Orbán Viktor ismét megszólalt Hankó Balázs ügyében, és ezúttal közösségi oldalán osztott meg egy részletet abból az interjúból, amelyet még a volt miniszter őrizetbe vétele előtt rögzítettek. A felvételen Hankó arról beszél, hogyan készült fel arra az eshetőségre, hogy korlátozhatják a szabadságát, és ebben milyen sokat jelent számára a családja, valamint a vallásos hite – írja az Index.
A beszélgetés időzítése önmagában is nagy figyelmet kapott. Orbán Viktor már kedden reggel jelezte, hogy este exkluzív interjút sugároznak Hankó Balázzsal, miközben a volt kulturális és innovációs miniszter ekkorra már őrizetben volt. Később derült ki, hogy az interjút jóval korábban, még a kényszerintézkedés előtt vették fel a Hír TV stúdiójában. Orbán Viktor a megosztott részlethez mindössze ennyit írt: „Újkommunista tempó.” Ez politikai minősítés, amely Orbán Viktor álláspontját fejezi ki. A volt miniszterelnök korábban már szintén használta ezt a kifejezést Hankó ügyével kapcsolatban, amikor a mentelmi jog felfüggesztése és a hatósági idézés után reagált a történtekre.
Hankó: „Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba”
A közzétett interjúrészletben Hankó Balázs ismét elutasította az ügyészség vele szemben megfogalmazott állításait. A volt miniszter így fogalmazott:
„Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba. Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket ismerik, az pedig bűn!”
„Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba. Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket ismerik, az pedig bűn!”
Ez Hankó Balázs saját megítélése az ellene zajló büntetőeljárásról. Az ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján megalapozott gyanú áll fenn vele szemben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés miatt. Hankó a gyanúsítás ellen panaszt tett.
A hitéről is beszélt a volt miniszter
A beszélgetés egyik legszemélyesebb része akkor következett, amikor M. Dobos Marianne arról kérdezte Hankót, miként készült fel arra, hogy akár a szabadságát is korlátozhatják. A volt miniszter válaszában elsősorban a vallásos hitére helyezte a hangsúlyt.
„A hitem nagyon sokat erősödött. Az ember Istenbe kapaszkodhat ilyenkor, és meg is tartja.”
„A hitem nagyon sokat erősödött. Az ember Istenbe kapaszkodhat ilyenkor, és meg is tartja.”
Hankó az elmúlt napok megszólalásaiban többször is beszélt a hit szerepéről. Családja is vallási keretben próbálta értelmezni a történteket: felesége egy korábbi interjúban bibliai párhuzamot említett férje őrizetbe vétele kapcsán. Ez azonban személyes és vallási értelmezés, amely nem befolyásolja a büntetőeljárás jogi megítélését.
A családjáról is nehéz mondatokat mondott
Hankó az interjúban arról is beszélt, hogy családjával már az őrizetbe vétel lehetősége előtt nehéz beszélgetéseket folytattak. Elmondása szerint azzal is számoltak, hogy egy ideig nem lehet otthon. Külön kitért a legidősebb fiára is. Szavai szerint arról beszéltek, hogy ha ő nincs jelen, akkor a legidősebb fiú lesz a családban a legidősebb férfi.
Ez jól érzékelteti, hogy Hankó és a családja már a parlamenti mentelmi döntés előtt is valós lehetőségként számolt a szabadságkorlátozó intézkedéssel. A volt miniszter úgy fogalmazott, ebben az időszakban nemcsak a családja, hanem több munkatársa és a hozzá közel álló közösség is támogatta.
Orbán Viktor már korábban is keményen reagált
Nem ez volt az első alkalom, hogy Orbán Viktor megszólalt Hankó ügyében. A Fidesz elnöke már hétfő este, Hankó ügyészségi idézése után is élesen bírálta a történteket. Akkor is az „újkommunista tempó” kifejezést használta, és azt állította, hogy a Tisza-kormány politikai önkényt gyakorol.
Orbán más témákat is – például az adópolitikát és az üzemanyagárakat – összekapcsolt Hankó büntetőeljárásával, noha ezeknek nincs közvetlen jogi kapcsolatuk az NKA-nyomozással. A volt miniszterelnök egyik korábbi bejegyzésében azt is leírta, hogy szerinte „a fél országot nem tudják börtönbe zárni”. Ez szintén politikai álláspont, nem pedig az ügy jogi minősítése.
Az interjú készítésekor Hankó még nem volt őrizetben
Az időrend megértése különösen fontos. Az interjút még azelőtt rögzítették, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették volna. A volt miniszter ekkor már tudta, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, és azzal is tisztában volt, hogy ennek elfogadása után ellene is végrehajthatóvá válhatnak bizonyos büntetőeljárási intézkedések. Hankó ezért a beszélgetésben már arról beszélt, miként készül a szabadsága esetleges korlátozására. Az Országgyűlés később valóban felfüggesztette a mentelmi jogát, majd még aznap őrizetbe vették.
Az ügyészség szerint megalapozott gyanú áll fenn
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kedden hivatalosan is közölte, hogy Hankó Balázst őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták. A gyanú szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés történhetett. Az ügy a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumához kapcsolódik. A nyomozás jelenlegi állása alapján a hatóság azt feltételezi, hogy az NKA kezelésében lévő pénzeket részben a törvényben és az alapító dokumentumokban meghatározott kulturális céloktól eltérően használták fel.
17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány szerepel a gyanúban
Az ügyészség egyik legsúlyosabb állítása szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben történhetett a törvényes céloktól eltérő vagyonfelhasználás. A főügyészség szerint az ebből származó vagyoni hátrány összesen 17,3 milliárd forint lehet. A hatóság úgy véli, hogy a pénzek egy részét választási kampánycélokra vagy egyes kedvezményezettek személyes céljaira használhatták fel. Ez azonban jelenleg ügyészségi gyanú, nem pedig jogerős bírósági megállapítás.
Hankó szerint minden döntés jogszerű volt
A volt miniszter az interjúban határozottan tagadta a gyanút. Amikor arról kérdezték, tud-e olyan vallomásról, amely terhelő lehet rá nézve, azt mondta, hogy ilyen nincs.
„Minden döntés jogszerű volt, az eljárásrendnek megfelelt.”
„Minden döntés jogszerű volt, az eljárásrendnek megfelelt.”
Ez várhatóan a védelem egyik legfontosabb érve lesz az eljárás során. Az ügyészség ugyanakkor éppen azt vizsgálja, hogy valóban megfeleltek-e az előírásoknak a támogatási döntések, illetve ténylegesen ott és akkor születtek-e meg, ahol és amikor a hivatalos dokumentumok szerint.
Kettős döntéshozatali rendszer szerepel az ügyészségi gyanúban
A főügyészség keddi tájékoztatása szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy az NKA-n belül egyfajta kettős döntéshozatali mechanizmus működött. Az ügyészség szerint a támogatások egy részéről már a hivatalos kollégiumi döntés előtt megszülethetett a tényleges határozat. Egyes esetekben pedig a nyomozati adatok alapján a támogatás odaítéléséről már azt megelőzően dönthettek, hogy a kérelmet hivatalosan benyújtották volna.
Ha ez bizonyítható, az komoly jelentőséggel bírhat a büntetőeljárásban. A védelem ugyanakkor vitatja, hogy jogellenes döntési rendszer működött volna.
Miért különösen fontos az időrend?
Az ügy egyik központi kérdése az lehet, mikor született meg egy-egy támogatás tényleges jóváhagyása. Ha a formális döntés csak utólag követte volna egy korábbi politikai vagy vezetői döntés nyomát, az ügyészség szerint ez alátámaszthatná a kettős eljárási rendszer gyanúját. Ehhez azonban konkrét bizonyítékokra van szükség. Ilyenek lehetnek elektronikus levelezések, belső listák, dokumentumok, üzenetek, időbélyegzők vagy tanúvallomások.
A nyomozás ezért várhatóan jelentős mennyiségű digitális és pénzügyi anyag feldolgozását igényli.
Hankó az eljárás politikai céljáról is beszélt
A volt miniszter az interjúban nemcsak a konkrét büntetőjogi állításokat vitatta. Azt is állította, hogy az eljárás politikai indíttatású, és szerinte a célja közösségük megfélemlítése, valamint egyes emberek és családok megtörése. Ez Hankó politikai értelmezése. Az ügyészség nyilvánosan ismertetett álláspontja ezzel szemben konkrét büntetőeljárási gyanún és a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokon alapul. Annak eldöntése, hogy az ügyészségi gyanú megalapozott-e, végső soron nem politikai szereplők feladata.
Az ártatlanság vélelme Hankót is megilleti
Hankó Balázs gyanúsított. Ez azonban jogilag nem jelenti azt, hogy bűnös is. A magyar büntetőeljárásban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet mindaddig, amíg jogerős bírósági ítélet másként nem rendelkezik. A nyomozás során az ügyészségnek kell bizonyítékokat gyűjtenie. A védelem ezekre reagálhat, vitathatja azokat, és saját bizonyítékokat is előterjeszthet. Ha az ügyészség végül úgy látja, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, vádat emelhet. Csak ezt követően kerülhet az ügy büntetőbíróság elé.
Az őrizetbe vétel ellen is panaszt tett Hankó
Hankó nem fogadta el az ellene alkalmazott kényszerintézkedést. A főügyészség tájékoztatása szerint az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen is panaszt tett. A védelem egyik várható érve az lehet, hogy Hankó nem próbált elrejtőzni. A politikus a hivatalos idézés kézhezvétele után elhagyta a Parlamentet, majd saját maga jelent meg a számára kijelölt hatósági helyszínen. Ez azonban önmagában nem dönti el, hogy az őrizet jogszerű volt-e. A panasz elbírálásakor az erre jogosult ügyészi szerv vizsgálhatja az intézkedés törvényi feltételeit.
Orbán számára Hankó ügye már politikai szimbólum
Orbán Viktor több bejegyzése alapján jól látszik, hogy a Fidesz elnöke Hankó ügyét nem csupán egy volt miniszter büntetőeljárásaként kezeli. Az esetet szélesebb politikai konfliktus részeként mutatja be. Korábbi bejegyzéseiben a Tisza-kormány gazdaságpolitikáját, adóintézkedéseit és a hatalomgyakorlás módját is összekapcsolta a Hankó-üggyel. Ez politikai kommunikációs stratégia. A büntetőeljárás tárgya azonban ennél jóval szűkebb: az NKA pénzeinek felhasználása.
A két kérdést ezért külön kell kezelni
Az egyik kérdés az, hogy valaki politikailag miként ítéli meg az eljárást. A másik az, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség képes-e bizonyítani a Hankóval szemben közölt gyanút. Lehet politikailag vitatni egy büntetőeljárás indokoltságát úgy is, hogy a bírósági bizonyítás még nem történt meg. És az is elképzelhető, hogy egy ügy komoly politikai konfliktust vált ki, miközben a nyomozó hatóság konkrét bizonyítékokkal dolgozik. A döntő végül az lesz, mi kerül az ügy irataiba, és mit fogad el bizonyítékként a bíróság.
Miért váltott ki ekkora figyelmet az interjú?
A Hankóval készült beszélgetés azért is lett különösen figyelemre méltó, mert a nézők már úgy találkozhattak vele, hogy ismerték az események későbbi kimenetelét. Hankó a felvételen arról beszél, hogyan készül arra, hogy esetleg korlátozzák a szabadságát. Mire azonban az interjút műsorra tűzték, ez már meg is történt. Ez egészen más kontextust adott a mondataihoz. A családról, a hitről és a lehetséges fogva tartásról szóló kijelentéseket a közönség már annak tudatában hallotta, hogy a volt minisztert időközben őrizetbe vették.
A korábban rögzített interjú ezért dokumentumértékűvé vált
Politikai interjúk rendszeresen készülnek előre rögzített formában. Ebben az esetben azonban a felvétel és a sugárzás között olyan jelentős esemény történt, amely alapvetően megváltoztatta a beszélgetés értelmezését. Az interjú készítésekor Hankó még szabadlábon volt. A sugárzáskor már túl volt a mentelmi jogának felfüggesztésén, az őrizetbe vételen és a gyanúsítotti kihallgatáson. Ezért a felvétel egy olyan pillanatot őrzött meg, amikor Hankó már számított a kényszerintézkedésre, de még nem tudhatta pontosan, hogyan történik majd meg.
Az NKA-ügyben más személyeket is vizsgálnak
A büntetőeljárás nem kizárólag Hankó Balázsról szól. A nyomozás során korábban több személyt is érintettek hatósági intézkedések. A főügyészség keddi tájékoztatása szerint Hankó mellett egy további személyt is őrizetbe vettek és gyanúsítottként hallgattak ki. A hatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölt róla további részleteket. Ez arra utal, hogy a nyomozók több szereplőből álló döntéshozatali és végrehajtási rendszert vizsgálnak.
A következő nagy kérdés: mi lesz az ügyészség következő lépése?
Hankó gyanúsítotti kihallgatása után az egyik legfontosabb eljárási kérdés az, indítványoznak-e vele szemben további kényszerintézkedést. Ha letartóztatást kezdeményeznek, annak szükségességéről már bíróság dönt. A bíró ilyenkor nem Hankó bűnösségéről határoz, hanem azt vizsgálja, fennállnak-e olyan törvényi körülmények, amelyek indokolják a további fogva tartást. Ilyen lehet például a szökés veszélye, a bizonyítás befolyásolásának kockázata vagy más, törvényben meghatározott ok.
A nyomozás ennél jóval hosszabb lehet
Akárhogyan is dönt a bíróság az esetleges kényszerintézkedésről, maga az NKA-ügy várhatóan hosszú ideig tart majd. Több mint ezer támogatási döntést vizsgálnak. A hatóságnak fel kell tárnia a pénzek útját, a támogatások szakmai hátterét, az engedélyezési folyamatot és az érintettek személyes szerepét. Egy ilyen ügyben akár több tízezer oldalnyi irat és nagy mennyiségű elektronikus adat is összegyűlhet. Emiatt a büntetőjogi felelősség végleges megítélése még messze lehet.
Orbán új bejegyzése tovább erősíti a politikai konfliktust
Orbán Viktor mostani reakciója azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra is kiemelt politikai ügyként kezeli Hankó Balázs helyzetét. Az „újkommunista tempó” megfogalmazás egyértelműen a kormányzati és hatósági fellépés politikai bírálata. Hankó pedig a megosztott interjúrészletben ugyancsak arra utal, hogy az eljárást nem pusztán jogi kérdésként látja. Az ügyészség viszont továbbra is konkrét bűncselekmény gyanújára és konkrét vagyoni hátrányra hivatkozik. A két narratíva így élesen elválik egymástól.
A jogi válasz még nem született meg
A politikai értékelések már világosak. Orbán Viktor politikai önkényről beszél. Hankó koncepciós eljárásnak tartja az ügyet. Az ügyészség ezzel szemben megalapozott gyanúról, 1079 vizsgált esetről és 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról számolt be. A végleges jogi válasz azonban még nem született meg. Hankó Balázs jelenleg gyanúsított, nem elítélt személy. A következő időszakban a bizonyítékok, a tanúvallomások, a pénzügyi dokumentumok és az esetleges bírósági döntések mutathatják meg, hogy az NKA-ügyből mi bizonyítható.