Újabb fontos fordulat következett be az úgynevezett aranykonvoj-ügyben: a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörbe vonta az eljárást, így az eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen futó büntetőügyet mostantól a központi főügyészség Nyomozó Osztálya viszi tovább. A lépés azért is figyelemre méltó, mert az ügy az utóbbi hetekben egyre magasabb rangú korábbi állami vezetők és politikusok nevét hozta előtérbe. Az ügyészség külön is hangsúlyozta: a vizsgálat minden érintett szálra kiterjed, függetlenül attól, hogy az mely személyeket vagy szervezeteket érinthet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkivel szemben automatikusan új gyanúsítás következik. A döntés inkább azt mutatja, hogy az ügy felderítése mostantól központi szinten zajlik.
A Központi Nyomozó Főügyészség átvette az ügyet
Az ügyészség október 2-án hivatalosan közölte, hogy a nyomozásért felelős főügyészhelyettes saját hatáskörbe vonta az aranykonvoj-ügyet. A döntést célszerűségi okokkal indokolták.
Sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás miatt nyomoznak
A tájékoztatás szerint a büntetőeljárás sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette miatt folyik. Jelenleg már nem az áll a vizsgálat középpontjában, hogy az ukrán pénzszállítók által vitt pénz és arany bűncselekményből származott-e. Ezt a szálat ugyanis a NAV korábban lezárta. A nyomozás most elsősorban azt próbálja tisztázni, hogy jogszerű volt-e a hét ukrán állampolgárral szembeni hatósági fellépés, milyen utasítások alapján hajtották végre az akciót, és pontosan kik vettek részt a döntések meghozatalában.
Márciusban csaptak le a pénzszállítókra
Az ügy gyökerei egy március eleji akcióhoz vezetnek vissza. A Terrorelhárítási Központ emberei az M0-s autóút alacskai pihenőjénél állítottak meg két, Ukrajna felé tartó járművet. A nyilvánosságra került adatok szerint a járművekben nagyjából 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm befektetési aranyat szállítottak. A hét ukrán állampolgárt elfogták, megbilincselték, a látásukat akadályozó textíliát alkalmaztak, majd előállították őket. A jelentős összeg miatt az ügy azonnal országos politikai témává vált.
A pénzmosási ügyből végül nem lett pénzmosási ügy
Az egyik legnagyobb fordulat augusztusban következett be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítókkal szemben pénzmosás miatt indított nyomozást. A NAV vizsgálata arra jutott, hogy a szállított készpénz és arany egy jogszerű bankközi ügylethez kapcsolódott. A pénz és a nemesfémek a Raiffeisen Bank International és az ukrán Oschadbank közötti tranzakcióból származtak, az eredetet és a vételár megfizetését dokumentumokkal igazolták. A hatóság szerint nem merült fel olyan adat, amely arra utalt volna, hogy a pénz vagy az arany bűncselekményből származott.
Ettől fordult meg teljesen az ügy iránya
Az eredeti gyanú megszűnésével egyre hangsúlyosabb lett egy másik kérdés: ha a szállítmány jogszerű eredetű volt, akkor milyen büntetőeljárási alapja lehetett a hét ember elfogásának és fogva tartásának? A nyomozó ügyészségnek most pontosan ezt a döntési láncot kell feltárnia. Ki kezdeményezte az akciót? Milyen információk álltak a hatóságok rendelkezésére? Ki adott utasítást arra, hogy a járműveket állítsák meg? És megvolt-e ehhez a megfelelő törvényi alap?
A TEK korábbi vezetőjét már meggyanúsították
A nyomozás júniusban érte el az első igazán magas rangú szereplőt. Gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. Az ügyészség hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének megalapozott gyanúját közölte vele. Hajdu panaszt tett a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és vallomást is tett. Fontos ugyanakkor, hogy a gyanúsítás nem jelent bűnösséget. Erről csak egy későbbi büntetőeljárásban, vádemelés esetén dönthet a bíróság.
Az ügyészség szerint Hajdu eligazítást tartott az akció előtt
A megalapozott gyanú szerint Hajdu március 4-én eligazítást tartott az aranykonvoj elleni műveletben részt vevő vezetőknek. Az ügyészség álláspontja szerint ezen meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajna felé tartó, nagy mennyiségű valutát és aranyat szállító járműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni. A gyanú szerint arra is utasítást adott, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény gyanújával fogják el, bilincseljék meg, és látást akadályozó textíliával állítsák elő. A nyomozás egyik kulcskérdése azonban az lett: Hajdu kitől, milyen információ alapján jutott el idáig az utasításig?
Hajdu vallomásából újabb szereplők neve került elő
A volt TEK-főigazgató kihallgatási jegyzőkönyvéből később több részlet is nyilvánosságra került. Hajdu elmondása szerint Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő akkori államtitkár kereste meg, és ő hívta egyeztetésre az Információs Hivatal épületébe. A találkozón Hajdu szerint több állami és nemzetbiztonsági szereplő is jelen volt. Ez a nyomozók számára egyre magasabb szintre vezette a döntési láncot.
Majd megszólalt Fürcht Pál
Szeptember végén az ügy újabb látványos fordulatot vett. Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben tett rendkívül súlyos állításokat a történtekről. Fürcht szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei már májusban arra jutottak, hogy az aranykonvoj-ügyet politikai indíttatásból hozhatták létre. Elmondása szerint erről akkori főügyészként jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek. A volt főügyész azonban ennél is tovább ment.
Fürcht szerint Orbán Viktor adta ki az eredeti feladatot
Fürcht Pál nyílt levelében azt állította, hogy a nyomozás akkori állása alapján Orbán Viktor akkori miniszterelnök március 3-án adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később fogják el az ukrán pénzszállítókat. Ez rendkívül súlyos állítás. Fontos azonban pontosítani: ez jelenleg Fürcht Pál nyilvánosan megfogalmazott állítása, nem pedig az ügyészség által Orbán Viktorral szemben közölt gyanúsítás. Orbán Viktor jelenleg nem ismert, nyilvánosan megnevezett gyanúsítottja az aranykonvoj-ügynek. Fürcht állításának büntetőjogi jelentőségét éppen a mostani nyomozásnak kell tisztáznia.
A volt főügyész szerint az ügyészek már májusban jelentettek felfelé
Fürcht azt is állította, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség már hónapokkal korábban jelezte a Legfőbb Ügyészség irányába, mire jutott a bizonyítékok alapján. A volt főügyész szerint a nyomozati anyagokból már akkor kirajzolódott egy olyan döntési lánc, amely messze túlmutathatott a helyszínen intézkedő rendőrökön és TEK-eseken. Ez azért lényeges, mert az ügy egyik központi kérdése már nem pusztán az, hogyan jártak el az intézkedő egységek. Sokkal inkább az, hogy honnan érkezett maga a politikai vagy hatósági kezdeményezés.
A Fidesz visszautasította a történetnek ezt az értelmezését
A volt kormánypárt Fürcht állításaira reagálva ismét az ukrán szervezett bűnözés lehetőségét hangsúlyozta, és azt sürgette, vizsgálják az állami szervekben szerintük szerepet játszó személyek felelősségét. Fürcht értelmezése és a Fidesz álláspontja tehát élesen szemben áll egymással. Éppen ezért különösen fontos, hogy a büntetőeljárásban ne politikai nyilatkozatok, hanem dokumentumok, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok alapján állapítsák meg, mi is történt valójában.
Az ukránok ügyvédje ennél is tovább menne
A hét ukrán állampolgárt képviselő Horváth Lóránt az elmúlt napokban többször is arról beszélt, hogy szerinte a bizonyítékok alapján elérkezett az idő Orbán Viktor szerepének büntetőeljárási vizsgálatára. Horváth szerint Orbán gyanúsítottként történő kihallgatása lenne a nyomozás következő érdemi lépése. Az ügyvéd korábban már Orbán, valamint más volt állami vezetők őrizetbe vételét és letartóztatásának indítványozását is kérte. Ez azonban továbbra is a sértettek jogi képviselőjének indítványa és álláspontja. Az ügyészség ilyen intézkedést Orbán Viktorral szemben jelenleg nem jelentett be.
Az ügyészség azt sem árulja el, kihallgatják-e Orbánt
A vádhatóságot közvetlenül is megkérdezték arról, tervezi-e Orbán Viktor kihallgatását. Az ügyészség nem adott olyan választ, amelyből kiderülne, milyen konkrét nyomozati cselekményeket terveznek a volt miniszterelnökkel kapcsolatban. Ez önmagában nem rendkívüli: folyamatban lévő nyomozásoknál az ügyészség rendszeresen nem közli előre, kit, mikor és milyen minőségben kíván meghallgatni. A mostani hatáskörváltás után ugyanakkor még nagyobb figyelem irányul arra, hogyan folytatódik a döntési lánc feltárása.
Mit jelent valójában, hogy a KNYF átvette a nyomozást?
A címben szereplő „legmagasabb szint” kifejezésnél fontos pontosítást tenni. Az ügy nem került át a Legfőbb Ügyészségre, hanem a nyomozó ügyészségi szervezeten belül a Központi Nyomozó Főügyészség saját hatáskörébe. Ez azonban valóban központi szintű eljárást jelent. A KNYF olyan kiemelt és különleges ügyekben jár el, amelyek gyakran magas rangú hivatalos személyeket, rendvédelmi vezetőket vagy más különleges hatáskörbe tartozó szereplőket érintenek. Emiatt a nyomozás átvétele komoly fejlemény, de nem szabad összekeverni azzal, mintha már végleges ügyészségi következtetés született volna.
A hivatalos indok: célszerűség
Az ügyészség eddig nem közölt olyan indoklást, amely szerint azért vették volna át az ügyet, mert egy konkrét új politikus vagy vezető került a nyomozók látókörébe. A hivatalos közlemény szerint az átvétel oka célszerűségi döntés volt. Ebből tehát önmagában nem lehet arra következtetni, hogy napokon belül újabb magas rangú gyanúsított jelenik meg. A döntés viszont lehetővé teszi, hogy az egész ügyet egységesen, központi nyomozó ügyészségi irányítás alatt vizsgálják tovább.
Az ügyészség mondata azonban különösen erős
A hivatalos tájékoztatás egyik legfontosabb része talán az a mondat, hogy a nyomozás minden szálra kiterjed, függetlenül attól, kit és mely szervezeteket érint. Egy olyan ügyben, ahol már volt TEK-főigazgató, volt államtitkár, titkosszolgálati vezetők, ügyészségi szereplők és egy volt miniszterelnök neve is felmerült, ez különösen nagy súllyal bír. De továbbra sem név szerinti gyanúsításról van szó. Inkább annak jelzéséről, hogy az ügyészség saját közlése szerint nem kívánja lezárni a vizsgálatot egyetlen intézményi szinten sem, ha a bizonyítékok magasabbra vezetnek.
A nyomozásnak most a teljes parancsnoki láncot kell feltárnia
A legfontosabb kérdés most az lehet, hogy pontosan miként jutottak el március 3. és 5. között az első információktól a látványos TEK-akcióig. Ki rendelkezett információval a szállítmányról? Ki minősítette azt bűncselekménygyanúsnak? Milyen adatokat kapott a NAV? Milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok? Ki hívta össze az egyeztetéseket? És végül ki hozta meg azt a döntést, amely után a hét ukrán állampolgárt elfogták?
Az időrend különösen fontos lehet
Fürcht állítása szerint Orbán március 3-án adott feladatot. Másnap már egyeztetés zajlott, március 5-én pedig végrehajtották az akciót. Ha ezt az időrendet dokumentumokkal és vallomásokkal igazolni lehet, annak komoly jelentősége lehet a felelősségi lánc megállapításakor. Ha azonban a bizonyítékok ezt nem támasztják alá, akkor Fürcht állítása nem válik bizonyított büntetőjogi ténnyé. Ezért kulcsfontosságú, milyen iratok, telefonadatok, utasítások és tanúvallomások vannak az ügyészség birtokában.
Az ügy már messze nem az arany eredetéről szól
Talán ez az elmúlt fél év legnagyobb változása. Márciusban még arról szóltak a hírek, honnan származhat a több tízmilliárd forintnyi valuta és arany. Augusztusra a NAV arra jutott, hogy a vagyon jogszerű bankközi ügylethez kapcsolódott. Most pedig már azt vizsgálják, hogy maga a hatósági fellépés lehetett-e jogellenes, és kik viselhetnek ezért büntetőjogi felelősséget. A történet fókusza tehát szinte teljesen megfordult.
A pénzszállítók sértetti pozícióba kerültek
Azok az emberek, akiket tavasszal bűncselekmény gyanújával fogtak el, a mostani büntetőeljárásban sértettként jelennek meg. Ez jól mutatja, milyen drámai fordulat történt az ügyben. A pénzmosási gyanú megszűnt, miközben a hatósági fellépés jogszerűsége önálló büntetőeljárás tárgya lett. Ennek egyik gyanúsítottja már a TEK volt vezetője.
Hajdu gyanúsítása lehet csak az első lépcső
Hogy lesznek-e további gyanúsítottak, azt egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni. A büntetőeljárás logikája azonban azt kívánja, hogy ha egy utasítás végrehajtójának felelősségét vizsgálják, akkor azt is meg kell nézni, honnan származott az utasítás. Ez még nem jelenti azt, hogy a felettes vagy politikai vezető automatikusan bűncselekményt követett el. Egy politikai vagy kormányzati feladat kijelölése önmagában nem feltétlenül büntetendő. A lényeg az, pontosan mire vonatkozott az utasítás, mit tudott az azt kiadó személy, és törvényes keretek között történt-e a végrehajtás.
Orbán neve ezért került a történet középpontjába
Fürcht Pál levelének nyilvánosságra kerüléséig Orbán Viktor szerepe leginkább politikai találgatásokban jelent meg. Egy korábbi főügyész nyilvános állítása azonban sokkal nagyobb súlyt adott a kérdésnek. Fürcht ugyanis nem egyszerűen véleményt fogalmazott meg, hanem arra hivatkozott, hogy az általa vezetett ügyészség nyomozói milyen következtetésre jutottak az addig beszerzett bizonyítékok alapján. Hogy ez a következtetés megáll-e, azt most a folytatódó nyomozásnak kell tisztáznia.
Őrizetbe vételről beszélni azonban jelenleg korai
Horváth Lóránt szerint Orbán gyanúsítása lehetne a következő érdemi lépés, korábban pedig őrizetbe vételét és letartóztatását is indítványozta. Ez azonban nem ügyészségi döntés, hanem a sértettek jogi képviselőjének álláspontja. Őrizetbe vételhez, különösen pedig letartóztatáshoz önálló törvényi feltételek szükségesek. Letartóztatást ráadásul bíróság rendelhet el. Jelenleg Orbánnal szemben ilyen intézkedésről nincs nyilvános döntés.
A KNYF átvétele új fejezetet nyit
A nyomozás most olyan ügyészségi szervhez került, amely országos jelentőségű és különösen érzékeny ügyek vizsgálatára is jogosult. A központi átvétel lehetővé teszi, hogy egy helyen kezeljék a rendvédelmi, titkosszolgálati, ügyészségi és esetleges politikai szálakat. És éppen ez lehet a következő időszak legfontosabb kérdése: meddig vezet a döntési lánc?
Most már nem lehet egyszerűen egy TEK-akció hibájaként kezelni az ügyet
Az elmúlt hónapokban napvilágra került információk alapján az aranykonvoj története jóval nagyobb annál, mint hogy néhány TEK-es túl keményen intézkedett volna egy pihenőhelyen. A nyomozásban államtitkári egyeztetések, titkosszolgálati információk, ügyészségi döntések és magas rangú rendvédelmi vezetők szerepe is felmerült. Fürcht állítása pedig mindezt egészen az akkori miniszterelnök szintjéig vezeti vissza. Ezért lett különösen jelentős a KNYF mostani döntése.
A következő hetekben jöhetnek az igazán fontos lépések
Az ügyészség egyelőre nem árulta el, milyen konkrét nyomozati cselekmények következnek. Nem tudni, kiket hallgatnak meg újabb tanúként, lesznek-e további gyanúsítások, és sor kerül-e korábbi kormányzati vezetők kihallgatására. Az viszont biztos, hogy az ügyet nem zárták le, hanem éppen ellenkezőleg: központi hatáskörbe vonták, és az ügyészség deklaráltan minden szálat vizsgálni akar.
Az aranykonvoj-ügy tehát teljesen új szakaszba lépett
Márciusban még hét elfogott ukrán pénzszállítóról és hatalmas mennyiségű készpénzről szólt a történet. Nyáron a TEK korábbi vezetője lett gyanúsított. Augusztusban a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzmosási szálat. Szeptember végén egy volt főügyész azt állította, hogy a nyomozók szerint az akkori miniszterelnök személyes utasítása is ott állhatott az akció kezdetén. Most pedig a Központi Nyomozó Főügyészség maga vonta hatáskörébe az egész eljárást.
Ez a mondat most mindenkinél fontosabb lehet: bárkit érinthet a vizsgálat
A KNYF közleménye feltehetően tudatosan is nagyon egyértelműre sikerült: a nyomozás minden szálára kiterjed, függetlenül attól, hogy kit és milyen szervezetet érint. Ez nem ígéret arra, hogy bizonyos politikusokat meg fognak gyanúsítani. Viszont egyértelmű jelzés arra, hogy a vádhatóság hivatalos álláspontja szerint a bizonyítékok által kijelölt irányt nem szabad feladni pusztán azért, mert az magasabb rangú szereplőkhöz vezet.
Most jöhet az aranykonvoj-ügy valódi nagy vizsgája
Az eddig nyilvánosságra került információk súlyosak, de még mindig nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Fürcht állításait ellenőrizni kell. Hajdu védekezését ugyanúgy vizsgálni kell. A titkosszolgálati és kormányzati döntési láncot dokumentumokkal kell rekonstruálni. És ha a bizonyítékok bárkinél bűncselekmény megalapozott gyanúját támasztják alá, annak személytől és korábbi tisztségtől függetlenül jogi következménye lehet. Ugyanígy az is elképzelhető, hogy bizonyos nyilvánosan megfogalmazott állításokat a nyomozás végül nem tud bizonyítani.
A legnagyobb fordulat tehát nem egy újabb gyanúsítás – hanem az, hogy ki nyomoz tovább
Jelenleg ez a legfontosabb új fejlemény: a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészség Nyomozó Osztályához került az aranykonvoj-ügy. A hivatalos indok a célszerűség. A politikai és büntetőjogi háttér azonban közben hónapról hónapra egyre összetettebbé vált. A TEK korábbi vezetőjének gyanúsítása, a pénzmosási nyomozás megszüntetése, Fürcht Pál rendkívül súlyos állításai és Orbán Viktor szerepének felvetése után most már valóban az a kérdés, meddig jut el a nyomozás a döntési lánc feltárásában. Erre a választ mostantól a Központi Nyomozó Főügyészségnek kell megadnia.