Skip to content

Orbán elszólta magát Hankóról: A nyomozók szeme is kikerekedhetett

Meglepő kijelentések hangzottak el Orbán Viktor egyik zárt fórumán, miközben az NKA-ügyben letartóztatott Hankó Balázs körül egyre komolyabb a helyzet. A volt miniszterelnök tulajdonképpen maga mondta ki, hogy Hankó minisztersége idején a kulturális támogatások elosztásánál világnézeti és politikai szempontok is szerepet kaptak. Az ATV és a Kontroll beszámolója szerint Orbán a Győr-Moson-Sopron vármegyei Páliban tartott nem nyilvános fórumon beszélt az NKA-botrányról. A zárt eseményről Szakács István győri megafonos influenszer osztott meg felvételeket. Orbán úgy vélekedett, hogy Hankó Balázs azért lett célkeresztben, mert kulturális miniszterként nem kívánta finanszírozni a korábbi liberális kulturális szereplőket. Az ügyészség ezzel szemben egészen más állásponton van: a gyanú szerint politikai szempontú, választókerületi lefedettség alapján működő kettős döntési rendszerben osztottak szét milliárdokat, miközben a formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.

Orbán: Hankónak volt mersze nem támogatni a „pesti liberálisokat”

A volt miniszterelnök kifejezetten Hankó Balázs kulturális támogatási gyakorlatáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy tizenhat éves kormányzása során Hankó volt az első olyan kulturális miniszter, „akinek volt mersze nem támogatni a pesti liberálisokat”.

Orbán ezután Hankó korábbi gondolkodását is összefoglalta. Eszerint a kormánynak volt egy meghatározott szellemi programja, és azt a kulturális irányt támogatták, amely ebbe beleillett. Ami Orbán megfogalmazása szerint ezzel szembement, „hazafiatlan” vagy LMBTQ-jellegű volt, annak nem kívántak pénzt adni. Ez azért különösen érdekes kijelentés, mert az NKA-ügyben folyó büntetőeljárás egyik központi kérdése éppen az, hogy milyen szempontok alapján osztották szét a kulturális támogatásokat.

De ez valóban beismerés?

Politikai szempontból Orbán mondatai mindenképpen figyelemre méltók. Jogilag azonban fontos különbséget tenni. Orbán Viktor nem ismerte el, hogy bűncselekmény történt volna, és azt sem mondta, hogy jogellenesen osztották volna ki az NKA pénzeit. Ugyanakkor nyíltan felvállalta, hogy a kulturális támogatásoknál a korábbi kormány világnézeti programja meghatározó tényező volt. Ez azért vált különösen kellemetlenné, mert az ügyészség hivatalos gyanúja is politikai szempontú pénzelosztásról beszél – igaz, jóval konkrétabb és súlyosabb összefüggésben.

Az ügyészség szó szerint politikai szempontú elosztást említ

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Hankó Balázs őrizetbe vételekor részletesen ismertette a megalapozott gyanú lényegét. Eszerint Hankó Balázs és társai az NKA vagyonának „politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztása” érdekében alakíthattak ki kettős eljárásrendet. A hatóság szerint ebben a rendszerben a papíron működő formális döntéshozatal és a tényleges döntések elváltak egymástól. Az ügyészség állítása szerint a támogatásokról több esetben nem az erre kijelölt kollégium döntött ténylegesen, hanem Hankó Balázs, illetve akár más személyek. Egyes döntések ráadásul a hivatalos kollégiumi eljárást, sőt bizonyos kiemelt támogatásoknál még a támogatási kérelem benyújtását is megelőzhették.

1079 támogatás és 17,3 milliárd forint

A büntetőeljárás nem néhány vitatott pályázatról szól. Az ügyészség szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között összesen 1079 támogatási döntés érintett, amelyekkel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak a központi költségvetésnek. A hatóság álláspontja szerint a pénz egy részét a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően használták fel. A megalapozott gyanú szerint egyes kérelmeket érdemi elbírálás nélkül teljesítettek, és az NKA vagyonának egy részét választási kampányköltségek finanszírozására, illetve kérelmezők személyes céljaira fordíthatták. Ezek ügyészségi gyanúk, nem jogerős bírósági megállapítások. Hankó Balázs tagadja a bűncselekményt.

Ezért különösen érdekes most Orbán magyarázata

A volt miniszterelnök nem azt mondta, hogy Hankó hibázott. Éppen ellenkezőleg: Orbán lényegében erényként mutatta be, hogy a korábbi kulturális miniszter a kormány által elfogadott szellemi irányvonal mentén válogatott a támogatandó és nem támogatandó kulturális szereplők között. Orbán értelmezésében Hankót nem egy szabálytalan támogatási rendszer miatt üldözik, hanem azért, mert nem finanszírozta a liberális kulturális világot. Ez politikailag igen erős állítás. Csakhogy az ügyészség nem azért gyanúsítja Hankót, mert egyik művésznek adott pénzt, egy másiknak pedig nem.

Nem az a gyanú, hogy „nem adott a liberálisoknak”

Ez talán az egész ügy legfontosabb különbsége. Önmagában az, hogy egy kormány kulturális prioritásokat határoz meg, nem azonos a hűtlen kezeléssel. A büntetőeljárás arra összpontosít, hogy a közpénz elosztása megfelelt-e a törvényi céloknak és az NKA döntéshozatali szabályainak, illetve valóban azok döntöttek-e a pénzről, akiknek erre joguk volt. Az ügyészség gyanúja ennél is súlyosabb: azt állítja, hogy a támogatási rendszert politikai választókerületi szempontok és kampánycélok szolgálatába állíthatták. Ez tehát jóval több annál a vitánál, hogy konzervatív vagy liberális kulturális szereplőket kellene-e támogatni.

Orbán mégis politikai bosszúról beszél

A volt miniszterelnök teljesen más történetet vázolt fel Páliban. Hankó letartóztatását az „SZDSZ bosszújának” nevezte a korábbi keresztény kormány kulturális miniszterével szemben. Orbán szerint a mostani eljárás valójában politikai kirakatper, amelynek célja a korábbi kormány kulturális politikájának megtorlása. Azt állította, hogy a Tisza-kormánnyal lényegében a régi SZDSZ-es és MSZP-s világ tért vissza. Ez Orbán politikai értékelése. A büntetőeljárást végző ügyészség hivatalos indoklása viszont nem ideológiai konfliktusról, hanem különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanújáról szól.

Hankó egy hónapra letartóztatásba került

Hankó Balázs mentelmi jogát szeptember végén függesztette fel az Országgyűlés. Ezután az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vették. A Kecskeméti Járásbíróság október 1-jén egy hónapra elrendelte Hankó Balázs és egy másik gyanúsított letartóztatását. A bíróság szerint fennáll a szökés vagy elrejtőzés, valamint az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélye, és ezeket enyhébb kényszerintézkedéssel nem lehet megfelelően kezelni. Hankó és védője fellebbezett a döntés ellen. A letartóztatás nem büntetés, és nem jelenti azt, hogy a volt minisztert bűnösnek találták volna.

Hankó végig politikai leszámolásról beszélt

A volt kulturális és innovációs miniszter már az őrizetbe vétele előtt is azt állította, hogy az eljárás politikai motivációjú. Hankó szerint minden támogatott program kulturális célokat szolgált, és ő sem kapott, sem nem adott utasítást arra, hogy törvénytelenül osszanak pénzt. Korábban úgy fogalmazott: azért akarják büntetni, mert a korábbi kormány a saját kulturális értékrendjének megfelelő programokat támogatta. Orbán páli beszéde lényegében ugyanezt a politikai védekezést erősítette meg.

Csakhogy az ügyészségi állítás ennél sokkal konkrétabb

A nyomozó hatóság szerint nem egyszerűen ideológiai preferenciák ütközéséről van szó. Az ügyészség azt állítja, hogy a formális döntéshozatali eljárást megkerülhették, a támogatásokról mások dönthettek, mint akiknek joguk volt hozzá, és a pénzek egy része választási kampányok finanszírozására is kerülhetett. A nyomozásnak éppen azt kell tisztáznia, meddig terjedt ez a rendszer, kik vettek benne részt, és ki milyen döntést hozott. Orbán mostani megszólalása ehhez azért ad érdekes politikai kontextust, mert nem próbálta azt állítani, hogy a korábbi kulturális támogatási politika teljesen világnézet-semleges lett volna.

A „politikai alapon” kifejezésnél azonban két külön dolgot kell elválasztani

Az egyik az, amikor egy demokratikusan megválasztott kormány kulturális programot hirdet, és bizonyos kulturális célokat fontosabbnak tart másoknál. A másik az, amikor közpénz elosztása során állítólag megszegik a törvényi és belső döntéshozatali szabályokat, illetve választókerületi vagy kampányfinanszírozási szempontokat érvényesítenek. Orbán az elsőről beszélt úgy, mintha ez magyarázná Hankó büntetőeljárását. Az ügyészség viszont a második miatt nyomoz. Éppen ezért túlzás lenne azt mondani, hogy Orbán beismerte az ügyészség által feltételezett hűtlen kezelést. Azt viszont valóban nyíltan elmondta, hogy a kulturális támogatási politikát szellemi és ideológiai célokhoz kötötték.

Különösen érdekes mindez a most előkerült iratok után

Az elmúlt napokban ráadásul újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra az NKA pénzeinek útjáról. Molnár Áron és több sajtótermék olyan korábbi kormányzati és minisztériumi iratokról számolt be, amelyekben „politikai forrásigények”, illetve választókerületi bontású többletigények szerepelnek. Az egyik dokumentum alapján a tízmilliárdos NKA-tartalék felszabadításának kérdését egy Orbán Viktor részvételével tartott 2025-ös kormányülésen is tárgyalták. Ezek az iratok önmagukban nem bizonyítják Orbán Viktor büntetőjogi felelősségét, de új kérdéseket vetnek fel arról, milyen szinten volt ismert a támogatások politikai háttere.

Orbán most saját szavaival adott új muníciót a vitához

Éppen ezért lett ekkora visszhangja a páli beszédnek. Ha a volt miniszterelnök egyszerűen annyit mondott volna, hogy Hankó ártatlan és az igazságszolgáltatás téved, az politikailag kevésbé lenne meglepő. Orbán azonban ennél tovább ment, és nyíltan beszélt arról, hogy Hankó a kormány szellemi programjának megfelelő kulturális szereplőket akarta támogatni, míg más irányzatoknak nem akart pénzt adni. Ez pontosan azért lett kényes, mert az ügyészség saját hivatalos közleményében szintén politikai szempontú támogatáselosztást említ – még ha egészen más büntetőjogi összefüggésben is.

A Kontroll ezért beszél „beismerő vallomásról”

A Kontroll cikke úgy értékelte Orbán megszólalását, hogy a volt miniszterelnök lényegében megerősítette a kulturális pénzek politikai alapú elosztását. Ez újságírói és politikai értelmezés, nem büntetőjogi beismerő vallomás. Orbán nem azt mondta, hogy szabálytalanul vagy törvénytelenül osztották ki a 17,3 milliárd forintot. Viszont olyan mondatokat mondott ki, amelyek után már nehezen tartható az az állítás, hogy a korábbi kulturális támogatási politika teljesen független lett volna a kormány ideológiai céljaitól.

Hankó felesége is megszólalt

Közben a volt miniszter családja is reagált az elmúlt napok eseményeire. Hankóné Hrágyel Zsuzsanna a Blikknek azt mondta, hogy a család már előre felkészült az őrizetbe vétel lehetőségére, és továbbra is sziklaszilárdan hisz Hankó Balázs ártatlanságában. Azt mondta, végig fogják vinni a jogi küzdelmet, mert meggyőződésük szerint férje nem követett el bűncselekményt. Hankó tehát továbbra is teljes egészében vitatja az ügyészség gyanúját.

Orbán nem Hankó tettét ismerte be, hanem a politikai logikát vállalta fel

Talán így lehet a legpontosabban összefoglalni a mostani fordulatot. A volt miniszterelnök nem tett büntetőjogi beismerést. Nem ismerte el, hogy közpénzt sikkasztottak volna el, hogy fiktív pályázatokat működtettek, vagy hogy törvénytelen kampányfinanszírozás történt. Viszont saját szavaival vállalta azt a politikai elvet, hogy a kulturális pénzek elosztásánál a korábbi kormány ideológiai programja számított. Ez pedig az NKA-ügy jelenlegi állásában aligha mellékes részlet.

A bíróságnak egészen más kérdésre kell majd választ adnia

A politikai vita arról szólhat, hogy helyes-e közpénzből egy kormány kulturális értékrendjét előnyben részesíteni. A büntetőeljárás viszont egy jóval szűkebb és keményebb kérdésről szól. Megszegték-e a törvényt, jogellenesen használták-e fel az NKA vagyonát, működött-e a hivatalos döntéshozatalt megkerülő rendszer, és okoztak-e ezzel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt? Ezekre a kérdésekre Orbán páli beszéde önmagában nem ad választ. Az ügyészségnek bizonyítania kell a gyanút, Hankónak és védőinek pedig lehetőségük van azt cáfolni.

Orbán megszólalása mégis nagyon rosszkor jött

Hankó Balázst éppen néhány nappal korábban helyezték egy hónapra letartóztatásba, miközben folyamatosan kerülnek elő újabb iratok az NKA támogatási rendszerének politikai hátteréről. Ebben a helyzetben a volt miniszterelnök maga beszélt arról, hogy Hankó tudatosan nem akart pénzt adni a „pesti liberálisoknak”, és a támogatásokat a kormány szellemi programjához igazította. Ez nem ugyanaz, mint beismerni az ügyészség által feltételezett bűncselekményt. Arra azonban bőven elég, hogy ismét felerősödjön a kérdés: mennyire volt politikailag vezérelt az a támogatási rendszer, amelyből végül büntetőeljárás lett.

Most még nagyobb kérdés, ki mindenki tudott a rendszerről

Az NKA-ügy ugyanis egyre kevésbé tűnik kizárólag Hankó Balázs személyes ügyének. A már nyilvánosságra került dokumentumok kormányülésekről, miniszteri levelezésekről, politikai forrásigényekről és választókerületi szempontokról szólnak. Orbán mostani mondatai pedig azt mutatják, hogy a kulturális források ideológiai irányultsága a korábbi kormány legfelső politikai szintjén sem volt titkolt elv. Hogy ebből következik-e bármilyen büntetőjogi felelősség Orbánra vagy más korábbi kormányzati szereplőre nézve, azt jelenleg nem lehet kijelenteni. Az azonban biztos, hogy Hankó Balázs ügyét egyre nehezebb pusztán egyetlen volt miniszter elszigetelt döntéseinek történeteként kezelni.

Az elszólás után még több válaszra lesz szükség

Orbán Viktor tehát saját értelmezésében megvédte Hankó Balázst. Azt próbálta bizonyítani, hogy volt miniszterét azért üldözik, mert keresztény-konzervatív kultúrpolitikát folytatott. A szavai azonban közben éppen azt tették egyértelművé, hogy a kulturális támogatások elosztásánál valóban létezett politikai és ideológiai szelekció. A nagy kérdés most már az, meddig tartott ez a politikai szelekció, és hol kezdődött az, amit az ügyészség törvénysértő pénzelosztási rendszernek gyanít. Erre Orbán páli beszéde nem adott választ. De a volt miniszterelnök mondatai után minden bizonnyal még nagyobb figyelem irányul majd arra, ki döntött valójában a 17,3 milliárd forintról, kik ismerték a kedvezményezetteket, és milyen szerepet játszottak a politikai szempontok a végleges támogatási döntésekben.

Forrásellenőrzés: Kontroll, ATV, Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség, Blikk, Szakács István nyilvános felvételei.