Magyar Péter október 5-én arról beszélt, hogy a költségvetés egyenlege jelentősen javult: a miniszterelnök szerint négy hónap alatt 1200 milliárd forinttal lett jobb a helyzet. Közben a szeptemberi hiány valóban jóval alacsonyabb lett az egy évvel korábbinál, Kármán András pénzügyminiszter azonban óvatosságra intett, és hangsúlyozta: a kedvezőbb havi adatok mögött egyszeri tényezők is álltak.
A Pénzügyminisztérium előzetes kimutatása szerint az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt. Egy évvel korábban, 2025 szeptemberében ugyanez a mérleg még 303,2 milliárd forintos mínuszt mutatott. A kettő közötti eltérés 210,4 milliárd forint, vagyis az idei szeptember lényegesen jobb eredményt hozott. Ez ugyanakkor továbbra is hiányt jelent: az adott hónapban az állam kiadásai meghaladták a bevételeket, csak kisebb mértékben, mint tavaly.
Magyar Péter a négy hónap alatt elért, általa 1200 milliárd forintra becsült egyenlegjavulást a felesleges és túlárazott költekezés visszafogásával magyarázta. Ez a miniszterelnök értelmezése a kormány munkájáról és annak pénzügyi következményeiről. Az általa említett négyhavi javulás azonban nem ugyanaz, mint a szeptemberi hiány éves összevetésben mért csökkenése, és nem is azonos az év első kilenc hónapjának összesített eredményével. A három adat eltérő időszakot és eltérő összehasonlítást ír le, ezért nem helyettesíthetik egymást.
A kisebb hiány mögött nem a bevételek növekedése állt
A szeptemberi mérleg fontos részlete, hogy a javulás nem a bevételi oldal erősödéséből következett. A minisztériumi adatok alapján a hónapban 2756,2 milliárd forint bevétel érkezett, miközben a kiadások összege 2849 milliárd forint volt. Mindkét szám alacsonyabb lett az egy évvel korábbihoz képest.
A hiány azért mérséklődött, mert a kiadások nagyobb arányban estek vissza, mint a bevételek: kevesebb pénz folyt be, de még ennél is jelentősebben csökkentek a kifizetések. A bevételek éves alapon 108,8 milliárd forinttal, a kiadások pedig 319,2 milliárd forinttal mérséklődtek. E két változás különbsége adja ki a szeptemberi egyenleg 210,4 milliárd forintos javulását.
Ez fontos szempont a költségvetés helyzetének értékelésénél: a kedvezőbb havi eredmény ezúttal a kiadási oldalon alakult ki, nem abból, hogy az állam több bevételhez jutott volna. Ugyanakkor önmagában egy havi mérleg még nem árulja el, hogy a kisebb kifizetésekből mennyi számít tartós változásnak. Erre jó példa a közüzemi szolgáltatások támogatása is.
Szeptemberben erre a tételre 154 milliárd forinttal kevesebbet fizettek ki, mint egy évvel korábban. A Pénzügyminisztérium ezt a hónapok közötti eltérő kifizetési ütemezéssel magyarázta. Vagyis itt nem pusztán arról van szó, hogy ugyanekkora összeg végleg kikerült volna a kiadások közül: az is számít, hogy melyik hónapban történik meg a kifizetés. Emiatt a szeptemberi visszaesést nem lehet automatikusan ugyanekkora tartós megtakarításként értelmezni.
A kilenchavi adat más összképet ad
Ha nem egyetlen hónapot, hanem a januártól szeptemberig tartó időszakot vizsgáljuk, akkor az előző évinél nagyobb hiány látható. A központi alrendszer összesített mínusza 5261,9 milliárd forint volt, ami 1933,2 milliárddal haladta meg a 2025 azonos időszakában mért adatot. A kedvezőbb szeptember tehát egy olyan év része, amelynek összesített mérlege ebben az összevetésben rosszabb volt a tavalyinál. A havi javulás és a nagyobb kilenchavi hiány így egyszerre igaz.
A kilenchavi adatban ugyanakkor jelentős szerepet játszott egy augusztusi tétel: az RRF-előfinanszírozás 2186,9 milliárd forinttal növelte a hiányt. Ha ezt nem vesszük figyelembe, az összesített mínusz 3075 milliárd forint lett volna, ami már 253,7 milliárddal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A teljes mérleg és az e tétel nélkül számolt eredmény tehát eltérő képet mutat.
Az előfinanszírozás része a tényleges kilenchavi hiánynak, nélküle viszont világosabban látható, hogyan alakult az egyenleg a többi bevétel és kiadás mellett. A kiadásokon belül a kamatoknál is jelentős eltérés mutatkozott. Januártól szeptemberig 2375,2 milliárd forint ment el kamatkiadásokra, 726,2 milliárddal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Mivel ez a költségvetés egyik legnagyobb kiadási tétele, a változása is számottevő.
A kamatkiadások csökkenése azonban önmagában nem írja le a teljes egyenleg alakulását, és nem is azonos a miniszterelnök által említett négyhavi javulással sem: itt ismét a január–szeptemberi időszak összehasonlításáról van szó.
Kármán András szerint a helyzet még mindig nehéz
Kármán András október 5-i értékelésében egyszerre beszélt kedvező irányról és megmaradó nehézségekről. A pénzügyminiszter úgy látja, hogy a kiadási fegyelem tartósan beépül a számokba, és a munka iránya helyes. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a havi eredményeket egyszeri hatások torzíthatják, a költségvetés helyzetét pedig továbbra is nehéznek nevezte.
Értékelése ezért nemcsak a javulást hangsúlyozta, hanem azt is megmutatta, miért kell óvatosan kezelni egyetlen hónap kedvezőbb adatait. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter megszólalásában eltérő hangsúlyok jelentek meg. Magyar Péter a négy hónap alatt elért, általa közölt javulást és a költekezés visszafogását emelte ki, míg Kármán András a kiadási fegyelem mellett az egyszeri tényezőkről is beszélt.
A minisztériumi adatokból a szeptemberi hiány csökkenése jól látható, de a kifizetések időzítése miatt ebből nem következik automatikusan, hogy a teljes havi javulás kizárólag tartós kiadáscsökkentés eredménye lenne. A kedvező adat és az óvatos értékelés tehát nem mondanak ellent egymásnak.
A szeptemberi gyorsjelentés előzetes számokat tartalmaz, nem végleges éves eredményt. Az év egészének megítéléséhez ezért nemcsak az számít, hogy egy adott hónapban mennyivel lett kisebb a hiány, hanem az is, hogyan alakultak összességében a bevételek és a kiadások. A mostani mérleg egyik lényeges részlete a közüzemi támogatások eltérő kifizetési ütemezése: ez jól mutatja, hogy egy hónap eredménye lehet kedvezőbb anélkül is, hogy a változás teljes összege tartós megtakarítást jelentene.