Szokatlanul izgalmas tél körvonalazódik az északi féltekén. A legfrissebb szezonális előrejelzések alapján a Csendes-óceán térségében rendkívül erős El Niño alakult ki, miközben a meteorológusok már a poláris örvény téli működését is figyelemmel kísérik. A két jelenség együtt olyan légköri helyzetet hozhat létre, amelyben a hosszabb enyhe időszakokat hirtelen, erőteljes lehűlések szakíthatják meg. A helyzet különösen érdekes, hogy az amerikai NOAA szeptemberi előrejelzése már több mint 90 százalékos esélyt adott arra, hogy a 2026/2027-es északi féltekei tél során nagyon erős El Niño legyen jelen. Az október és december közötti időszakra pedig 75 százalékos valószínűséget becsültek egy olyan intenzitású eseményre, amely az alkalmazott mérőszám szerint meghaladhatná az 1950 óta megfigyelt El Niño-eseményeket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon automatikusan minden idők leghidegebb vagy legnagyobb havazású tele jönne. Épp ellenkezőleg: a jelenlegi európai szezonális modellek összességében inkább az átlagosnál enyhébb telet vetítenek előre. A valódi kérdés inkább az, hogy ebbe az enyhébb alaphelyzetbe betörhet-e egy vagy több komoly hideghullám.
Az El Niño már nem csupán távoli lehetőség
Tavasszal még arról szóltak az előrejelzések, hogy az El Niño várhatóan a nyár folyamán alakul ki. Őszre ez már meg is történt, ráadásul a jelenség gyorsan erősödött. El Niño akkor jön létre, amikor a Csendes-óceán egyenlítői övezetének középső és keleti részén a tengervíz tartósan a megszokottnál melegebbé válik, és ehhez a légkörben is megfelelő változások társulnak.
Ez nem pusztán annyit jelent, hogy egy távoli óceánon néhány fokkal melegebb a víz. Az El Niño képes átalakítani a trópusi légköri cirkulációt, és ezen keresztül több ezer kilométerrel távolabb is módosíthatja a csapadék, a hőmérséklet és a futóáramlások mintázatát.
A NOAA történelmi erősség lehetőségéről beszél
A szeptemberi amerikai ENSO-jelentés különösen figyelemre méltó számokat közölt. A NOAA szerint több mint 90 százalék az esélye annak, hogy a 2026/2027-es őszi-téli időszakot nagyon erős El Niño jellemzi majd. Az október–november–decemberi három hónapos időszakra 75 százalékra tették annak valószínűségét, hogy az esemény a relatív Niño-index alapján olyan kategóriába kerül, amely meghaladná az 1950 óta látott korábbi El Niño-események erősségét. Ez már jóval határozottabb jelzés, mint amit néhány hónappal korábban a modellek mutattak.
Fontos ugyanakkor, hogy még egy rendkívül erős El Niño sem árulja el önmagában, milyen idő lesz január 14-én Budapesten vagy február elején a Mátrában. A szezonális előrejelzések valószínűségekről és több hónapos átlagokról szólnak, nem konkrét napi időjárási helyzetekről.
Európában másként érvényesül az El Niño hatása, mint Amerikában
Az El Niño következményei Észak- és Dél-Amerika egyes térségeiben sokkal közvetlenebbek és jobban előre jelezhetők, mint Európában. Az európai időjárást egyszerre formálja az Atlanti-óceán, a sarki légkör, az észak-atlanti légnyomási mintázatok, a futóáramlás és számos más tényező. Éppen ezért abból, hogy rendkívül erős El Niño alakul ki, nem következik automatikusan egy meghatározott magyarországi tél.
A jelenség ugyanakkor befolyásolhatja a nagy léptékű légköri cirkulációt, ezért a meteorológusok most különösen azt vizsgálják, miként kapcsolódhat össze más jelentős légköri folyamatokkal.
Az első európai modellek inkább enyhe telet jeleznek
A Copernicus Climate Change Service szeptemberben azt közölte, hogy a 2026/2027-es európai tél első szezonális jelzései az átlagosnál magasabb hőmérsékletet valószínűsítenek Európa szárazföldi területeinek szinte teljes egészén. A jelenlegi modellek emellett Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb téli évszak esélyét növelik, bár a kontinens északi és déli peremterületein ettől eltérő kép is kialakulhat.
Első hallásra ez ellentmondani látszik azoknak a híreknek, amelyek rendkívüli hideget emlegetnek. Pedig a kettő akár egyszerre is igaz lehet.
Egy enyhe télben is lehet brutális hideghullám
A szezonális átlag nagyon könnyen elfedheti a szélsőségeket. Képzeljük el, hogy december és január jelentős részében 2–5 fokkal melegebb az idő az átlagnál, februárban viszont tíz napra sarkvidéki levegő zúdul Közép-Európára. A tél egészének átlaga ettől még lehet enyhe, miközben az emberek egy rendkívül kemény fagyos epizódot élnek át. Éppen ezért nem feltétlenül az a legérdekesebb kérdés, hogy „hideg vagy enyhe tél jön-e”, hanem az, mennyire lesz változékony az időjárás, és mekkora kilengések alakulhatnak ki.
És itt lép színre a poláris örvény
A meteorológusok figyelme egyre inkább az Északi-sark fölötti sztratoszférára irányul. A poláris örvény egy hatalmas, alacsony nyomású, erős nyugati szelekkel körülvett légköri rendszer, amely minden ősszel kialakul az északi sarkvidék felett. Nagyjából 10 és 50 kilométeres magasságban helyezkedik el, és alapvetően meghatározza, mennyire marad bezárva a rendkívül hideg levegő az Északi-sark térségében.
Amikor a poláris örvény erős és szabályos, a hideg légtömeg nagyobb része északon marad. Ha azonban jelentősen meggyengül, eltorzul vagy akár kettészakad, a légköri mintázat teljesen átrendeződhet.
A hideg ilyenkor dél felé indulhat
Gyenge poláris örvénynél a futóáramlás hullámosabbá válhat, és a sarkvidéki levegő könnyebben törhet be alacsonyabb szélességi körökre. Ilyenkor Európa, Észak-Amerika vagy Ázsia egyes térségei hirtelen rendkívül hideg időt kaphatnak, miközben máshol szokatlanul enyhe marad az idő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a poláris örvény minden gyengülése automatikusan Magyarországra hozza a hideget. A hidegbetörés helyét a teljes légköri cirkuláció határozza meg. Könnyen előfordulhat, hogy a sarkvidéki levegő Észak-Amerikába zúdul, miközben Európában enyheség marad, vagy épp fordítva.
Most még erősen indul a poláris örvény
A Severe Weather Europe szeptember közepi elemzése szerint az új poláris örvény már kialakulóban van az Északi-sark fölött, és a szezon elején erősebben indul, mint egy évvel korábban. Ez első pillantásra akár stabilabb, enyhébb európai telet is sejtethetne. A hosszabb távú szezonális modellek azonban érdekes fordulatot jeleznek.
Több modellben a tél közepe felé lassulni kezdenek a poláris örvényt fenntartó sztratoszférikus szelek, miközben magasabb légnyomás jelenhet meg a sarkvidéki sztratoszférában. Ez növelheti annak esélyét, hogy a poláris örvény később meggyengüljön.
Január és február különösen érdekes lehet
A jelenlegi szezonális trendek alapján a tél második fele lehet a legbizonytalanabb. A poláris örvény januárban és februárban lassulhat, ami növelheti egy jelentősebb sztratoszférikus zavar esélyét. Ha egy ilyen gyengülés megfelelő troposzférikus légnyomási mintázattal párosul, Európa egyes részei komolyabb északi vagy északkeleti hidegbetörést is kaphatnak. Ez az a forgatókönyv, amely miatt több hosszú távú időjárási elemzés a tél második felére helyezi a nagyobb hideg esélyét. Október elején azonban még túl korai lenne kijelenteni, hogy februárban biztosan megérkezik a kemény fagy.
A poláris örvény összeomlását hónapokkal előre nem lehet biztosra venni
A „poláris örvény összeomlása” látványos kifejezés, a meteorológiában azonban rendkívül összetett folyamatról van szó. Egy nagy stratoszférikus felmelegedés akár néhány hét alatt alapjaiban változtathatja meg az örvényt, ezeknek az eseményeknek a pontos időzítése azonban szezonokkal korábban nem jelezhető megbízhatóan. Az októberi modellek legfeljebb azt mutathatják meg, hogy bizonyos háttérfolyamatok növelhetik vagy csökkenthetik egy ilyen esemény esélyét. A tényleges hideghullámok előrejelzésében majd a néhány hetes, végül pedig a rövid távú modellek lesznek sokkal megbízhatóbbak.
A 2026-os El Niño még különlegesebbé teheti a helyzetet
A poláris örvény önmagában is fontos téli tényező, idén azonban egy rendkívül erős El Niño mellett fejlődik ki. A két rendszer között statisztikai összefüggések léteznek. Erős El Niño-években bizonyos légköri folyamatok növelhetik a sztratoszféra megzavarásának esélyét, de ez sem egy automatikus kapcsolat. Vagyis egy nagyon erős El Niño sem garantálja, hogy a poláris örvény összeomlik.
Ha viszont az El Niño, a sztratoszférikus szelek és az észak-atlanti légnyomási rendszer egyszerre a megfelelő irányba mozdul, abból valóban rendkívül változékony téli időjárás születhet.
December inkább enyhébb lehet
A jelenlegi európai szezonális előrejelzések szerint a tél első szakaszában nagyobb az enyhe idő valószínűsége. Decemberben gyakrabban érkezhet atlanti eredetű, enyhébb és nedvesebb levegő, ezért a síkvidéki területeken az eső sokszor nagyobb eséllyel jelenhet meg, mint a tartós hó. Ez különösen Nyugat- és Közép-Európában lehet jellemző. Egy-egy hidegebb periódus vagy havazás természetesen ekkor is lehetséges, de a több hónapos átlag jelenleg nem egy tartósan fagyos december felé mutat.
A január sem feltétlenül hozza rögtön a nagy telet
Az első előrejelzések januárra is inkább az átlagosnál enyhébb európai háttérhelyzetet valószínűsítik. Ez azonban már az az időszak, amikor a poláris örvény állapota egyre fontosabbá válhat. Ha a sztratoszférában megindul a jelzett lassulás, január második felétől jelentősen nőhet a bizonytalanság. Vagyis egy szezonális modellben még megjelenhet a pozitív hőmérsékleti anomália, miközben a hónap egy részére komoly hideghullám is kialakulhat.
Február lehet a nagy kérdőjel
A mostani hosszú távú elemzések ezért februárt tartják az egyik legérdekesebb hónapnak. Ha addigra ténylegesen meggyengül a poláris örvény, a tél második felében könnyebbé válhat a sarkvidéki hideg dél felé történő kitörése. Közép-Európa szempontjából ilyenkor az lesz a döntő, hogyan alakul az Atlanti-óceán feletti légnyomási helyzet. Ha északon blokkoló anticiklon épül ki, a hideg keleti vagy északkeleti irányból akár Európa belsejéig is eljuthat. Ha azonban erős marad az atlanti nyugati áramlás, a hideg jelentős része máshová sodródhat.
Magyarországon ezért különösen változékony tél jöhet
Közép-Európa földrajzi fekvése miatt Magyarország különösen érzékeny arra, honnan érkeznek a légtömegek. Atlanti áramlás esetén télen is előfordulhat 8–12 fokos nappali hőmérséklet, míg néhány nappal később egy északkeleti hidegbetörés tartós fagyokat hozhat. A jelenlegi nagy léptékű előrejelzések ezért inkább egy hullámzó, nagy hőmérsékleti kontrasztokra képes tél lehetőségét vetik fel, mint egy három hónapon át folyamatosan keményen fagyos időszakét. Az enyhébb, esős periódusokat rövidebb havas-fagyos szakaszok válthatják.
A havazással kapcsolatban még nagyobb a bizonytalanság
Azt, hogy Magyarország egy adott részén mennyi hó hullik, hónapokkal korábban gyakorlatilag lehetetlen pontosan megmondani. A havazáshoz egyszerre kell megfelelően hideg levegő és elegendő nedvesség. Lehet rendkívül hideg tél kevés hóval, és lehet átlagosan enyhe tél néhány igen komoly havazással is. A jelenlegi modellek csapadékosabb európai tél lehetőségét mutatják, de hogy ebből Magyarországon mennyi eső és mennyi hó lesz, az csak jóval közelebb az adott időponthoz derülhet ki.
Az enyhébb telek hosszú távú trendje ettől még nem tűnik el
Az elmúlt évtizedekben Európában és Magyarországon is egyértelműen emelkedett a téli átlaghőmérséklet. A tartós hótakaró és a hosszú, folyamatos fagyos periódusok ritkábbá váltak. Egyetlen rendkívül hideg hét vagy akár egy hidegebb teljes hónap sem cáfolja ezt a hosszú távú melegedési tendenciát. Az éghajlatváltozás ráadásul nem azt jelenti, hogy többé nem fordulhat elő komoly hideg. Inkább azt, hogy az átlagos háttér egyre melegebb, miközben az időjárási szélsőségek továbbra is megjelenhetnek.
2026 már most is rendkívül meleg évnek számít
A Copernicus adatai szerint 2026 január és augusztus között globálisan a második legmelegebb év volt a mérések történetében, és csak 2024 előzte meg. A most tovább erősödő El Niño a következő hónapokban újabb felfelé irányuló hatást gyakorolhat a globális átlaghőmérsékletre. Ez ismét jól mutatja azt a látszólagos ellentmondást, hogy egy rendkívül meleg globális évben is kialakulhatnak regionálisan komoly téli hidegbetörések. A globális átlag és egy néhány napos magyarországi időjárási esemény két teljesen eltérő lépték.
A legnagyobb szenzáció tehát nem feltétlenül a „tél évszázada”
Az október eleji adatok alapján jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, hogy Magyarországra az évszázad tele érkezik. Arra viszont valóban utalnak erős jelek, hogy rendkívül érdekes légköri háttérrel vágunk neki a 2026/2027-es szezonnak. Egy potenciálisan történelmi erősségű El Niño van jelen, a poláris örvény kezdetben erősnek ígérkezik, később azonban több modell is a gyengülésének kockázatát jelzi. Ehhez társulnak az európai szezonális modellek enyhe és sok helyen csapadékos téli előrejelzései.
Ezért lehet igazán izgalmas a tél második fele
Ha a jelenlegi forgatókönyv valósul meg, a tél első része akár csalódást is okozhat azoknak, akik sok havat és kemény fagyot várnak. December és a január eleje nagyobb eséllyel lehet enyhébb, nedvesebb. A tél második felében azonban a poláris örvény esetleges meggyengülése teljesen új helyzetet teremthet. Egy erős blokk kialakulásával rövid idő alatt megváltozhatna az európai időjárás, és sarkvidéki levegő indulhatna dél felé. Hogy ebből Magyarország mennyit kap, az jelenleg még teljesen nyitott kérdés.
A következő hetekben sokkal többet tudhatunk majd
Október és november során folyamatosan frissülnek a nagy szezonális modellek. Közben már nemcsak az El Niño várható erőssége lesz egyre pontosabban követhető, hanem a poláris örvény tényleges fejlődése, a sztratoszféra szelei, az észak-atlanti légnyomási mintázat és az északi félteke hóborítottsága is. Ezek együtt sokkal jobb képet adnak majd arról, milyen pályára állhat a tél. Decemberre pedig már a néhány hetes előrejelzések is belépnek a képbe, amelyek egy konkrét hidegbetörés esélyét jóval megbízhatóbban tudják megmutatni.
Ilyen tél még soha nem volt? Ezt ma még korai kijelenteni
A címben feltett kérdésre tehát jelenleg még nem lehet biztos igennel válaszolni. Ami valóban rendkívüli, az a kialakuló El Niño ereje: az amerikai NOAA jelenlegi számítása szerint 75 százalék az esélye annak, hogy az október–decemberi időszakban a használt relatív index alapján az 1950 óta látott legerősebb kategóriát is meghaladja. Ehhez társul a poláris örvény későbbi gyengülésének lehetősége. Ez a kombináció elég ahhoz, hogy a meteorológusok különösen szorosan figyeljék az Északi-sarkvidéket és a Csendes-óceánt.
A jelenlegi legvalószínűbb európai forgatókönyv továbbra is egy összességében enyhébb tél. De pontosan ettől lehet igazán meglepő, ha a tél közepén vagy második felében a légköri rendszer hirtelen átbillen, és néhány nap alatt valódi sarkvidéki hideg tör Európa felé. A 2026/2027-es télről ezért egyelőre talán annyi mondható a legnagyobb biztonsággal: unalmasnak egyáltalán nem ígérkezik.
Forrásellenőrzés: NOAA Climate Prediction Center, Copernicus Climate Change Service, ECMWF, Severe Weather Europe.