Éles hangú támadást indított a Tisza-kormány ellen Szentkirályi Alexandra. A Fidesz politikusa egy közösségi médiában terjedő posztban ezt írta: „Üzemanyagárak az egekben, az építőipar romokban, beruházások sehol, és sorra jönnek a megszorítások is, ez a Tisza!” A mondat politikailag kétségtelenül erős, ám a friss hivatalos adatok jóval összetettebb képet rajzolnak. Az üzemanyag valóban drágult, de hasonló folyamat szinte egész Európában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető volt, miközben Magyarországon a benzin és a gázolaj továbbra is olcsóbb a környező országok átlagánál. Az építőiparban akadt egy gyenge július, de az év első felében nem történt összeomlás. A beruházásoknál ugyan visszaesés látható, ugyanakkor a következő időszakban hatalmas uniós források érkezhetnek, amelyek éppen ezt a területet lendíthetik fel.
Kezdjük az üzemanyagárakkal: valóban emelkedtek
Rögtön az elején érdemes tisztázni: Szentkirályi Alexandra állításának van valós alapja abban, hogy az elmúlt hetekben emelkedtek a hazai üzemanyagárak. A Központi Statisztikai Hivatal október 2-án közzétett hivatalos adatai szerint szeptemberben a 95-ös benzin átlagára Magyarországon 628 forint volt literenként. Ez 39 forintos növekedést jelent az augusztusi 589 forintos átlaghoz képest. A dízel ára ugyanebben az időszakban 672 forintról 704 forintra nőtt, vagyis 32 forintos drágulás történt.
Az áremelkedés tehát valós, ám az már nem áll meg, hogy ezt egyszerűen a Tisza-kormány számlájára lehetne írni.
Az egész régióban drágult az üzemanyag ugyanebben az időszakban
A KSH nemcsak a magyar töltőállomások árait vizsgálta, hanem a környező országokét is. A számok meglehetősen egyértelműek. Miközben Magyarországon 39 forinttal emelkedett a benzin átlagára, a régiós országokban átlagosan 43 forintos növekedést mértek. A dízelnél még szembetűnőbb az eltérés: nálunk 32 forinttal nőtt a havi átlag, míg a régiós átlag 45 forinttal lett magasabb. A szomszédos országokban is nagyjából ugyanabban az időben és ugyanolyan irányban mozdultak el az árak. Ezt meglehetősen nehéz lenne kizárólag egy magyar kormány döntéseivel megmagyarázni.
Lengyelországban például majdnem száz forinttal lett drágább a benzin
Van még ennél is beszédesebb adat. A KSH szerint augusztusról szeptemberre Lengyelországban, forintra átszámítva, 96 forinttal emelkedett a benzin átlagára. A dízelnél 102 forintos növekedést regisztráltak. Vagyis miközben Magyarországon 39, illetve 32 forintos változás történt, egy másik uniós országban ennél több mint kétszer-háromszor nagyobb havi áremelkedést lehetett látni. Ez önmagában is jelzi, hogy nem magyar sajátosságról van szó.
Magyarország továbbra is olcsóbb a környező országoknál
A szeptemberi KSH-adatok egyik legérdekesebb része éppen ez. A magyarországi 628 forintos benzinár 31 forinttal, vagyis 4,7 százalékkal alacsonyabb volt a szomszédos országok 659 forintos átlagánál. A tágabb régióban 655 forintos átlagot mértek, ehhez képest Magyarországon 27 forinttal került kevesebbe egy liter benzin. A dízelnél hasonló a helyzet. A magyar átlag 704 forint volt, miközben a szomszédos országokban 735, a régióban pedig átlagosan 730 forintot mértek. Vagyis a drágulás ellenére a hazai üzemanyagárak szeptemberben továbbra is több százalékkal a környező országok átlaga alatt maradtak.
És akkor még ott van a világpiac
Az elmúlt hetekben az olaj világpiacán is rendkívül erős mozgás zajlott. A Brent típusú nyersolaj szeptember végére hordónként 100 dollár fölé került, és a hónap egészében nagyjából 14 százalékkal drágult. Ennek hátterében elsősorban a közel-keleti konfliktus, az iráni helyzet, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a szűkülő üzemanyagkészletek és a dráguló szállítás áll. Ha a nyersolaj világpiaci ára néhány hét alatt ekkorát ugrik, annak előbb-utóbb a benzinkutakon is meg kell jelennie. Nem Magyarországon külön-külön árazzák a világpiaci olajat.
Még az Egyesült Államokban is nagyon megugrott a benzin ára
Talán az amerikai adatok mutatják meg a legjobban, mennyire nem magyar jelenségről beszélünk. Az amerikai energiaügyi hivatal szeptember végi adatai alapján egy gallon normál benzin országos átlagára 4,465 dollár volt az Egyesült Államokban. Egy évvel korábban ennél 1,347 dollárral kevesebbet kellett fizetni. Ez több mint 40 százalék körüli éves emelkedést jelent. Mindez egy olyan országban történt, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelője.
Kaliforniában már hat dollár fölé került az átlagár
Egyes amerikai államokban egészen döbbenetes számokat mértek. Kaliforniában szeptember 28-án a normál benzin átlagára 6,189 dollár volt gallononként. Ez 1,743 dollárral haladta meg az egy évvel korábbi értéket. San Franciscóban 6,267 dolláros, Los Angelesben 6,165 dolláros átlagot jegyeztek fel. Washington államban szintén 5,45 dollár körül járt a benzin gallonja. Texasban, Floridában, Ohio államban vagy New Yorkban is jelentősen magasabbak voltak az árak, mint egy évvel korábban. Ha egyszerre drágul az üzemanyag Magyarországon, Lengyelországban, Németország környezetében és az Egyesült Államokban, akkor az okokat elsőként a globális energiapacon kell keresni.
Az „építőipar romokban” kifejezés is túlzás
Szentkirályi második állítása szerint az építőipar „romokban” van. Itt valóban nem kedvező a helyzet, de a valóság megint jóval árnyaltabb annál, mint amit egy politikai szlogen egyetlen mondatban elbír. A júliusi adat kétségtelenül gyenge lett: az építőipar teljesítménye 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezt nem érdemes szépíteni. Ugyanakkor egyetlen hónapból nem lehet az egész ágazat összeomlását levonni.
Az első fél év visszaesése mindössze 0,7 százalék volt
A KSH január és június közötti összesített adata sokkal kevésbé drámai. 2026 első hat hónapjában az építőipar termelési volumene mindössze 0,7 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. Vagyis az első fél év gyakorlatilag stagnálásközeli teljesítményt hozott. Márciusban például 8,4 százalékkal, áprilisban pedig 3,6 százalékkal magasabb volt a termelés, mint egy évvel korábban. Májusban 2,8 százalékos csökkenés jött, júniusban pedig mindössze 1,2 százalékos. Július lett igazán gyenge. Ez valóban gond, de a „romokban” szó az egész évet nézve inkább politikai minősítés, mint statisztikai leírás.
Az építőipari szerződésállomány sem zuhant össze
Van még egy adat, amely különösen figyelemre méltó. A KSH szerint július végén az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 0,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ez azért fontos, mert a szerződésállomány részben azt mutatja meg, mennyi előre lekötött munka vár még az ágazatra. Ha egy iparág valóban teljesen összeomlik, az új megrendelések és a meglévő szerződésállomány tartós, mély visszaesése lenne az egyik legfontosabb figyelmeztető jel. A mostani kép ehelyett inkább hullámzó és gyenge teljesítményt mutat, ahol egyes hónapok sokkal rosszabbak, mások viszont növekedést hoztak.
Hamarosan több milliárd eurónyi uniós pénz érkezhet
Az építőipari és beruházási kilátásokat ráadásul nehéz úgy értékelni, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk az uniós forrásokat. Az Európai Unió Tanácsa júliusban jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, amely összesen mintegy 10 milliárd eurónyi forrás lehívását teheti lehetővé. Ennek körülbelül 6,5 milliárd eurója vissza nem térítendő támogatás, nagyjából 3,5 milliárd eurója pedig hitel lehet. A pénzek jelentős részét energetikai, közlekedési, digitalizációs, egészségügyi és más beruházásokra szánják. Ha ezek az összegek ténylegesen megérkeznek és projektekbe fordulnak, az közvetlenül növelheti az építőipari és beruházási keresletet.
Ezen felül további 4,2 milliárd euró is felszabadulhat
Szeptember végén újabb fontos fejlemény történt. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy oldjanak fel Magyarország számára további 4,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A Bizottság szerint Magyarország több, az uniós költségvetést érintő jogállamisági problémát kezelt, ezért indokoltnak tartják a korábbi védelmi intézkedések feloldását. Ha ezt a Tanács is jóváhagyja, újabb hatalmas finanszírozási lehetőség nyílhat meg. A kohéziós alapok ráadásul hagyományosan a közlekedési, energetikai, településfejlesztési és más infrastrukturális beruházások egyik legfontosabb forrásai Magyarországon.
Összességében óriási beruházási keretről van szó
Az Európai Bizottság országjelentése szerint a 2021–2027-es kohéziós időszakban Magyarország számára 19,6 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésre, ami a hazai társfinanszírozással együtt 24,3 milliárd eurós keretet jelent. Ez a 2024-es magyar GDP közel tíz százalékának megfelelő nagyságrend. A Bizottság maga is leírta, hogy a kohéziós támogatások Magyarország legfontosabb állami beruházási forrásai közé tartoznak. Éppen ezért az uniós pénzek felszabadítása és gyorsabb lehívása valóban komoly lendületet adhat az építőiparnak és az egész beruházási piacnak.
A „beruházások sehol” állításnál azonban van egy fontos árnyalat
Itt nem lenne korrekt egyszerűen azt állítani, hogy Szentkirályi mondatának semmi valóságalapja sincs. A KSH legfrissebb teljes negyedéves adata szerint 2026 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az előző negyedévhez képest, szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékos csökkenést mértek. Vagyis országos összesítésben a beruházások valóban gyengék voltak. Az az állítás azonban, hogy „beruházások sehol”, ismét nem szó szerint igaz.
Bizonyos területeken már most is látszik növekedés
A KSH adatai alapján a lakossági beruházások emelkedtek, és az ingatlanügyletek területén végrehajtott beruházások bővülése is mérsékelte az országos visszaesést. A legnagyobb mínuszt elsősorban a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás gyengébb beruházási aktivitása okozta. A kép tehát ágazatonként nagyon eltérő. Az országos mutató jelenleg negatív, miközben vannak már növekvő beruházási területek. Ehhez a következő időszakban még hozzájöhet az uniós pénzek hatása is.
Az Európai Bizottság is beruházási fordulóra számít
Az Európai Bizottság legutóbbi magyar gazdasági előrejelzése szerint a beruházási teljesítmény fokozatosan helyreállhat. A testület 2027-re 3,9 százalékos beruházásnövekedést vár Magyarországon. A prognózis alapján ezt többek között az állami beruházások, a lakásépítési kereslet, az építőipar élénkülése és a javuló üzleti bizalom támogathatja. A Bizottság azt is külön kiemelte, hogy az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállítása tovább javíthatná Magyarország gazdasági kilátásait. Vagyis a mostani beruházási adat még gyenge, de a következő időszakra már növekedést várnak.
A megszorításokról szóló állítás a legnehezebben ellenőrizhető
Szentkirályi azt is írta, hogy „sorra jönnek a megszorítások”. Ez konkrét intézkedések felsorolása nélkül valójában nem könnyen ellenőrizhető gazdasági állítás, inkább politikai minősítés. Adóemelést, támogatáscsökkentést vagy költségvetési kiadásvisszafogást lehet számszerűen vizsgálni. Azt viszont, hogy ezek közül melyiket nevezi valaki „megszorításnak”, sokszor politikai értelmezés dönti el. Éppen ezért az ilyen állításoknál fontos lenne pontosan megnevezni, mely intézkedésekről van szó, kiket érintenek, és mekkora összegben.
Az üzemanyagáraknál viszont viszonylag egyértelmű a helyzet
Itt ugyanis összehasonlítható, friss és nemzetközi adatok állnak rendelkezésre. Magyarországon szeptemberben 39 forinttal emelkedett a benzin ára, miközben a régiós átlag 43 forinttal nőtt. A dízel hazánkban 32, a régióban átlagosan 45 forinttal drágult. A magyar benzin továbbra is 4,1 százalékkal olcsóbb volt a régiós átlagnál, a dízel pedig 3,6 százalékkal. Eközben az olaj világpiaci ára egyetlen hónap alatt kétszámjegyű százalékkal emelkedett. Amerikában pedig a benzin országos ára egy év alatt több mint egy dollárral nőtt gallononként.
Nehéz lenne mindezt Magyar Péterre fogni
Az üzemanyagok ára természetesen részben hazai tényezőktől is függ. Számít az adóteher, a forint árfolyama, a hazai nagykereskedelmi struktúra és a kutak árrése is. A világpiaci olajár azonban az egyik legfontosabb összetevő, és annak szeptemberi megugrása egyetlen magyar kormány döntésétől teljesen függetlenül történt. Éppen ezért túl egyszerű lenne a teljes drágulást a Tisza-kormány teljesítményeként vagy kudarcaként bemutatni.
Az építőipar helyzete sem fekete-fehér
Július rossz hónap volt, ezt a KSH adatai egyértelműen mutatják. De az első fél évben mindössze 0,7 százalékos volt az éves visszaesés, márciusban és áprilisban pedig növekedést mértek. A szerződésállomány július végén még 0,8 százalékkal magasabb is volt az előző évinél. Ehhez jöhetnek a felszabaduló uniós forrásokból finanszírozott projektek. Ez nem egy szárnyaló építőipar képe, de nem is egy megszűnt vagy „romokban fekvő” ágazaté.
A beruházásoknál kell a legtöbb óvatosság
Itt a hivatalos számok egyértelműen gyengék. A második negyedévi 9,1 százalékos éves visszaesés nem nevezhető jó eredménynek. Aki tehát azt állítaná, hogy a beruházások már országosan erőteljesen bővülnek, ugyanúgy eltúlozná a helyzetet, mint az, aki szerint egyáltalán nincsenek beruházások. A pontosabb megfogalmazás az, hogy a beruházási ciklus jelenleg még gyenge, bizonyos szegmensek már növekednek, és az uniós finanszírozás megnyitása jelentős fordulatot hozhat a következő időszakban.
Összességében több mint 14 milliárd eurónyi új uniós mozgástér rajzolódik ki
Csak a két legfontosabb friss uniós tételt összeadva is óriási összegről beszélünk. A helyreállítási program körülbelül 10 milliárd eurónyi forrást tehet hozzáférhetővé, az Európai Bizottság pedig további 4,2 milliárd euró kohéziós pénz feloldását javasolta. Ez együtt több mint 14 milliárd eurós potenciális pénzügyi mozgástér, bár a tényleges kifizetés minden esetben feltételekhez, jóváhagyásokhoz és projektek megvalósításához kötött. Ezért ezt sem szabad úgy kezelni, mintha az összeg már másnap reggel megjelenne a magyar építkezéseken. A gazdasági hatása viszont jelentős lehet.
A számok végül más történetet mutatnak, mint a politikai üzenet
Szentkirályi Alexandra posztja négy erős állítást sűrített egyetlen mondatba. Az üzemanyagárak valóban emelkedtek, de a drágulás nemzetközi jelenség, és Magyarországon kisebb volt, mint a régió több országában. Az építőipar júliusban jelentősen visszaesett, az első fél év összesített teljesítménye azonban csak 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől, miközben a szerződésállomány sem omlott össze. A beruházások összességében valóban csökkentek a második negyedévben, de nem tűntek el: egyes területeken növekedés látszik, a következő időszakban pedig jelentős uniós pénzek adhatnak új lendületet. A „megszorítások” állítása pedig konkrét intézkedések nélkül nem számszerűsíthető.
A legerősebb cáfolat végül nem is egy politikustól, hanem a számoktól érkezett
A politikában természetes, hogy a kormánypárt és az ellenzék ugyanazokat a gazdasági folyamatokat teljesen eltérően értelmezi. De néhány adatot nehéz kikerülni. Ha a benzin ára egyszerre emelkedik Magyarországon, a szomszédos országokban, Lengyelországban és az Egyesült Államokban, miközben a Brent olaj világpiaci ára egyetlen hónap alatt 14 százalékkal ugrik, akkor a jelenség egyértelműen nem kizárólag magyar belpolitikai történet. Ha pedig az építőipar egy rossz hónap előtt fél éven át mindössze 0,7 százalékos mínuszban volt, akkor a „romokban” megfogalmazás inkább politikai túlzás.
A beruházásoknál viszont a Tisza számára sem kedvezőek a jelenlegi számok: ott valóban van mit javítani. A nagy kérdés most az, hogy a felszabaduló uniós források, az új állami projektek és a javuló finanszírozási környezet képesek lesznek-e 2027-re valóban megfordítani a beruházási ciklust. Az Európai Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint erre van esély, de ezt majd a tényleges KSH-adatok döntik el. Forrásellenőrzés: Központi Statisztikai Hivatal, Európai Bizottság, Európai Unió Tanácsa, amerikai Energiaügyi Információs Hivatal, Reuters, AAA.