Feljelentés született a Külügyminisztérium átvilágításából: Orbán Anita a 2020 tavaszi járványügyi beszerzések miatt fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A külügyminiszter milliárdos eltérésekről, helyreállított iratokról és a szükségesnél jóval több megvásárolt lélegeztetőgépről számolt be. A feljelentés ismeretlen tettesek ellen irányul, és a bejelentés személyes büntetőjogi felelősséget nem állapít meg.
Orbán Anita 2026. augusztus 25-én jelentette be, hogy a tárca nevében megtették a feljelentést. Tájékoztatása szerint ez volt a minisztériumi átvilágítás első olyan eredménye, amely alapján az ügyészséghez fordultak. Az érintett ügyleteket 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány kezdetén bonyolította le az akkor Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium. Ezeket a beszerzéseket közbeszerzés alóli kivételként kezelték; összértéküket a mostani külügyminiszter körülbelül 300 milliárd forintra tette. Ez a vásárlások nagyságrendjét jelzi, nem pedig megállapított kárösszeget.
Milliárdos eltérésekről beszélt a miniszter
Orbán Anita elmondása szerint a feljelentés hátterében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúja áll. A miniszter azt is közölte, hogy az átvilágítás a korábbi felső vezetés esetleges felelősségét is felvetette. Ez azonban továbbra is gyanú és minisztériumi értékelés, nem jogerős megállapítás.
Bár a vizsgált időszakban Szijjártó Péter vezette a tárcát, a bejelentés alapján a feljelentést nem név szerint ellene, hanem ismeretlen tettesek ellen tették. Az átvilágítás egyik legfontosabb megállapítása a gyártói számlák és a magyar beszerzési árak közötti eltérés volt. Orbán Anita szerint hat cégnél összesen 13,48 milliárd forintos különbséget találtak. A Proconcept Kft. egyik szerződésénél a miniszter 16 millió eurós, vagyis hozzávetőleg 5,8 milliárd forintos eltérésről beszélt.
A közölt számok jól érzékeltetik, mekkora nagyságrendű eltéréseket kifogásol a tárca, ugyanakkor az árkülönbség önmagában még nem azonos a bizonyított jogellenes vagyoni hátránnyal.
A külügyminiszter a dokumentumok feldolgozásáról is beszámolt. Közlése szerint a hiányos iratanyagból informatikai eszközökkel 88 gigabájtnyi adatot, mintegy 130 ezer fájlt állítottak helyre. A tárca tehát nemcsak a megvásárolt eszközök számát és a szerződéses összegeket vizsgálta, hanem a beszerzésekhez kapcsolódó dokumentációt is igyekezett rekonstruálni.
A dokumentáció hiányossága ugyanakkor önmagában nem mondja meg, hogy ki, mikor vagy milyen célból távolított el iratokat; ilyen személyes felelősséget a bejelentett adatok nem igazolnak.
A gépek száma és a kórházi felhasználás között is nagy volt a különbség
A minisztérium közlése szerint a KKM 2020 tavaszán 16 853 lélegeztetőgépet vásárolt, miközben országosan 19 002 darabot szereztek be. A külügyi tárca tehát az összes országos beszerzés döntő részét intézte. A vásárlások ugyanakkor nem kizárólag lélegeztetőgépekre vonatkoztak: védőeszközök, PCR-tesztek és gyógyszerek is szerepeltek közöttük.
A feljelentés ezért a tavaszi járványügyi beszerzések szélesebb körét érinti, nem pusztán egyetlen eszköztípus megvásárlását vagy egyetlen megállapodást. Orbán Anita szerint mennyiségi túlbeszerzés történt. Az általa ismertetett adatok alapján az egyidejű intenzív ellátási kapacitás 800–2000 beteg ellátását tette lehetővé, és a járvány csúcsán is csak mintegy 2500 beszerzett lélegeztetőgép került kórházakba. A miniszter ezekkel a számokkal érzékeltette a megvásárolt mennyiség és a kórházakba jutott készülékek száma közötti különbséget.
A túlbeszerzés megállapítása a tárcavezető értékelése; a büntetőjogi felelősség kérdését ettől elkülönítve kell vizsgálni.
A készülékek jelentős része évekkel később is raktárban maradt. Az RTL 2026. június 7-én arról számolt be, hogy legalább 12 ezer gépet továbbra is tároltak, és a raktározás a minisztérium válasza szerint addig több mint 2,3 milliárd forintba került. Ez az összeg nem a gépek vételára, hanem a tárolásuk költsége. A júniusi adatok így már az augusztusi feljelentés előtt is jelezték, hogy a beszerzések a járvány kezdete után évekkel is kiadást jelentettek.
Nagy szerződések, közvetítő cégek és további vizsgálati kérdések
Az RTL júniusi beszámolója szerint a beszerzéseket 28 közvetítő cégen keresztül bonyolították. A szerződések között több kiemelkedő összegű megállapodás is szerepelt: a 24.hu tájékoztatása szerint a legnagyobbat a GR Technologies SDN-nel kötötték, 181 milliárd forint értékben. A lap által ismertetett előzmények szerint a Fourcardinal Tanácsadó Kft. a KKM megbízásából ezer kínai lélegeztetőgépet szerzett be 17 milliárd forintért.
Ezek az összegek az egyes ügyletek nagyságrendjét mutatják, de önmagukban nem bizonyítják azok jogellenességét.
A feljelentésben Orbán Anita közlése szerint más érintett szervek szerepének vizsgálatát is kezdeményezték. A tárcavezető azt is jelezte, hogy az átvilágítás további feljelentésekhez vezethet, ez azonban egyelőre csak lehetséges következő lépés, nem már megtörtént esemény.
A bejelentés tehát nem csupán a beszerzési összegekről szól: a miniszter a döntések és az érintett szervek szerepének vizsgálatát is kezdeményezte. Hogy mindebből milyen felelősség állapítható meg, azt a minisztériumi közlés nem dönti el. Az augusztus 25-i bejelentéssel az átvilágítás első feljelentése Orbán Anita tájékoztatása szerint a Legfőbb Ügyészséghez került.
A történetben három külön pénzügyi tétel jelenik meg: a körülbelül 300 milliárd forintos beszerzési érték, a tárca által jelzett árkülönbségek és a több mint 2,3 milliárd forintos raktározási költség. Ezek nem összevonható, bizonyított kártételek. A következő érdemi kérdés az, hogy a kifogásolt beszerzésekből és a feltárt eltérésekből megállapítható-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel érte felelősség.