Az alacsony nyugdíjak januárra tervezett emelésénél nem csupán a bejelentett pluszösszeg lesz meghatározó: három sávban azt is rögzítenék, hogy az ellátásnak legalább milyen szintig kell emelkednie. Ez egyes jogosultaknál a korábban közölt fix növelésen felül akár havi 2000 forintos többletet is jelenthet. Fontos ugyanakkor, hogy a szabályok még társadalmi egyeztetés alatt állnak, vagyis végleges döntésről egyelőre nincs szó.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az alacsony összegű nyugdíjak és több kapcsolódó ellátás emelését célzó jogszabálytervezeteket. A tervezett hatálybalépés időpontja 2027. január 1., de az elfogadásig a részletek még módosulhatnak. Kármán András pénzügyminiszter október 1-jén ismertette a csomagot. A bejelentésben szerepelt a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 000 forintra emelése, valamint az alacsony nyugdíjak sávos növelése is.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott szabályok egyik lényeges eleme a három köztes, garantált minimumösszeg. Ennek lényege közérthetően úgy foglalható össze, hogy bizonyos sávokban nem lenne elég pusztán hozzáadni az előre meghatározott emelést a nyugdíjhoz. Ha az így kialakuló összeg még mindig elmaradna a sávhoz rendelt minimumtól, akkor további kiegészítésre lenne szükség. Vagyis ugyanabban a sávban sem feltétlenül minden érintett ellátása nőne azonos mértékben.
Nem csak az számít, mennyit adnak hozzá
A 125–130 ezer forintos nyugdíjsávban a tervezet 10 ezer forintos emelést tartalmaz, miközben a végösszegnek legalább 137 ezer forintot kellene elérnie. A sáv alsó részén ezért a fix emelés önmagában nem minden esetben bizonyulna elegendőnek.
A 130–135 ezer forintos sávban 8 ezer forintos növelés szerepel, legalább 140 ezer forintos végösszeggel. Itt is ugyanaz az elv érvényesülne: ha a meghatározott emelés után az ellátás nem érné el a garantált szintet, akkor a minimumösszeghez kellene igazítani.
A harmadik érintett sáv a 135–140 ezer forintos tartomány. Ennél 6 ezer forintos emelést terveznek, de az ellátásnak legalább 143 ezer forintra kellene nőnie.
A három sávban tehát eltérő a fix növelés mértéke, és eltérő az a végösszeg is, amely alá az emelés után nem kerülhetne az ellátás. A köztes minimumok a korábban ismertetett fix emelésekhez képest legfeljebb havi 2000 forint további növekedést eredményeznének. Ez a plusz a 125–127 ezer, a 130–132 ezer és a 135–137 ezer forintos tartományokban jelenhetne meg.
Fontos különbség, hogy ez nem minden érintett számára jelentene automatikusan újabb 2000 forintos emelést. A többlet mértéke attól függne, mennyi hiányzik a fix növelés után a garantált végösszeghez. Akinek a meghatározott emelés már eléri ezt a szintet, annál a köztes minimum nem eredményezne további pénzt.
A mostani nyugdíjból még nem lehet pontosan számolni
A besorolásnál van egy lényeges fordulat: a sávokat nem a jelenleg folyósított nyugdíj alapján állapítanák meg. Előbb a rendes, 2027. januári nyugdíjemelést alkalmaznák, és az így megemelt összeg döntené el, ki melyik sávba kerül. Ez azért különösen fontos, mert a mostani havi összeg önmagában nem mutatja meg a várható sávos emelést.
A számítás sorrendje a tervezet szerint kötött lenne: először a rendes januári növelés, aztán a sávba sorolás, végül az adott sávhoz tartozó emelés és minimum figyelembevétele következne. A rendes januári nyugdíjemelés pontos százaléka a tervezetek ismertetésekor még nem volt ismert. Emiatt a személyre szabott végösszeg sem határozható meg pusztán a most közzétett sávok alapján.
A fix növelések és a garantált minimumok fontos kapaszkodót adnak, de a pontos kalkulációhoz még hiányzik egy alapvető adat. A sávhatár közelében lévő ellátásoknál különösen lényegesek lesznek a végleges részletszabályok. Az egyéni jogosultság megállapításához azt is pontosan tudni kell majd, miként kezelik a határértékeket. A jelenlegi tervezetből ezért nem érdemes biztos januári kifizetésre következtetni.
A teljes csomag szélesebb kört érintene
Kármán András október 1-jei bejelentése szerint az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érinthet. Ez azonban a teljes csomagra vonatkozó becslés, nem pedig annak a körnek a száma, amely a három köztes minimum miatt a fix emelésen felül is többlethez jutna.
A tervek ugyanis nem kizárólag az alacsony nyugdíjakról szólnak. A már folyósított rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál 10 százalékos emelés szerepel, a 65 év feletti rokkantsági ellátottaknál pedig további sávos felzárkóztatást is terveznek. Ezek a csomag külön elemei, ezért nem lenne helyes minden jogosultra ugyanazt a nyugdíjsávos számítást alkalmazni.
A három garantált végösszeg így egy nagyobb intézkedéscsomag részeként értelmezhető. Az érintett alacsony nyugdíjak esetében viszont éppen ez a részlet jelentheti a különbséget a meghirdetett fix emelés és a ténylegesen tervezett növekedés között. Vagyis nemcsak a hozzáadott összeg, hanem az elérendő szint is számítana.
A társadalmi egyeztetés közölt határideje 2026. október 16. Azok számára, akik már most a januári összegüket tervezik, a következő fontos kapaszkodó a végleges szabályozás és a rendes nyugdíjemelés százaléka lesz: ezekből derülhet ki pontosan, melyik sávba kerülnek, és mekkora növekedéssel számolhatnak.