Sokan abban bíztak, hogy az új Nyugdíjas SZÉP-kártya minden érintettnek egységesen évi 200 ezer forintos pluszt hoz majd, a most ismert elképzelések azonban ennél jóval szigorúbb rendszert vázolnak fel. A támogatás sávosan működne: nem mindenki ugyanakkora összeget kapna, és egy meghatározott nyugdíjszint fölött már semmi sem járna. A legnagyobb összeg a 250 ezer forintnál kisebb havi nyugdíjból élőké lehetne, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok pedig ennek csak a felét kapnák. Akiknek a havi nyugdíja meghaladja az 500 ezer forintot, a jelenlegi tervek szerint teljesen kimaradnának a programból. Ugyanakkor van egy nagyon fontos körülmény: a Nyugdíjas SZÉP-kártya végleges szabályai még nincsenek lezárva. A legutóbb nyilvánosságra került információk szerint a kormány a 2027-es költségvetéshez köti a végső döntést, és a jogszabályban rögzített teljes rendszer egyelőre még nem jelent meg.
250 ezer forint alatt járna a legtöbb
A jelenleg ismert elképzelés szerint a maximális támogatás azoknak jutna, akiknek a havi nyugdíja nem éri el a 250 ezer forintot. Számukra évente 200 ezer forint kerülhetne a Nyugdíjas SZÉP-kártyára.
Ez havi átlagban több mint 16 600 forintos pluszt jelentene, bár egyáltalán nem biztos, hogy ezt havonta utalnák fel a kártyára. Korábban még az a lehetőség is felmerült, hogy a feltöltés negyedévente történjen. Ebben az esetben a legalacsonyabb nyugdíjsávba tartozók háromhavonta 50 ezer forintot kaphatnának. Ez azonban továbbra is csak egy lehetséges konstrukció, nem véglegesen kihirdetett kifizetési rend.
250 és 500 ezer között már csak a fele járna
A következő csoportnál jön az első érdemi korlátozás. Aki legalább 250 ezer, de legfeljebb 500 ezer forint körüli havi nyugdíjból él, annak a mostani terv szerint már csak évi 100 ezer forintos támogatás jutna. Ez pontosan a fele annak az összegnek, amit a kisebb nyugdíjat kapók szerezhetnének meg. Havi átlagra vetítve ez körülbelül 8300 forintot jelentene. Ha pedig a negyedéves feltöltés mellett döntenének, akkor háromhavonta nagyjából 25 ezer forint kerülhetne a kártyára. A rendszer tehát egyértelműen rászorultsági elv mentén épülne fel: minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál magasabb kiegészítő támogatásra számíthatna.
500 ezer forint felett jön az igazi hidegzuhany
A legnagyobb meglepetés a magasabb nyugdíjból élőket érheti. A jelenlegi elképzelések szerint havi 500 ezer forintos nyugdíj felett egyáltalán nem járna Nyugdíjas SZÉP-kártyás támogatás. Vagyis nem arról van szó, hogy ebben a kategóriában kisebb összegre lehetne számítani: a most ismert modell alapján az érintettek teljesen kimaradnának. Ez különösen azok körében válthat ki vitát, akik csak kissé lépik át az 500 ezres határt. Ha a végleges szabályozás nem tartalmaz majd valamilyen fokozatos kivezetést, akkor akár egy 499 ezer forintos és egy valamivel 500 ezer forint feletti nyugdíj között is évi 100 ezer forintos eltérés alakulhat ki a támogatásban. Hogy a határeseteket pontosan miként kezelik, azt majd a végleges szabályozásnak kell tisztáznia.
Íme a jelenleg ismert lista
250 ezer forint alatti havi nyugdíj: évi 200 ezer forintos támogatás.
250 és 500 ezer forint közötti havi nyugdíj: évi 100 ezer forintos támogatás.
500 ezer forint feletti havi nyugdíj: a jelenlegi terv szerint nem jár támogatás.
Ez a három sáv adja a program jelenlegi alapját. A rendszer tehát nem általános nyugdíjas juttatás lenne, hanem jövedelemhez kötött támogatás.
Még így is több mint kétmillió ember kaphatna
A korlátozás ellenére a jogosultak köre rendkívül széles lehet. A legfrissebb KSH-adatokból készült számítások szerint nagyjából 2,17 millió ember kaphat havi 500 ezer forintnál kevesebb saját jogú nyugdíjat vagy kapcsolódó ellátást. Ez az érintett nyugdíjasok és ellátottak mintegy 95 százalékát jelentheti. Vagyis bár a kártya nem lenne univerzális, a nyugdíjasok döntő többsége a jelenlegi sávok alapján valamilyen támogatásra jogosult lehetne. A legnagyobb, évi 200 ezer forintos összeg pedig több mint egymillió emberhez juthatna el.
Körülbelül 1,4 millióan kerülhetnek a legjobb sávba
A statisztikák szerint nagyjából 1,45 millió ember kap havi 260 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Mivel a nyilvános KSH-adatok egyik kategóriája 240 és 260 ezer forint között húzódik, a pontos 250 ezres határhoz tartozó létszámot csak becsülni lehet. A rendelkezésre álló adatok alapján körülbelül 1,4 millió ember nyugdíja lehet 250 ezer forint alatt, vagyis hozzávetőleg ekkora csoport kapná a maximális, évi 200 ezer forintos támogatást. Ez már önmagában is jelentős költségvetési tétel.
Nemcsak az számít majd, ki kapja meg, hanem az is, mire lehet költeni
A „korlátozott” kifejezés egy másik értelemben is lényeges lehet. A Nyugdíjas SZÉP-kártya a jelenlegi elképzelések szerint nem szabadon felvehető készpénzt jelentene. A támogatást meghatározott célokra lehetne felhasználni. A korábbi kormányzati és programközlések alapján felmerült az élelmiszer, a gyógyszer, az egészségmegőrzés, valamint a pihenés és az üdülés finanszírozása is. Ez az egyik legfontosabb különbség a hagyományos nyugdíjemeléshez képest. Egy nyugdíjemelés beépül a havi ellátásba, és szabadon elkölthető, ezzel szemben a SZÉP-kártyás támogatás célhoz kötött juttatás lenne.
A gyógyszertárak és boltok rendszere kulcskérdés lesz
A rendszer egyik legfontosabb gyakorlati kérdése továbbra is az, hogy pontosan hol lehet majd használni a kártyát. Ha valóban élelmiszerre és gyógyszerre is elkölthető lesz, akkor az elfogadóhelyek hálózatát jelentősen bővíteni kell, vagy külön szabályozást kell kialakítani. Ez különösen a kisebb településeken élő idősek számára lényeges. Egy budapesti vagy nagyvárosi nyugdíjas számára sokkal egyszerűbb lehet több elfogadóhely közül választani. Egy kis faluban viszont könnyen előfordulhat, hogy csupán egy élelmiszerbolt és egy gyógyszertár működik. Ha ezek nem csatlakoznának a rendszerhez, a támogatás papíron ugyan sokat érne, a gyakorlatban viszont nehézkes lenne elkölteni.
A magasabb nyugdíjasok mellett ők is rosszabbul járhatnak
A mostani tervek alapján három olyan csoport különösen figyelheti a végleges szabályokat. Az első az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok köre, akik teljesen kimaradnának. A második a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjból élők csoportja, akik csak feleakkora támogatást kapnának, mint az alsó sávba tartozók. A harmadik csoportot a kisebb településeken élő idősek alkothatják, ha végül nem épül ki kellően széles elfogadóhelyi hálózat. Ez utóbbi azonban még nem tény, hanem a rendszer kidolgozásának egyik nyitott kérdése.
Mikor érkezhet a támogatás? Itt jött a fordulat
Tavasszal még arról volt szó, hogy a Nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 utolsó negyedévében elindulhat. Magyar Péter májusban úgy fogalmazott, hogy a költségvetési helyzettől függően már ősszel megkezdődhet a juttatás folyósítása. Szeptemberre azonban változott az időzítés: a miniszterelnök már arról beszélt, hogy a programról a 2027-es költségvetésben születhet meg a végleges döntés. Emiatt jelenleg nem lehet biztos dátumot mondani arra, mikor kaphatják meg az első kártyát, vagy mikor érkezik rá az első feltöltés.
Jogszabály még nincs a teljes rendszer mögött
Ez talán a legfontosabb figyelmeztetés mindazoknak, akik már elkezdtek számolni a lehetséges összegekkel. A nyilvánosságra került sávok egyelőre tervek, nem pedig végleges, hatályos jogosultsági szabályok. A Portfolio szeptember eleji összefoglalója szerint akkor még nem jelent meg olyan jogszabály- vagy rendelettervezet, amelyből a teljes végrehajtási rendszer pontosan megismerhető lett volna.
Ez azt jelenti, hogy még módosulhat például a pontos határösszeg, a jogosultság megállapításának módja, a feltöltések gyakorisága, a felhasználás köre és az indulás időpontja is.
Nem kis pénzről van szó
A programot azért sem lehet egyik napról a másikra bevezetni, mert rendkívül nagy költségvetési tételt jelenthet. A jelenlegi jogosultsági becslések alapján az éves állami kiadás akár 360–400 milliárd forintos nagyságrendű is lehet. Ha csak 1,4 millió ember kapná meg a maximális, évi 200 ezer forintos támogatást, az önmagában körülbelül 280 milliárd forintos kiadást jelentene. Ehhez járulna hozzá a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok évi 100 ezer forintos juttatása. Nem véletlen, hogy Magyar Péter korábban is hangsúlyozta: a program elindításához látni kell a költségvetés valódi mozgásterét.
A legfontosabb kérdések még mindig nyitottak
Bár a sávos összegek már hónapok óta ismertek, a mindennapi működés szempontjából legalább ennyire fontos részletekre továbbra sincs végleges válasz. Nem tudni biztosan, hogy minden jogosult automatikusan megkapja-e a kártyát, vagy igénylésre lesz szükség. Az sem végleges, hogy évente egyszer, havonta vagy negyedévente érkezik-e a támogatás. Azt sem tisztázták még teljes részletességgel nyilvánosan, mely üzletekben, gyógyszertárakban és szolgáltatóknál lehet majd elkölteni az összeget. És egyelőre az sem ismert, mi történik abban az esetben, ha valaki többféle nyugdíjszerű ellátást is kap.
A lista tehát jelenleg így néz ki
A legjobban a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok járhatnak: évente 200 ezer forintot kaphatnak. A 250 és 500 ezer forint közöttiek már csak feleennyit, vagyis évi 100 ezer forintot. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjasokat pedig érheti az igazi hidegzuhany: a jelenlegi terv szerint ők egyáltalán nem kapnának Nyugdíjas SZÉP-kártyás támogatást. A rendszer ráadásul várhatóan felhasználási korlátokhoz kötött lesz, vagyis nem készpénzről van szó. Másfelől viszont a program így is rendkívül széles körű lehet: a mostani statisztikák alapján több mint kétmillió ember, vagyis a nyugdíjasok és az érintett ellátottak döntő többsége bekerülhet valamelyik támogatott sávba.
Egyelőre azonban senki ne tekintse biztos pénznek
A legfontosabb üzenet jelenleg talán ez. A 200 ezer és 100 ezer forintos összegek valóban szerepelnek a kormányzati tervekben, és az 500 ezer forintos felső jogosultsági határt is több alkalommal ismertették. A program teljes, végleges szabályozása és a biztos indulási időpont azonban még nincs kihirdetve. A kormány legfrissebb kommunikációja alapján a 2027-es költségvetés lehet a döntő pont. Így az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok valóban kimaradhatnak, a középső sávba tartozók pedig valóban csak feleakkora támogatást kaphatnak, mint a legalacsonyabb nyugdíjúak – de ezeket a szabályokat csak akkor lehet véglegesnek tekinteni, amikor megjelenik a hozzájuk tartozó jogszabály.
Forrásellenőrzés: KSH, Magyar Péter nyilvános közlései, Portfolio, 24.hu, RTL.