Komoly ügyet tárt a nyilvánosság elé Orbán Anita külügyminiszter. A Külügyminisztériumban lefolytatott átvilágítás nyomán feljelentés született a Szijjártó Péter korábbi minisztersége alatt végrehajtott magángépes utazások miatt, mivel a jelenlegi tárcavezetés szerint a feltárt gyakorlat akár a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti. A minisztérium által vizsgált, 2022 és 2026 közötti utazások összesen csaknem 5 milliárd forintba kerültek. Orbán Anita tájékoztatása szerint a számítások arra utalnak, hogy legalább 4 milliárd forinttal többet költhettek, mintha a delegációk ugyanezeket az utakat menetrend szerinti járatok üzleti osztályán tették volna meg. A különbség nagysága egy további adattal is jól érzékeltethető: a külügyi átvilágítás alapján a vizsgált gépbérlések átlagosan nagyjából 5,6-szor annyiba kerültek, mint a kereskedelmi járatok business osztályának használata. És ez még mindig nem a teljes kép.
A honvédségi gépek költsége nincs benne a becslésben
Orbán Anita külön hangsúlyozta, hogy a 4 milliárd forintos becsült többlet nem tartalmazza a honvédségi különgépek használatának teljes költségét. Vagyis a minisztérium álláspontja szerint a valós különbség ennél akár nagyobb is lehet. A feljelentés alapját adó vizsgálat során a tárca az utazási dokumentumokat, a gépbérléseket és az egyes utak költségeit tekintette át. A jelenlegi külügyi vezetés szerint ezekből egy olyan mintázat rajzolódott ki, amely 2022-től kezdve egyre rendszeresebbé vált.
Orbán Anita szerint gyakorlatilag rutinná vált a különgép
A külügyminiszter állítása szerint Szijjártó Péter vezetése idején egyre gyakoribbá vált, hogy a külügyi delegációk magánrepülővel vagy honvédségi különgéppel teljesítették az utazásaikat. Mindez annak ellenére történt, hogy a tárca mostani értékelése szerint a diplomáciai utak száma és jellege nem változott olyan mértékben, amely önmagában megmagyarázná ezt az új gyakorlatot. Korábban ugyanis több hasonló programot menetrend szerinti járatokkal oldottak meg. Orbán Anita ezért azt a kérdést is felvetette: mi indokolhatta a sokszoros költségű megoldást?
A minisztériumi szabályzat takarékosságot írt elő
A történet egyik kulcseleme a Külügyminisztérium saját belső szabályozása. Orbán Anita szerint az utazásokra vonatkozó előírások kifejezetten a takarékosságot nevezték meg alapelvként. A tárcavezető azt is kiemelte, hogy a belső szabályzat a bérelt magánrepülőgép használatát nem sorolta a szokásos utazási lehetőségek közé. Ugyanakkor a korábbi állami vezetőkre vonatkozó kormányzati szabályozás bizonyos különleges utak engedélyezését lehetővé tette. Ez azért lényeges, mert önmagában a különgép használata még nem jelent automatikusan jogsértést. A büntetőjogi kérdés inkább az, hogy a döntésekkel okoztak-e indokolatlan vagyoni hátrányt az államnak, és megfelelően mérlegelték-e az olcsóbb megoldásokat.
Orbán Anita szerint ennek nem találták nyomát
Az átvilágítás egyik legsúlyosabb megállapítása éppen ehhez kapcsolódik. A minisztérium jelenlegi vezetése szerint nem találtak olyan dokumentumot, amely minden esetben igazolta volna, hogy a különgép kiválasztása előtt összevetették a kedvezőbb árú lehetőségeket. Pedig egy több tíz- vagy akár százmillió forintos repülőút esetében ez nem elhanyagolható részlet. Ha rendelkezésre áll megfelelő menetrend szerinti járat, jogosan merülhet fel a kérdés, miért kell ennél sokkal drágább gépet bérelni. Orbán Anita szerint éppen ezért vált szükségessé, hogy az iratokat már ne pusztán minisztériumi átvilágítás keretében vizsgálják.
Pozsonyba és Bécsbe is különgéppel?
A vizsgálat során különösen feltűnő úti célokat is azonosítottak. A külügyi vezetés szerint olyan közeli városokba is bérelt repülőgépet használtak, mint Pozsony, Bécs vagy Belgrád. Ezek közül több helyszín Budapestről közúton is néhány óra alatt elérhető. Bécs esetében ráadásul közvetlen vasúti kapcsolat is rendelkezésre áll, ezért a minisztériumi vizsgálat szerint különösen indokolt lett volna dokumentálni, miért a sokkal drágább megoldást választották. Természetesen diplomáciai utaknál előfordulhat olyan időzítés vagy biztonsági szempont, amely miatt a hagyományos utazás nem megfelelő. A feljelentés szempontjából éppen annak tisztázása lehet lényeges, hogy az egyes esetekben fennállt-e ilyen konkrét indok.
Volt, hogy előző nap hagyták jóvá a gépbérlést
Az átvilágítás szerint több alkalommal rendkívül rövid idő alatt döntöttek a különgép használatáról. Olyan eset is akadt, amikor a repülőgép bérlését már az utazást megelőző napon jóváhagyták. Az utolsó pillanatban megszervezett magánrepülős út pedig jellemzően nem tartozik az olcsó közlekedési megoldások közé. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az egyes utak költsége drámaian meghaladta volna a menetrend szerinti üzleti osztályú jegyek árát.
Átlagosan 5,6-szoros árkülönbséget számoltak
A minisztérium összehasonlította a vizsgált gépbérléseket azzal, mennyibe kerülhetett volna ugyanazon delegációk menetrend szerinti utazása. A számítás eredménye szerint a különgépes megoldás átlagosan 5,6-szor drágább volt. A jelenlegi külügyi vezetés ezt egyébként is konzervatív becslésnek tartja. Az általuk számított különbség legalább 4 milliárd forint. Ennyi pénzből már egészen más nagyságrendű állami programokat is lehetne finanszírozni, így nem meglepő, hogy az ügy azonnal komoly politikai figyelmet kapott.
Az amerikai út különösen érdekes elem lett
Az átvilágítás egyik kiemelt tétele Szijjártó Péter egyik amerikai utazása. Orbán Anita szerint az Egyesült Államokból történő hazautazáshoz úgy béreltek külön repülőgépet, hogy annak időzítését Szijjártó saját választási kampányprogramjához igazították. A gépet közpénzből fizették. Ez azért vethet fel külön kérdéseket, mert egy állami diplomáciai út költsége és egy politikus választási kampányának szervezése két eltérő terület. A hatóságok feladata lehet annak tisztázása, mi volt a repülőgép-bérlés elsődleges oka, és szabályosan terhelték-e annak költségét a minisztériumra.
Orbán Anita végül feljelentést tett
A külügyminiszter szerint az átvilágítás során feltárt adatok már túlmutattak azon, hogy pusztán arról vitatkozzanak, sok volt-e vagy kevés az utazási költség. A Külügyminisztérium különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz. Ez súlyos jogi minősítés, ugyanakkor egyelőre csak a feljelentésben megfogalmazott gyanúról van szó. A feljelentés nem egyenlő a gyanúsítással. És különösen nem azonos a bűnösség megállapításával.
Szijjártó Péter jelenleg nem elítélt
Ezt fontos tisztán látni. A minisztériumi átvilágítás eredménye alapján benyújtott feljelentés után a nyomozó hatóságok feladata eldönteni, indokolt-e büntetőeljárást folytatni, és ha igen, pontosan kinek a szerepét kell vizsgálni. Az is elképzelhető, hogy egyes döntésekről azt állapítják meg: jogszerűek voltak. Más esetekben további dokumentumokat, tanúvallomásokat vagy pénzügyi adatokat kérhetnek be. Szijjártó Pétert megilleti az ártatlanság vélelme.
A minisztérium nem kizárólag Szijjártó személyes felelősségét említette
Orbán Anita megfogalmazása szerint a minisztérium korábbi felső vezetésének felelőssége is felmerült. Ez azért lényeges, mert egy-egy külföldi út megszervezése több ember döntését és jóváhagyását is igényelheti. Felmerülhet, ki kezdeményezte a különgépet, ki fogadta el az árajánlatot, ki engedélyezte a költséget, és ki döntött arról, hogy nincs szükség olcsóbb alternatívára. A büntetőjogi felelősség ezért nem feltétlenül azonos a politikai vezetői felelősséggel.
A közel ötmilliárdos számla már korábban is feltűnést keltett
A Külügyminisztérium korábban nyilvánosságra hozott utazási adataiból már látszott, hogy Szijjártó Péter 2022 és 2026 közötti külföldi útjaira összességében csaknem 5 milliárd forintot fordítottak. A mostani átvilágítás azonban egy új kérdést vetett fel. Nem csupán azt, hogy sok-e az ötmilliárd. Hanem azt is, hogy ugyanezeket a diplomáciai feladatokat mennyiből lehetett volna elvégezni más utazási módszerrel. A becsült különbségre így született meg a legalább négymilliárd forintos számítás.
A 4 milliárd tehát nem a teljes költség
Ez könnyen félreérthető lehet. A 4 milliárd forint a jelenlegi tárcavezetés becslése szerint a többletköltség. Vagyis az az összeg, amennyivel többe kerülhettek a vizsgált gépbérlések ahhoz képest, mintha az érintett delegációk menetrend szerinti járatok üzleti osztályán utaztak volna. A teljes vizsgált utazási költség közel 5 milliárd forint volt. A két összeget ezért nem szabad összeadni.
A honvédségi gépek miatt a végösszeg még tovább nőhetett
A jelenlegi minisztériumi számítás másik fontos eleme, hogy a honvédségi gépek használatát nem építették be teljes körűen az összehasonlításba. Orbán Anita szerint ezért a valós közpénzügyi eltérés nagyobb lehet a 4 milliárd forintos becslésnél. A honvédségi gépek költségének kiszámítása ugyanakkor bonyolultabb lehet egy egyszerű magángépbérlésnél. Számolni kell többek között az üzemanyaggal, a személyzettel, a karbantartással, és azzal is, miként kalkulálják az állami repülőeszköz üzemeltetési költségét.
Szijjártó korábbi stábja visszautasítja ezt az értelmezést
Az ügy nyilvánosságra kerülése után a korábbi külügyi vezetés oldaláról is érkezett reakció. Havasi Bertalan komolytalannak nevezte a feljelentést. A korábbi kormányzat képviselői szerint Szijjártó utazásai megfeleltek az akkori kormányzati szabályoknak, és a külügyi munka hatékony elvégzését szolgálták. Ez fontos ellenérv, hiszen valóban létezett olyan kormányrendeleti szabályozás, amely lehetőséget adott különleges utazási megoldások engedélyezésére. A hatóságoknak ezért nem azt kell majd eldönteniük, hogy valaki drágának tartja-e ezeket az utakat, hanem azt, történt-e büntetőjogilag értékelhető vagyonkezelési kötelességszegés.
Ez lesz az ügy egyik kulcskérdése
A hűtlen kezelés megállapításához önmagában az nem elég, hogy létezett olcsóbb repülőjegy. A hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, volt-e az érintetteknek vagyonkezelési kötelezettségük, megszegték-e azt, és ezzel vagyoni hátrányt okoztak-e. Egy külügyminiszternek például lehetnek olyan időérzékeny programjai, amelyeknél a menetrend szerinti járat valóban nem megfelelő. Más kérdés, ha semmilyen indoklás nem található arra, miért kellett egy többszörösen drágább megoldást választani. Éppen ezért lehetnek kiemelten fontosak a minisztériumi dokumentumok.
Szijjártó nem hosszú magyarázattal reagált
A volt külügyminiszter a feljelentés hírének megjelenésekor már nem az aktív politikában dolgozott. Szijjártó közölte, hogy a nemzetközi vállalati szektorban tevékenykedik, és éppen fontos közel-keleti tárgyalásokat folytat. A feljelentés részleteire akkor nem adott hosszú, tételes választ. A korábbi stáb azonban egyértelműen vitatta a szabálytalanságra vonatkozó állításokat.
Politikailag is különösen kellemetlen helyzet lehet ez
Szijjártó Péter több mint egy évtizeden át Magyarország külpolitikájának egyik legismertebb arca volt. Rendkívül intenzív utazási programjáról maga is rendszeresen beszélt, és politikai kommunikációjának fontos eleme volt, hogy rövid idő alatt rengeteg külföldi találkozót bonyolított le. Most éppen az a kérdés került a hatóságok elé, hogy ennek a nagy intenzitású diplomáciai működésnek milyen közpénzügyi ára volt, és minden kiadás megfelelően indokolható-e.
A sok utazás önmagában természetesen nem probléma
Egy külügyminiszter munkája természeténél fogva sok nemzetközi utazással jár. A világ különböző pontjain zajló tárgyalások, csúcstalálkozók, gazdasági egyeztetések és válsághelyzetek miatt akár egymást követő napokon is több országba kell ellátogatnia. Az átvilágítás sem elsődlegesen az utak számát kifogásolta, hanem azok lebonyolításának költségét. A tárca szerint ugyanis az utazások jellege nem változott olyan mértékben 2022 után, hogy az megmagyarázná a különgépek rendszeressé válását.
A kérdés tehát nem az, kellett-e utazni, hanem az, hogyan
Senki nem állítja, hogy Magyarország külügyminiszterének otthon kellett volna maradnia. A minisztériumi átvilágítás szerint ugyanazokat a diplomáciai feladatokat bizonyos esetekben nagyságrendekkel olcsóbban is el lehetett volna látni. A korábbi vezetés ezt az értelmezést vitatja. Most már a hatóságoknak kell tételesen megvizsgálniuk az egyes utak dokumentumait.
A kampányprogramhoz igazított amerikai út külön szál lehet
Az amerikai repülés azért különösen érzékeny, mert Orbán Anita szerint a hazafelé tartó szakaszt Szijjártó választási programjához igazították. Ha ez valóban így történt, akkor külön kell választani az állami feladat teljesítését és a pártpolitikai kampány érdekét. Ennek megítéléséhez azonban szükség lesz a teljes útitervre, az eredeti programra és a gépbérlés dokumentumaira. Az, hogy egy miniszter diplomáciai út után kampányeseményen vesz részt, önmagában még nem bizonyítja, hogy jogellenesen használtak közpénzt. A kérdés az, okozott-e a kampányhoz igazítás olyan többletköltséget, amelyet nem az államnak kellett volna viselnie.
Az ügy személyenként és utanként is eltérő eredményre juthat
Az is elképzelhető, hogy a vizsgált utak között lesznek olyanok, amelyeknél a különgép használata egyértelműen indokolható volt. Más eseteknél viszont nem. A közel 5 milliárd forintos összesített költség ezért nem kezelhető egyetlen homogén tételként. A nyomozás során valószínűleg egyenként kell majd megvizsgálni a fontosabb szerződéseket és döntéseket.
4 milliárd forint rengeteg pénz, de előbb bizonyítani kell a vagyoni hátrányt
A tárca összevetése politikailag rendkívül erős üzenetet hordoz. Menetrend szerinti üzleti osztály kontra magángép, a végén pedig legalább 4 milliárd forintos eltérés. Büntetőjogilag azonban ennél részletesebb bizonyításra lesz szükség. Nem elég kimondani, hogy létezett volna olcsóbb megoldás. Azt is tisztázni kell, hogy az olcsóbb lehetőség az adott időpontban valóban használható volt-e, teljesíteni lehetett-e vele a diplomáciai programokat, és ki hozta meg a drágább utazásról szóló döntést.
Orbán Anita nem hagyta minisztériumi fiókban az aktát
Talán ez a történet mostani szakaszának legfontosabb politikai eleme. Az átvilágítás során feltárt adatokat nem csupán egy sajtótájékoztatón ismertették, hanem hivatalos feljelentés is követte őket. Innentől nem a Külügyminisztérium dönti el, hogy történt-e bűncselekmény. A dokumentumok a bűnügyi hatóságokhoz kerültek. Ha az adatok megalapozzák a büntetőeljárást, további nyomozati cselekmények jöhetnek. Ha nem, az eljárás ennek megfelelően lezárulhat.
Szijjártó Péter tehát bajban van?
Politikailag mindenképpen kellemetlen helyzet alakult ki körülötte: volt minisztériumának új vezetése többmilliárdos feltételezett többletkiadást állapított meg, és hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett. Jogi értelemben azonban jelenleg nem lehet azt állítani, hogy Szijjártó bűnösségét megállapították volna. A feljelentés csupán a büntetőeljárási folyamat kezdete lehet. A következő fontos kérdés az lesz, hogy a hatóságok milyen döntést hoznak az átadott iratok alapján, indulnak-e további nyomozati lépések, és kiknek a felelősségét vizsgálják.
A számok mindenesetre nehezen megkerülhetők
A jelenlegi külügyi vezetés adatai alapján a 2022 és 2026 közötti vizsgált utazások költsége közel 5 milliárd forint volt. A bérelt gépek használatát átlagosan 5,6-szor drágábbnak számolták a menetrend szerinti üzleti osztálynál, és a becsült különbség legalább 4 milliárd forint. Ráadásul a honvédségi repülések költségeit ebbe a különbségbe még nem számították bele teljes körűen. A minisztérium több közeli úti célt, az utolsó pillanatban engedélyezett gépbérléseket és egy választási programhoz igazított amerikai hazautat is külön kiemelt.
Most már nem politikai szócsatán múlik a folytatás
Orbán Anita megtette a feljelentést. A korábbi külügyi vezetés visszautasította a vádakat. Most a hatóságokon a sor, hogy eldöntsék: az átvilágítás során feltárt dokumentumok valóban megalapoznak-e büntetőjogi felelősséget. Az egyik oldal szerint éveken át indokolatlanul drága utazási gyakorlat működött közpénzből. A másik szerint az utak szabályosak voltak, és a magyar diplomácia hatékony működését szolgálták. A kettő közül nem politikai nyilatkozatoknak kell választaniuk. A döntő kérdés az lesz, mit mutatnak a szerződések, az engedélyek, az utazási tervek és a pénzügyi dokumentumok.
A következő fordulat már a hatóságoktól jöhet
Az ügy tehát még messze nem ért véget. Orbán Anita olyan aktát tett a hatóságok asztalára, amelyben milliárdos nagyságrendű feltételezett vagyoni hátrány szerepel. Ha a minisztérium számításai és jogi érvelése megállják a helyüket, abból komoly büntetőeljárás következhet. Ha azonban a korábbi vezetés igazolni tudja, hogy a különgépes utazások minden esetben indokoltak és szabályosak voltak, az egészen más irányba terelheti az ügyet. Egy biztos: a közel 5 milliárdos utazási számla, a legalább 4 milliárd forintra becsült többletköltség és az 5,6-szeres árkülönbség után Szijjártó Péter korábbi külügyminiszteri utazásai aligha tűnnek el egyhamar a politikai és hatósági napirendről.
Forrásellenőrzés: Külügyminisztérium, Orbán Anita nyilvános bejelentése, RTL Híradó, Telex, 24.hu.