több TISZA-s képviselő rózsaszín ruhadarabot viselt, mások mellkasán pedig rózsaszín szalag jelent meg. Az egységes motívum egyértelművé tette, hogy tudatos akcióról van szó, de a pontos okot Virágh Gabriella Mária felszólalása világította meg. A képviselő az emlőrákszűrés fontosságáról beszélt, és külön kitért arra is, hogy a mammográfiával kapcsolatban számos félelem és tévhit kering. Ezek szerinte tovább ronthatják az amúgy sem túl magas részvételi arányt.
A mammográfiától sokan még mindig tartanak
Virágh szerint komoly gondot jelent, hogy sok nő különböző, sokszor téves információk miatt halogatja, vagy teljesen el is hagyja a vizsgálatot. Pedig a szűrés célja éppen az, hogy az elváltozást lehetőleg még akkor felismerjék, amikor az nem okoz látványos panaszokat, és a kezelési lehetőségek kedvezőbbek lehetnek. A képviselő ezért hangsúlyozta, hogy nem érdemes pusztán félelemből elkerülni a vizsgálatot.
Az emlődaganat esetében a korai felismerés különösen nagy jelentőséggel bír, ezért a szervezett szűrésre érkező meghívót nem egyszerű adminisztratív levélként kellene kezelni. A rózsaszín ruhák és szalagok így valójában egy sokkal komolyabb üzenetet hordoznak: a parlamenti látványossággal arra próbálták ösztönözni a nőket, hogy figyeljenek a saját egészségükre, és éljenek a rendelkezésre álló vizsgálatokkal.
Hegedűs Zsolt döbbenetes számokat mondott
A felszólalásra Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter válaszolt, és az általa ismertetett számok alapján valóban van ok a sürgetésre. A miniszter szerint a nőket érintő rosszindulatú daganatos betegségek mintegy 26 százalékát az emlőrák teszi ki, és évente több mint kétezer magyar nő hal meg miatta.
A szűréssel kapcsolatos adatok még beszédesebbek. Hegedűs közlése szerint 2018 óta az országos szűrőrendszerben összesen 4,66 millió meghívót küldtek ki, ehhez képest mindössze 1,53 millió szűrővizsgálatot rögzítettek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy három kiküldött meghívóra körülbelül egy ténylegesen rögzített szűrés jutott. A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország részvételi mutatója uniós összevetésben is rendkívül gyenge, az általa ismertetett adatok alapján a legalacsonyabbak között van.
„Lépnünk kell sürgősen”
Hegedűs nem igyekezett szépíteni a helyzetet. A parlamentben úgy fogalmazott, hogy sürgősen változtatni kell, majd az előző egészségügyi vezetést is élesen bírálta. A miniszter szerint az előző ágazatvezetés 16 év alatt sem tudott áttörést elérni a részvételi arányok javításában. Hegedűs egyúttal arra kérte a nőket, hogy amikor jogosultak a szervezett, ingyenes szűrővizsgálatra, vegyenek részt rajta.
A kormányoldal tehát nem csupán szimbolikus rózsaszín akcióként kezelte ezt a napot, hanem az egészségpolitikai problémát is előtérbe helyezte. A többmilliós meghívószám és az 1,53 millió rögzített vizsgálat közötti óriási eltérés ugyanis azt mutatja, hogy önmagában a szűrőrendszer létezése nem elegendő: az embereket valóban el is kell juttatni a vizsgálatokra.
Magyar Péter is megszólalt
A téma nem maradt meg a parlamenti felszólalások szintjén. Magyar Péter miniszterelnök az ülés idején külön bejegyzést is közzétett, amelyben az emlőrákkal küzdő nőkre, a betegséget már legyőzőkre és azokra is emlékeztetett, akik elveszítették családtagjukat. Magyar arra kérte az embereket, hogy közösen tegyenek azért, minél több nő jusson el időben a szükséges vizsgálatokra.
A miniszterelnök üzenete szerint a korai felismerés jelentősen növelheti a sikeres kezelés esélyét. Ezzel lényegében ugyanazt az üzenetet erősítette meg, amelyet a TISZA képviselőinek rózsaszín szalagjai már a parlamenti ülés elején is közvetítettek.
Miért éppen rózsaszín szalag?
A rózsaszín szalag az évtizedek során az emlőrákkal kapcsolatos tudatosság nemzetközi szimbólumává vált. Október világszerte az emlőrák elleni figyelemfelhívó kampányok kiemelt hónapja, ilyenkor egészségügyi intézmények, civil szervezetek és közéleti szereplők is gyakran használják ezt a jelképet.
A szalag egyszerre fejezi ki a betegekkel és túlélőkkel vállalt szolidaritást, és emlékeztet a rendszeres ellenőrzés, valamint a korai felismerés fontosságára. Emiatt lett mára olyan közismert jelkép, amelyhez sokszor külön magyarázat sem szükséges. A magyar parlamentben azonban az egységes megjelenés szokatlannak számított, így sokaknak azonnal feltűnhetett, hogy a TISZA padsoraiban több képviselő is rózsaszínben vagy rózsaszín szalaggal ült.
A korai felismerés lehet a döntő
Az emlőrák esetében különösen fontos, hogy a betegséget lehetőség szerint minél korábbi stádiumban fedezzék fel. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy minden elváltozás egyszerűen kezelhető, és azt sem, hogy a szűrés százszázalékos védelmet nyújt. A rendszeres, az életkornak és az egyéni kockázatnak megfelelő vizsgálatok azonban növelhetik annak esélyét, hogy az elváltozás időben kiderüljön.
Éppen ezért próbálják az egészségügyi kampányok lebontani a mammográfiával kapcsolatban terjedő tévhiteket. A vizsgálat kellemetlen lehet, sokan az eredménytől is tartanak, de az ellenőrzés elkerülése nem csökkenti magának a betegségnek a kockázatát. Ha valaki csomót, a mell alakjának vagy bőrének változását, szokatlan váladékozást vagy más új tünetet észlel, nem a következő szervezett szűrésig kell várnia, hanem orvosi vizsgálatot érdemes kérnie.
A probléma nem az, hogy nincs meghívó
Hegedűs által ismertetett adatokból egy másik fontos következtetés is levonható. Magyarországon több millió meghívót kiküldtek a szűrésre, vagyis a probléma nem kizárólag az, hogy a rendszer nem keresi meg az érintetteket. A nagy kérdés inkább az, miért nem jut el a meghívottak jelentős része a vizsgálatra.
Ebben szerepet játszhat a félelem, a téves információ, az időhiány, a lakóhelyi vagy közlekedési nehézség, az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság, valamint az egyszerű halogatás is. Éppen ezért az új egészségügyi vezetés számára nem lesz elég újabb leveleket kiküldeni. Ha valóban jelentősen növelni akarják a részvételt, annak a vizsgálatok könnyebb elérhetőségére, a tájékoztatásra és az egészségügybe vetett bizalom erősítésére is ki kell terjednie.
A parlamenti akció ebben akar áttörést elérni
A rózsaszín ruhák önmagukban természetesen egyetlen nő életét sem mentik meg. Az ilyen látványos akciók célja az, hogy beszélgetést indítsanak, és olyan emberekhez is eljusson a szűrés üzenete, akik egy hagyományos egészségügyi közleményt valószínűleg soha nem olvasnának el. Ebből a szempontból a parlament jó helyszínnek bizonyult.
A szokatlan öltözék felkeltette a figyelmet, majd a nézők rögtön megkapták a magyarázatot és azokat a számokat is, amelyek miatt a képviselők fontosnak tartották az ügyet. A politikai vitákhoz szokott ülésteremben így néhány percre egészen más téma került a középpontba.
Forsthoffer előtte még a parlamenti zaj miatt szólt rá a képviselőkre
A keddi délelőtt kontrasztját jól mutatja, hogy közvetlenül Virágh Gabriella Mária felszólalása előtt Forsthoffer Ágnesnek még a parlamenti fegyelmet kellett helyreállítania. A házelnök arra kérte a képviselőket, hogy mások beszéde alatt ne kiabáljanak be folyamatosan, és ne beszélgessenek.
Ezután következett az emlőrákról szóló felszólalás, amely már jóval komolyabb hangulatot hozott az ülésterembe. Virágh a tévhitekről és a szűrések alacsony számáról beszélt, Hegedűs pedig több mint kétezer éves halálesetről és milliós nagyságrendben kiküldött, de sokszor válasz nélkül maradó meghívókról beszélt. A rózsaszín szalag tehát egy olyan parlamenti napon jelent meg, amely egyébként sem volt mentes a hangos vitáktól, bekiabálásoktól és politikai konfliktusoktól.
A számok alapján valóban nincs idő hátradőlni
A 4,66 millió meghívó és az 1,53 millió rögzített vizsgálat közötti különbség különösen erős figyelmeztetés. Természetesen ezekből az adatokból önmagukban nem lehet minden egyes meghívott történetét rekonstruálni, és nem minden elmaradt vizsgálat mögött ugyanaz az ok áll. Az arány ugyanakkor azt jelzi, hogy a szűrési hajlandóság növelése az egyik legsürgetőbb feladat lehet.
Ha a nők jelentős része nem jelenik meg a vizsgálatokon, akkor a szervezett program egyik legfontosabb előnye, a korai felismerés lehetősége sem tud teljes mértékben érvényesülni. A TISZA képviselőinek keddi megjelenése ezért elsősorban erre próbált emlékeztetni.
Nem divatbemutató volt a Parlamentben
Aki tehát kedden azt látta, hogy feltűnően sok TISZA-s képviselőn ugyanaz a szín jelent meg, annak nem kellett titkos pártrendezvényre vagy új öltözködési szabályra gondolnia. A rózsaszín ruhák és szalagok az emlőrákkal küzdő nők melletti kiállást, valamint a szűrővizsgálatok fontosságát jelképezték.
Virágh Gabriella Mária a parlamentben arra figyelmeztetett, hogy a mammográfiát övező tévhitek embereket tarthatnak távol a vizsgálattól. Hegedűs Zsolt pedig azzal szembesítette a Házat, hogy 2018 óta 4,66 millió meghívó mellett mindössze 1,53 millió szűrést rögzítettek, miközben az emlőrák évente több mint kétezer magyar nő életét követeli.
Így vált világossá a keddi „furcsaság” oka: a TISZA képviselői egyetlen színnel próbálták ráirányítani a figyelmet egy olyan témára, amely messze túlmutat minden pártpolitikai vitán. A rózsaszín szalag mögötti üzenet pedig meglehetősen egyszerű volt: aki meghívót kap az ingyenes emlőszűrésre, ne halogassa automatikusan a döntést – a néhány perces választásnak akár évekkel később is óriási jelentősége lehet.