Budapesten fontos találkozóra került sor: Magyarországra látogatott Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség európai főügyésze, akit az Igazságügyi Minisztériumban fogadtak. Az egyeztetés egyik leglényegesebb üzenete az volt, hogy Magyarország bekapcsolódása az Európai Ügyészség munkájába új szakaszba lépett. Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatása szerint a megbeszélésen Görög Márta igazságügyi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes is jelen volt. A felek már nem azt vitatják, hogy Magyarország csatlakozzon-e az Európai Ügyészséghez, hanem azt, miként tud a szervezet ténylegesen, teljes kapacitással működni Magyarországon.
A döntés már korábban megszületett
Érdemes pontosítani a mostani bejelentést: Magyarország európai ügyészségi csatlakozásáról jogi értelemben már nyáron megszületett a döntés. A magyar kormány május végén hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát, az Európai Bizottság pedig július 10-én elfogadta a magyar részvételt megerősítő határozatot. Ez az augusztus 2-án hatályba is lépett, így Magyarország hivatalosan az Európai Ügyészség 25. részt vevő tagállamává vált. Ettől azonban a rendszer még nem kezdett el egyik napról a másikra teljes erővel működni hazánkban.
Most jön az igazán érdekes rész
Az Európai Ügyészség magyarországi működéséhez ki kell építeni azt a jogi és intézményi hátteret, amelyen keresztül az európai ügyészek, a magyar hatóságok, a NAV, a rendőrség és az ügyészség együtt tud dolgozni. Laura Kövesi budapesti látogatása pontosan erről szólt. Kármán András szerint még több jogszabályi és technikai részletet kell összehangolni. Különösen lényeges a NAV szerepe, mivel az Európai Ügyészség által vizsgált ügyek jelentős része pénzügyi, adózási vagy közpénzfelhasználási kérdéseket érint. Magyarországon tehát nem elég pusztán kimondani, hogy csatlakoztunk. A szervezetnek helyben dolgozó ügyészekre, működési szabályokra, adatkapcsolatokra és egyértelmű hatásköri viszonyokra is szüksége van.
Az Európai Ügyészség még nem működik teljesen Magyarországon
Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint Magyarország már tag, a tényleges operatív működés azonban a magyar európai ügyész kinevezéséhez kötődik. A szabályok úgy rendelkeznek, hogy az EPPO bizonyos kulcsfontosságú nyomozati jogosítványai Magyarországon a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik naptól válnak teljesen használhatóvá. Vagyis jelenleg egy átmeneti, de rendkívül fontos időszak zajlik: a politikai és jogi csatlakozás már megtörtént, most pedig annak a rendszernek a felépítése következik, amelyen keresztül az Európai Ügyészség magyar ügyekben is nyomozhat és vádat képviselhet.
És itt jön az egyik legnagyobb meglepetés
A csatlakozás különösen jelentős lehet azért is, mert az Európai Bizottság döntése alapján az Európai Ügyészség nem csupán a 2026-os csatlakozás után elkövetett ügyekkel foglalkozhat. A határozat kimondja, hogy az EPPO hatáskörébe tartozó, Magyarországot érintő bűncselekményeknél a szabályok a 2021. június 1-je után elkövetett cselekményekre is alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy megfelelő feltételek mellett több évre visszamenőleg is vizsgálhatók lehetnek az uniós pénzek felhasználásához kapcsolódó magyar ügyek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden korábbi közbeszerzést vagy támogatást automatikusan újra megnyitnak. A már jogerősen lezárt ügyeket külön jogi szabályok védik, és az EPPO kizárólag a saját hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el.
Nem egy általános „szuperügyészség” érkezik
Az Európai Ügyészség hatásköre ennél jóval szűkebben van meghatározva. Elsősorban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket vizsgálja. Ide tartozhat például az uniós támogatásokkal összefüggő csalás, az uniós pénzekhez kapcsolódó korrupció, az ilyen bűncselekményekből származó vagyon tisztára mosása, valamint bizonyos nagy összegű, határokon átnyúló áfacsalások. Az EPPO tehát nem veszi át automatikusan az összes magyar korrupciós ügyet, és nem váltja fel teljes egészében a magyar ügyészséget. Ha azonban egy ügy az uniós költségvetést károsítja, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az Európai Ügyészség saját nyomozást indíthat, illetve bizonyos esetekben már folyamatban lévő ügyeket is átvehet.
Kövesi személyesen érkezett Budapestre
Éppen ezért politikailag és szakmailag is erős üzenete van annak, hogy nem egyszerű technikai delegáció érkezett Magyarországra, hanem maga Laura Codruța Kövesi. Kövesi az Európai Ügyészség első vezetője, és korábban Románia országos korrupcióellenes ügyészségét is irányította. Európai főügyészi mandátuma 2026 októberének végén jár le, novembertől Andrés Ritter veszi át az EPPO vezetését. A mostani magyarországi látogatás tehát Kövesi hivatali idejének utolsó időszakára esik, és az egyik legfontosabb új tagállam operatív csatlakozásának előkészítéséről szól.
Kármán András szerint új időszámítás jön
A pénzügyminiszter kifejezetten erős szavakkal értékelte a történteket. Azt írta, hogy Magyarországon hamarosan „új időszámítás kezdődik” az Európai Ügyészség bekapcsolódásával. Kármán szerint a kormány és a magyar ügyészség is elkötelezett a folyamat mellett, a mostani találkozó pedig azért jelent újabb szintet, mert a csatlakozás részletes végrehajtásáról immár személyesen az európai főügyésszel egyeztetnek. A pénzügyminiszter a kormány korrupcióellenes politikájával is összekapcsolta a látogatást. Azt írta, hogy a Tisza-kormány célja a korábban szabálytalanul megszerzett vagyontárgyak és közpénzek visszaszerzése, valamint az, hogy kevesebb pénz jusson szerinte túlárazott beruházásokra és politikailag kedvezményezett üzleti körökhöz. Ezek természetesen a kormány politikai értékelései. Egy adott korábbi támogatás vagy beruházás jogellenességét továbbra is hatósági eljárásban kell bizonyítani.
A NAV-nak különösen komoly szerepe lehet
A találkozón nem véletlenül került elő a Pénzügyminisztérium szerepe sem, hiszen az EPPO ügyeinek jelentős részében pénzügyi nyomozásra van szükség. Magyarországon a NAV komoly tapasztalattal rendelkezik többek között költségvetési csalások, áfacsalások, pénzmosási ügyek és összetett vállalati pénzmozgások feltárásában. Ha az Európai Ügyészség egy magyar ügyben nyomozást rendel el, pontosan szabályozni kell majd, hogyan működnek együtt az európai delegált ügyészek és a magyar nyomozó hatóságok. Ezért van szükség azokra a jogszabályi módosításokra, amelyekről Kármán András is beszélt.
Legalább két európai delegált ügyész dolgozik majd Magyarországon
Az EPPO rendszerében minden részt vevő ország saját európai ügyésszel kapcsolódik a luxembourgi központ működéséhez, és legalább két európai delegált ügyész dolgozik helyben. Ők magyarországi ügyekben folytathatnak nyomozásokat, miközben az Európai Ügyészség központi struktúrájának felügyelete alatt dolgoznak. Fontos sajátosság, hogy az EPPO hivatalosan független szervezet. Az európai ügyészek az uniós szabályok szerint a munkájuk során nem fogadhatnak el utasítást sem a magyar kormánytól, sem más nemzeti hatóságtól. Ez az egyik legnagyobb különbség a korábbi rendszerhez képest.
Az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyekben valóban új helyzet állhat elő
A csatlakozás után egy uniós támogatásból megvalósuló projekt gyanús pénzmozgása már nem feltétlenül kizárólag a magyar hatóságok ügye lesz. Ha az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja felmerül, saját hatáskörben is eljárhat. Ez különösen azért fontos, mert az EPPO nemcsak vizsgálatot folytathat, hanem a részt vevő tagállamok bíróságai előtt vádat is emelhet és képviselhet. Vagyis nem egy brüsszeli szervezet fog Luxemburgból leveleket küldözgetni, hanem Magyarországon dolgozó európai delegált ügyészek viszik majd a konkrét nyomozásokat.
25 tagállam már bent van
Magyarország belépésével az Európai Unió 27 tagállamából immár 25 vesz részt az Európai Ügyészség rendszerében. Jelenleg Dánia és Írország maradnak kívül, bár Írország már jelezte, hogy szintén szeretne közeledni a szervezethez. Az Európai Bizottság júliusi döntése uniós szinten is különleges fordulatot hozott: Magyarország csatlakozásával az EPPO-rendelet gyakorlatilag az uniós jog általános részévé vált, mivel már csak olyan országok maradtak kívül, amelyeknek különleges szerződéses helyzetük van az igazságügyi együttműködés területén.
Most már az a kérdés, mikor indulnak az első magyar nyomozások
Egyelőre a legfontosabb dátum még nem ismert. Nem tudni pontosan, melyik napon válik teljesen operatívvá az Európai Ügyészség magyarországi szervezete. Ehhez ki kell nevezni a magyar európai ügyészt, meg kell történnie a delegált ügyészek kijelölésének, és végre kell hajtani a szükséges jogszabályi és intézményi módosításokat. Az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása továbbra is úgy fogalmaz, hogy a tényleges működés a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon indul. Laura Kövesi mostani budapesti látogatása ezért fontos jelzés lehet arra, hogy a folyamat már az operatív előkészítés szakaszában jár.
És akár 2021-ig visszanyúlhatnak
A csatlakozás egyik legnagyobb horderejű eleme továbbra is az időbeli hatály. A magyar kormány maga kérte, hogy az EPPO-rendelet hatásköri szabályai a 2021. június 1-je után elkövetett, a szervezet hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is alkalmazhatók legyenek. Az Európai Bizottság ezt elfogadta. Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar EPPO-szervezet ténylegesen működésbe lép, elméletileg nem csupán az újonnan keletkező ügyek kerülhetnek a látóterébe. Az egyes eljárások természetesen minden esetben külön jogi vizsgálatot igényelnek, de az ötéves időablak miatt számos korábbi uniós finanszírozású projekt is relevánssá válhat.
Most valóban új fejezet kezdődik
Magyarország európai ügyészségi csatlakozását hosszú éveken át politikai vita kísérte. A korábbi kormányok rendre elutasították a belépést, az új kabinet viszont már hivatalba lépése után kezdeményezte azt. Most pedig Laura Kövesi személyesen érkezett Budapestre, hogy a magyar kormány és az ügyészség vezetőivel a tényleges működés részleteiről egyeztessen. A jogi csatlakozás tehát már megtörtént. A következő lépés ennél sokkal kézzelfoghatóbb lesz: magyarországi európai ügyészek, valós nyomozások és adott esetben olyan vádemelések jöhetnek, amelyeknél az uniós pénzeket érintő csalásokat már nem kizárólag a magyar ügyészségi rendszer kezeli. A nagy hír tehát nem pusztán az, hogy Kövesi Budapestre érkezett, hanem az, hogy az Európai Ügyészség magyarországi indulása egyre közelebb kerül a tényleges működéshez.
Forrásellenőrzés: Kármán András nyilvános közlése, Európai Ügyészség, Európai Bizottság, EUR-Lex, Magyarország Kormánya.