Toroczkainak elege lett: olyat tett, amire még nem volt példa
Toroczkai László és a Mi Hazánk látványos lépésre szánta el magát: a párt kiszáll a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal újabb elnökhelyetteseinek kiválasztási folyamatából. A pártelnök azt állítja, hogy az NVVH elveszítette független jellegét, és politikai irányítás alá került. Ez azonban jelenleg Toroczkai politikai következtetése, nem bizonyított tény.
Sőt, az eddig nyilvánosságra került adatok között több olyan elem is van, amely nehezen fér össze azzal az egyszerű képpel, hogy Magyar Péter és Ruff Bálint egy zárt szobában kiválasztott valakit, majd minden szakmai eljárást félresöpört. A történet ennél jóval bonyolultabb. Volt nyílt pályázat, közel száz jelentkező, civilek bevonása, parlamenti bizottsági meghallgatás, értékelés és végül titkos országgyűlési szavazás. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy minden döntés politikamentes volt, de azt igen, hogy Toroczkai legsúlyosabb állításaihoz jóval több bizonyítékra lenne szükség.
A Mi Hazánk most egyszerűen felállt az asztaltól
Toroczkai azzal indokolta a döntést, hogy szerinte nincs értelme tovább részt venniük egy olyan folyamatban, amelynek eredménye előre eldőlt. A Mi Hazánk ezért nem vesz részt az NVVH még betöltetlen elnökhelyettesi tisztségeire jelentkezők további kiválasztásában.
Ez azért érdekes fordulat, mert a párt az eredeti elnökválasztási folyamatban még aktívan részt vett. Saját civil szervezetet is javasolt a kiválasztást segítő körbe, illetve saját meghallgatandó jelöltre is tett javaslatot. Most viszont Toroczkai azt mondja: ennyi volt.
„Politikai irányítás alatt áll” – ezt állítja Toroczkai
A Mi Hazánk elnöke szerint az NVVH elnökének kiválasztásakor nem számított a pályázók szakmai felkészültsége, a kormánypárti többség nem foglalkozott a párt javaslataival, és Unger Anna kinevezése előre eldöntött kérdés volt. Toroczkai ebből arra jutott, hogy az NVVH már nem független és nem szakmai alapon működő korrupcióellenes intézmény, hanem politikai irányítás alatt áll.
A probléma az, hogy az utolsó mondat már jóval többet állít annál, mint amit a rendelkezésre álló tények bizonyítani tudnak. Unger korábbi munkakapcsolatai, a Tisza parlamenti többsége vagy az, hogy egyes politikusok őt preferálták, felvethetnek függetlenségi kérdéseket. Ezekből azonban még nem következik automatikusan, hogy az NVVH napi működését Magyar Péter vagy Ruff Bálint irányítaná.
Ráadásul Toroczkai egyik konkrét állítása különösen problémás
A pártelnök azt írta, hogy az elnök kiválasztásakor „nem volt semmiféle pontrendszer”. Ehhez képest a kiválasztásról szóló korabeli beszámolók kifejezetten értékelőlapokról és pontszámokról írtak. A bizottság később éppen azért került kritikák kereszttüzébe, mert a pályázók részletes pontozólapjait nem hozta nyilvánosságra.
Vagyis lehet kritizálni a pontozás átláthatóságát. Lehet azt mondani, hogy a pontszámokat nyilvánosságra kellett volna hozni. De a rendelkezésre álló információk alapján az már nehezen tartható állítás, hogy egyáltalán nem létezett pontozás.
A mostani elnökhelyettesi eljárásban pedig kifejezetten pontoznak
A történetnek van egy még kellemetlenebb részlete Toroczkai állítása szempontjából. Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke október 6-án részletesen ismertette a most futó elnökhelyettesi kiválasztás menetét. A bizottsági tagok az általuk legjobbnak ítélt három jelöltnek három, kettő, illetve egy pontot adhatnak, és a legtöbb hárompontos értékelést megszerző pályázókat hívják be személyes meghallgatásra.
Ez nem jelenti azt, hogy a folyamat minden részlete tökéletesen átlátható. Azt viszont egyértelműen mutatja, hogy a „semmiféle pontrendszer nincs” állítás legalábbis erősen vitatható.
96 ember jelentkezett az elnöki posztra
Az NVVH vezetői kiválasztására nem egyetlen embert hívtak fel telefonon. Az elnöki tisztségre 96 pályázat érkezett, az elnökhelyettesi pozíciókra pedig további 68. A folyamatba négy civil szervezetet is bevontak tanácskozási joggal. A Tisza három szervezetet javasolt: a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a K-Monitort. A negyedik szervezetet pedig éppen a Mi Hazánk javasolta: a Magyarok Világszövetségét.
Ez nem egy olyan szerkezet, amelyből önmagában bizonyítható lenne a kormányzati irányítás.
Toroczkai pártja maga is része volt a folyamatnak
Ez teszi különösen érdekesé a mostani kivonulást. A Mi Hazánk eleinte nem azt mondta, hogy az egész rendszer eleve csalás. Részt vettek a kiválasztásban, civil résztvevőt javasoltak, és egy pályázó meghallgatását is kezdeményezték. Most viszont Toroczkai már úgy beszél a folyamatról, mintha annak elejétől kezdve kizárólag előre megrendezett politikai színjáték lett volna. A kettő között azért van némi feszültség.
Unger Anna kiválasztása valóban vitatott volt
Az sem lenne korrekt, ha úgy tennénk, mintha Unger Anna jelölése körül nem lett volna valódi szakmai és politikai vita. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója komoly támogatást kapott, és több elemző szakmailag erős jelöltként beszélt róla. Unger programja más irányt képviselt: nem kizárólag konkrét büntetőügyekben gondolkodott, hanem a korrupciót lehetővé tevő korábbi intézményi rendszer feltárását is a hivatal feladatának tekintette.
Török Gábor politikai elemző ezt kifejezetten politikai jellegű megközelítésként értékelte, és Unger jelölését Ruff Bálint politikai gondolkodásához kötötte. Tehát vannak legitim érvek azok kezében is, akik a választás politikai hátterét firtatják.
Csakhogy ez még mindig nem ugyanaz, mint a politikai irányítás bizonyítása
Egy vezető kinevezésének politikai háttere és egy intézmény működésének közvetlen politikai irányítása két külön dolog. Az NVVH elnökét végül az Országgyűlés választotta meg titkos szavazással, 137 igen, hét nem szavazattal és egy tartózkodás mellett. Unger hat évre kapott mandátumot. Ugyanabba a pozícióba nem választható újra, ami éppen azt a célt szolgálhatja, hogy ne kelljen a hivatalban lévő kormány kegyeit keresnie egy újabb ciklusért.
Ezek formális függetlenségi garanciák. Nem bizonyítják, hogy egy intézmény a gyakorlatban soha nem kerülhet politikai nyomás alá. De az ellenkezőjét sem lehet pusztán politikai kapcsolatokból bizonyítottnak tekinteni.
Ruff Bálint és Unger Anna valóban ismerték egymást
Toroczkai egyik tényállítása viszont valós alapokon nyugszik. Unger Anna valóban dolgozott a Partizánnak szakértőként, és a nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata szerint 2026 februárja és áprilisa között havi átlagban százezer forintos díjazást kapott a Partizán alapítványától. Ruff Bálint korábban szintén a Partizán Vétó című műsorának egyik meghatározó szereplője volt. Unger több alkalommal szerepelt Ruff mellett politikai elemzőként.
Vagyis Toroczkai nem a semmiből találta ki, hogy volt korábbi szakmai kapcsolat. A kérdés inkább az, mit bizonyít ez.
Egy korábbi közös munka nem egyenlő politikai alárendeltséggel
Ha két ember korábban ugyanazon médiaplatformon dolgozott, abból nem következik automatikusan, hogy egyik a másik politikai utasításait hajtja végre. Ehhez konkrét bizonyíték kellene arra, hogy Ruff vagy Magyar utasítást adott Ungernek egy vizsgálat elindítására, lezárására, egy személy célba vételére vagy megkímélésére. Ilyen bizonyíték jelenleg nem került nyilvánosságra.
Toroczkai tehát egy valós kapcsolatból von le egy jóval súlyosabb következtetést, amelynek bizonyítása egyelőre hiányzik.
A Partizán finanszírozását is bedobta
Toroczkai úgy fogalmazott, hogy a Partizánt „többnyire rejtélyes külföldi pénzeszsákokból” finanszírozták. Ez már önmagában erősen politikai megfogalmazás. A Partizán finanszírozásáról korábban számos vita zajlott, és a médium külföldi alapítványi támogatásokat is kapott. De abból, hogy egy médium külföldi támogatásban részesül, még nem következik, hogy egy korábbi szakértője később külföldi vagy pártpolitikai utasításra vezetne állami intézményt. Ez két teljesen eltérő állítás.
Érdekes módon Toroczkai hangvétele most több ponton egybecseng a Fideszével
Itt válik politikailag igazán érdekesé a történet. A Fidesz már augusztusban azt állította, hogy az NVVH a Tisza politikai irányítása alá kerül. A frakció „Tisza ÁVH”-nak nevezte a szervezetet, Unger Annát pedig „politikai komisszárnak”, és azt állította, hogy a hivatal politikai megrendelések alapján működhet majd. Toroczkai most lényegében ugyanannak a fő állításnak egy mérsékeltebb változatát fogalmazza meg: szerinte az NVVH politikai irányítás alatt áll.
Ez nem bizonyít semmiféle együttműködést a Mi Hazánk és a Fidesz között. Azt viszont igen, hogy ebben az ügyben a két párt politikai narratívája feltűnően közel került egymáshoz.
A Fidesz már korábban kiszállt
A Fidesz nem is várta meg a mostani elnökhelyettesi kört. Már augusztus végén kivonult a vezetők kiválasztásából, és bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul az NVVH-ról szóló szabályozás miatt. A Mi Hazánk akkor még maradt. Most viszont Toroczkai pártja is elhagyja a folyamatot.
Így az ellenzéki oldalon a két párt módszere lassan ugyanoda futott ki: nem kívánnak részt venni az NVVH vezetőinek további kiválasztásában.
Van azért ok a kritikára is
Az NVVH kiválasztási rendszere sem támadhatatlan. A legnagyobb probléma éppen az átláthatóság körül merült fel. Az igazságügyi bizottság nem hozta nyilvánosságra az elnökjelöltek részletes pontozólapjait és szakmai terveit. A bizottság adatvédelmi szabályokra hivatkozott, és azt mondta, hogy a nyilvános meghallgatásokon minden érdeklődő megismerhette a jelöltek elképzeléseit.
Csakhogy egy olyan szervezetnél, amelynek éppen az átláthatóság és a közpénzek ellenőrzése lesz a feladata, jogos elvárás lehet, hogy maga a vezetőválasztás is a lehető legátláthatóbb legyen.
Az sem volt szerencsés, ahogy a Tisza kommunikált
A kiválasztás során a Tisza kommunikációjában is volt zavar. Az egyik jelölt, Sárvári Nicholas esetében először úgy tűnt, mintha ő lenne a frakció saját jelöltje, majd később azt mondták, hogy csak meghallgatásra javasolták. Ez felesleges muníciót adott azoknak, akik eleve politikai castingnak tekintették az egész folyamatot.
Magyar Péter később maga is elismerte, hogy a Tisza-frakcióban voltak előzetes egyeztetések arról, kit támogassanak, bár szerinte ez természetes politikai döntéshozatal volt. Tehát nincs értelme rózsaszínre festeni a történetet sem.
A parlamenti többség politikai döntést hozott
Végső soron egy parlament által választott tisztségről beszélünk. A képviselők mérlegelik a pályázók szakmai hátterét, programját és nyilvánvalóan politikai szempontokat is. Attól, hogy a Tisza-frakció egy jelölt mellett sorakozott fel, még nem következik automatikusan, hogy az illető később a Tisza utasításait fogja követni.
Másrészt az is naivitás lenne, ha valaki azt állítaná, hogy egy ilyen jelentőségű vezető kiválasztásában semmilyen politikai megfontolás nem játszik szerepet. A kettő között van a valóság.
Magyar Péter sem próbálta azt mondani, hogy neki semmi köze a választáshoz
A miniszterelnök augusztusban arról beszélt, hogy a Tisza-frakciónak politikai felelőssége van a döntésért. Azt mondta, ha úgy gondolták volna, hogy a bizottság rossz jelöltet választott, akkor a frakció mondhatta volna azt, hogy nem támogatja Ungert és indítsák újra az eljárást. Ez nyíltan elismeri a politikai felelősséget.
De ez még mindig más, mint azt állítani, hogy a hivatal működése a Miniszterelnökségről irányított.
Az NVVH-nak ráadásul már konkrét feladatai vannak
Az NVVH nem egy politikai tanácsadó testület. Széles nyomozati, vagyonbiztosítási és vádképviseleti jogosultságokat kapott, és olyan szakemberekre támaszkodik, akik között ügyészeknek, nyomozóknak, rendőröknek, pénzügyi szakértőknek és könyvvizsgálóknak kell dolgozniuk. A nyomozati elnökhelyettes például Tasnády Katalin lett, aki korábban a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze volt.
Ez megint nem garancia arra, hogy soha nem merülhet fel politikai befolyás. De egyben azt is mutatja, hogy a hivatal nem kizárólag politikai kommunikátorokból áll.
Toroczkai tehát jogos kérdést tesz fel, csak túl hamar válaszolja meg saját magának
Jogos megkérdezni, hogy egy korrupcióellenes hivatal vezetője mennyire független a kormánytól. Jogos felidézni Unger és Ruff korábbi szakmai kapcsolatát. Jogos követelni a pontozások, szakmai tervek és bizottsági döntések nagyobb nyilvánosságát. De abból, hogy ezek a kérdések léteznek, még nem következik bizonyítottan, hogy az NVVH politikai irányítás alatt áll.
Ehhez működés közben kell majd bizonyítékokat látni. Például azt, hogy politikai utasítás alapján indulnak vagy állnak le ügyek, hogy bizonyos szereplőket következetesen megkímélnek, vagy hogy a hivatal vezetői dokumentálhatóan pártpolitikai utasításokat hajtanak végre. Ilyen bizonyíték jelenleg nincs nyilvánosan.
Ugyanez igaz az ellenkező állításra is
Nem lehet most még biztosan kijelenteni azt sem, hogy az NVVH a gyakorlatban tökéletesen függetlenül fog működni. A hivatal alig néhány hete állt fel. A valódi függetlenségét nem a törvény szövege, hanem az első komoly ügyek kezelése fogja megmutatni. Ha a kormányhoz közel álló szereplők ügyében ugyanolyan keményen jár el, mint a korábbi Fidesz-kormány embereivel szemben, az erősítheti a hitelességét. Ha szelektíven dolgozik, Toroczkai kritikája utólag sokkal erősebb alapot kaphat.
Egyelőre azonban inkább politikai narratívák csatája zajlik
A Fidesz szerint „Tisza ÁVH” épül. A Mi Hazánk szerint politikai irányítás alá került az NVVH. A Tisza szerint a szervezet éppen azért jött létre, hogy politikai védelemtől függetlenül fel lehessen tárni a korábbi közpénzügyi visszaéléseket. Három politikai értelmezés áll egymással szemben. A bizonyítékot majd a hivatal tényleges munkája adhatja meg.
Toroczkai kivonulása közben furcsa következménnyel jár
Ha a Mi Hazánk valóban attól tart, hogy a Tisza túl nagy politikai befolyással rendelkezik a vezetők kiválasztásában, akkor a folyamat elhagyásával saját befolyását is feladja. Eddig javasolhatott civil résztvevőt, jelöltet kezdeményezhetett, kérdezhetett a meghallgatásokon és szavazhatott. Mostantól ezeket az eszközöket önként nem használja.
Politikailag ez látványos tiltakozás. Intézményileg viszont azt is jelenti, hogy kevesebb ellenzéki szereplő marad bent a kiválasztási folyamatban.
Vagyis a bojkott akár pont azt gyengítheti, amit Toroczkai hiányol
Ha valaki nagyobb ellenőrzést és szélesebb politikai részvételt szeretne, az egyik lehetséges stratégia az, hogy bent marad és minden döntést dokumentál. A másik, hogy kivonul és politikailag delegitimálja az eljárást. Toroczkai az utóbbit választotta. Ez erős kommunikációs gesztus, de az eredményre gyakorolt közvetlen befolyását éppen ezzel csökkenti.
Most már a Fidesz és a Mi Hazánk is kívülről támadja ugyanazt a hivatalt
Ez az új politikai helyzet talán legérdekesebb része. A Fidesz már korábban bojkottálta az NVVH vezetőinek kiválasztását. Most a Mi Hazánk is követi. A két párt indoklása nem teljesen ugyanaz, de a központi üzenetük azonos: szerintük a hivatal nem kellően független a Tisza-kormánytól.
Toroczkai tehát ebben az ügyben valóban egy olyan narratívát erősít, amelyet a Fidesz már hetekkel korábban elkezdett építeni. Ez nem teszi automatikusan hamissá a kritikát. De annál inkább szükség lenne arra, hogy a súlyos állításokat konkrét bizonyítékokkal is alátámasszák.
A rendelkezésre álló tények egyelőre ennél árnyaltabb képet mutatnak
Az elnöki posztra 96-an pályáztak. Civil szervezeteket vontak be. A Mi Hazánk is javasolhatott résztvevőt. Voltak értékelések és pontszámok. Volt nyilvános elnökjelölti meghallgatás. Az Országgyűlés titkos szavazással döntött. Az elnök hat évre kapott, meg nem ismételhető mandátumot. Ezek nem bizonyítják a tökéletes politikai függetlenséget, de azt mutatják, hogy az intézmény létrehozásába több formális féket és kiválasztási lépcsőt építettek be.
A valódi próba csak most kezdődik
Toroczkai döntése nagy politikai zajt keltett, de az NVVH megítélését hosszú távon nem az fogja eldönteni, melyik párt vett részt egy bizottsági ülésen. Hanem az, hogy kit vizsgál meg a hivatal, milyen bizonyítékok alapján dolgozik, mennyire átláthatóan indokolja a lépéseit, és képes-e politikai oldaltól függetlenül eljárni.
Ha igen, a mostani „politikai irányításról” szóló vádak nehezen lesznek fenntarthatók. Ha nem, akkor Toroczkainak és a Fidesznek utólag jóval erősebb érvei lesznek.
Toroczkai most viszont már meghozta az ítéletét
A Mi Hazánk elnöke nem azt mondta, hogy attól tart, politikai befolyás alá kerülhet a hivatal. Nem azt mondta, hogy további garanciákat szeretne. Kijelentette, hogy az NVVH politikai irányítás alatt áll. Jelenleg azonban a nyilvánosan ismert adatok inkább egy vitatott, nem minden elemében átlátható, de többfordulós parlamenti kiválasztási folyamatot mutatnak, nem pedig bizonyított közvetlen kormányzati vezérlést.
A Mi Hazánk számára viszont politikailag érthető a lépés
Toroczkai számára az NVVH kiváló terep arra, hogy egyszerre különböztesse meg magát a Tiszától és támadja az új kormány elszámoltatási politikáját. A hivatal ugyanis hatalmas jogosítványokat kapott, és várhatóan az előző rendszer legsúlyosabb közpénzügyi ügyeinek egy részével foglalkozik. Egy ilyen szervezet függetlenségét valóban szigorúan kell figyelni. Ez azonban éppen azért indokolja a pontos fogalmazást. Nem mindegy, hogy valaki azt mondja: „aggódom a politikai befolyás veszélye miatt”, vagy azt: „ez már politikai irányítás alatt áll”.
Most megtette azt, amire eddig nem volt példa ebben a folyamatban
A Mi Hazánk tehát kiszállt. A párt nem vesz részt a még hiányzó NVVH-elnökhelyettesek kiválasztásában, és Toroczkai nyilvánosan színjátéknak minősítette az eljárást. Az újabb vezetők kiválasztása ettől még folytatódik. A bizottság már meghallgatta a közpénzügyi elnökhelyettesi tisztség pályázóit, a parlament pedig várhatóan hamarosan a még betöltetlen vezetői helyekről is dönt.
A nagy kérdés nem az, ki vonult ki – hanem az, mi történik ezután
A következő hónapokban az NVVH-nak már nem kommunikációs, hanem konkrét ügyekben kell bizonyítania. Ott derülhet ki, mennyire áll meg Toroczkai állítása. Ha az intézmény valóban autonóm módon jár el, a mostani vád politikai állítás marad. Ha viszont később dokumentálható politikai beavatkozás kerül elő, az egészen más helyzetet teremt. Jelenleg azonban ilyen bizonyíték nincs nyilvánosan.
Van helyette egy 96 jelentkezős pályázat, civilek részvétele, pontozás, parlamenti bizottság, titkos országgyűlési szavazás, egy vitatott elnökválasztás – és egy Toroczkai László, aki úgy döntött, hogy innentől inkább kívülről figyeli és támadja az egészet.
Forrásellenőrzés: Országgyűlés, Nemzeti Hírügynökség, 24.hu, Telex, Euronews, Magyarország Kormánya.