Hétfő délelőtt rendkívüli ülést tartott az Országgyűlés, miután a Legfőbb Ügyészség három különálló ügyben kezdeményezte Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter országgyűlési képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. A szeptember 28-i ülés egyszerre teremtett politikailag és jogilag is rendkívüli helyzetet, hiszen egy hivatalban lévő miniszterelnök és két korábbi miniszter mentelmi ügye került egyetlen délelőtt alatt a parlament elé. Fontos ugyanakkor, hogy a három eljárás egymástól teljesen független, ezért nem szabad őket összemosni.
Hankó Balázs esetében a Nemzeti Kulturális Alap működéséhez kötődő hűtlen kezelés gyanújáról van szó, Seszták Miklósnál több, állami beszerzésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó vesztegetési gyanúról, Magyar Péternél pedig egy 2024-es telefonüggyel összefüggő lopás gyanújáról. A Legfőbb Ügyészség mindhárom mentelmi indítványt 2026. szeptember 22-én jelentette be – írja a 24.hu.
A mentelmi jog felfüggesztése önmagában egyik ügyben sem jelenti azt, hogy az érintett politikus bűnös lenne. A parlament döntése kizárólag azt a jogi akadályt bontja le, amely addig korlátozza a büntetőeljárás lefolytatását az országgyűlési képviselővel szemben. Az ügyészség tájékoztatása szerint a mentelmi jog felfüggesztése után nyílik lehetőség a közvetlenül a képviselő személyét érintő nyomozati cselekményekre, és ha a bizonyítékok ezt indokolják, gyanúsítotti kihallgatásra is.
Már reggel összeült a Mentelmi Bizottság
A parlamenti döntést a Mentelmi Bizottság rendkívüli, zárt ülése előzte meg. A testület már reggel fél nyolckor nekilátott a három ügy tárgyalásának. Sasi-Nagy Edit, a bizottság elnöke még az ülés megkezdése előtt jelezte, hogy mindhárom esetben a mentelmi jog felfüggesztését támogatná.
A bizottságban azonban nem alakult ki olyan többség, amely egységesen a mentelmi jog felfüggesztését javasolta volna. A rendelkezésre álló beszámoló szerint a Tisza három bizottsági tagja támogatta a felfüggesztést, az ellenzéki képviselők pedig nem adtak le támogató szavazatot. Ennek következtében a testület többségi javaslata végül a mentelmi jog fenntartása lett. Ez azonban nem kötötte meg az Országgyűlés kezét. A plenáris ülésen a képviselők külön szavaztak valamennyi mentelmi ügyről.
Hankó Balázs mentelmi jogát 139 igen szavazattal függesztették fel
Az első döntések egyike Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, az előző kormány kulturális és innovációs miniszterének ügyében született. Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát. A döntés eredményeként megszűnt az a parlamenti jogi akadály, amely addig korlátozta az ellene folyó büntetőeljárás további vitelét.
Fontos kiemelni, hogy a parlament ezzel nem mondott ítéletet Hankó Balázs büntetőjogi felelősségéről. Ennek megállapítása a büntetőeljárás, vádemelés esetén pedig végső soron a bíróság feladata.
Mi az NKA-ügy lényege?
A Legfőbb Ügyészség szerint Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését a Nemzeti Kulturális Alap működésével összefüggő nyomozás tette szükségessé. Az ügyészség tájékoztatása alapján a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működését vizsgálják, illetve azt is, hogy az annak rendelkezésére álló pénzeszközöket a jogszabályokban és az alapító dokumentumokban meghatározott céltól eltérően használták-e fel.
Az ügyészségi álláspont szerint a vizsgált támogatások egy részét akár érdemi pályázati elbírálás nélkül is odaítélhették, és a nyomozó hatóság azt is vizsgálja, hogy a pénzek egy része a 2026-os országgyűlési választási kampánnyal kapcsolatos kiadásokhoz, illetve egyes kérelmezők személyes céljaihoz kapcsolódhatott-e. Az ügyészség eddigi jogi minősítése alapján Hankó Balázs magatartása különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Ez azonban jelenleg ügyészségi gyanú és jogi minősítés, nem pedig jogerős bírósági megállapítás.
A büntetőeljárás következő szakaszában a nyomozó hatóságnak kell tisztáznia, pontosan milyen döntések születtek, kik vettek részt ezekben, milyen pénzmozgások történtek, és megállapítható-e személyes büntetőjogi felelősség.
Hankó személyesen is megjelent a bizottság előtt
Hankó Balázs a hétfő reggeli mentelmi bizottsági ülésre személyesen is elment. A korábbi beszámolók szerint azért jelent meg, hogy ismertesse saját álláspontját, és cáfolja az ellene felhozott állításokat. Ez szintén fontos eleme az eljárásnak.
A mentelmi bizottság nem bíróság, és nem is feladata annak eldöntése, hogy fennáll-e büntetőjogi felelősség. A testület azt vizsgálja, indokolt-e a képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás lefolytathassa az eljárást.
A Fidesz politikusai a döntés előtt nyilvánosan kiálltak Hankó Balázs mellett, és az eljárást politikailag motiváltnak nevezték. Ezek azonban politikai állítások; hogy az ügyészség által megfogalmazott gyanú megalapozott-e, azt a büntetőeljárás bizonyítékai alapján kell eldönteni.
Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztették
Nem sokkal később Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, korábbi nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi ügyéről is határozott a parlament. Az eredmény ugyanaz lett: 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztették fel Seszták Miklós mentelmi jogát. Így az ő esetében is folytatódhatnak azok a nyomozati cselekmények, amelyeket korábban a képviselői mentelmi jog korlátozott.
Seszták ügye jelentősen eltér Hankó Balázsétól. Az ügyészség több, egymáshoz kapcsolódó vesztegetési gyanút vizsgál, amelyek részben a 2015 és 2018 közötti Volánbusz-beszerzésekhez, részben más állami beruházásokhoz kötődnek.
Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előnyt vizsgálnak Seszták ügyében
Seszták Miklós 2014 júniusa és 2018 májusa között nemzeti fejlesztési miniszter volt. Tárcájának feladatai közé tartozott többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelete, valamint a közlekedés fejlesztésével összefüggő állami feladatok egy része.
A nyomozás egyik szála a Volánbusz Zrt.-vel kapcsolatban álló vállalkozások ügyeit érinti. Az ügyészség közlése szerint a nyomozás eddigi adatai alapján felmerült annak gyanúja, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője 2015 és 2018 között, közvetítők segítségével, több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt fogadhatott el. Ez jelenleg a nyomozó hatóság gyanúja. Seszták Miklós büntetőjogi felelősségéről nincs jogerős bírósági döntés.
A nyomozás egy másik része állítólagos építőipari megállapodásokat vizsgál. Az ügyészségi közlés szerint egy beruházásokkal foglalkozó vállalkozói kör képviselője állami megrendelések reményében azt ajánlhatta fel, hogy bizonyos projektek vállalkozói díjának egy részét közvetítőkön keresztül visszajuttatja Sesztáknak. A hatóság azt vizsgálja, hogy ennek keretében valóban történt-e jogtalan pénzátadás, és ha igen, az milyen konkrét állami döntésekkel állt kapcsolatban.
Miért különösen súlyos az ügyészség által alkalmazott jogi minősítés?
Az ügyészség közlése alapján Seszták esetében több rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját vizsgálják. A büntetési tétel az ügyészség által jelenleg alkalmazott minősítés egyes eseteiben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Seszták Miklós tíz év szabadságvesztést fog kapni. A büntetési tétel csupán azt mutatja meg, milyen törvényi keretek között mozoghatna a büntetés abban az esetben, ha vádat emelnek, a bíróság bűnösnek találja, és az ügyészség által alkalmazott jogi minősítés a bírósági eljárás során is fennmarad. A nyomozás alatt a tényállás, az érintettek szerepe, sőt maga a jogi minősítés is változhat.
Magyar Péter mentelmi ügye teljesen más történet
A harmadik ügy Magyar Péter miniszterelnökhöz kapcsolódik, de annak tárgya sem a Hankó-, sem a Seszták-üggyel nem függ össze. A Központi Nyomozó Főügyészség egy 2024 nyarán történt budapesti szórakozóhelyi incidens miatt vizsgálja Magyar Péter szerepét.
Az ügyészség álláspontja szerint Magyar egy szóváltás során elvette egy férfi mobiltelefonját, azt magánál tartotta, majd később a Dunába dobta. A nyomozó hatóság az ügyet lopásként kívánja vizsgálni.
A történtek jogi megítélése már korábban is változott. A rendőrség kezdetben más bűncselekmények gyanúját is vizsgálta, később azonban az ügyészség lopásként értékelte a rendelkezésre álló tényállást. Magyar Péter európai parlamenti képviselőként korábban uniós parlamenti mentelmi joggal rendelkezett. Az Európai Parlament ezt nem függesztette fel, ezért az eljárást akkor nem lehetett vele szemben teljes körűen folytatni. Miután európai parlamenti mandátuma 2026 tavaszán megszűnt, az eljárás ismét napirendre került.
Magyar Péter maga kérte mentelmi joga felfüggesztését
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i bejelentése után Magyar Péter nyilvánosan közölte, hogy azt kéri a parlamenttől: függessze fel az ő mentelmi jogát is. A magyar szabályok szerint egy országgyűlési képviselő nem mondhat le egyoldalúan a mentelmi jogáról. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlésnek kell határoznia. A parlamenti döntéshez kétharmados többség szükséges.
Magyar ugyanakkor élesen bírálta, hogy az ügyészség az ő ügyét ugyanazon a napon terjesztette elő, mint a két volt miniszterét. Az ügyészség erre reagálva közölte, hogy pártatlanul, a törvény előtti egyenlőség alapján jár el, és visszautasította a szervezet politikai motivációjára vonatkozó kormányfői állításokat. A két fél között így nyilvános vita alakult ki az ügyészség szerepéről, de ez nem változtat azon, hogy Magyar büntetőjogi felelősségének kérdését is az eljáró hatóságoknak, illetve esetleges vádemelés után a bíróságnak kell eldönteniük.
Mit jelent pontosan a mentelmi jog?
Az országgyűlési képviselői mentelmi jog eredeti célja az, hogy a parlamenti munkát ne lehessen indokolatlan vagy politikailag motivált büntetőeljárásokkal akadályozni. A mentelmi jog azonban nem jelenti azt, hogy a képviselő mentesül a büntetőjogi felelősség alól. Közvádas büntetőügyben az ügyészség kérheti a mentelmi jog felfüggesztését.
Ilyenkor először a Mentelmi Bizottság tárgyalja az ügyet és tesz javaslatot, majd az Országgyűlés hoz döntést. A parlamenti gyakorlat szerint közvádas ügyekben jellemzőbb a mentelmi jog felfüggesztése, mint például magánvádas rágalmazási vagy becsületsértési eljárásokban. A Telex összefoglalója szerint ez több évtizedes parlamenti gyakorlat.
Ha a parlament felfüggeszti a mentelmi jogot, az érintett továbbra is országgyűlési képviselő marad. A döntés önmagában nem fosztja meg a mandátumától, és nem jelenti automatikusan azt sem, hogy vádat emelnek ellene.
Mi történik most Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal?
A mentelmi jog felfüggesztése után az ügyészség és a nyomozó hatóság folytathatja az eljárást. Ez jelenthet további tanúk meghallgatását, iratok és pénzügyi adatok elemzését, szembesítést, valamint – ha ennek a törvényi feltételei fennállnak – az érintett politikus gyanúsítottként történő kihallgatását is.
A nyomozás végén többféle döntés is születhet. Ha a bizonyítékok nem támasztják alá a gyanút, az eljárást megszüntethetik. Ha az ügyészség úgy látja, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, vádat emelhet. Csak ezt követően kerülhet az ügy bíróság elé, ahol a vád és a védelem bizonyítékainak mérlegelése után születhet döntés a büntetőjogi felelősségről.
Nem az Országgyűlés döntött a bűnösségről
A hétfői parlamenti szavazás egyik legfontosabb jogi következménye éppen az, hogy megszűnik a büntetőeljárás útjában álló mentelmi akadály. A 139 igen szavazat azonban nem minősül bűnösséget megállapító döntésnek. Hankó Balázst és Seszták Miklóst ugyanúgy megilletik a büntetőeljárás garanciái és az ártatlanság vélelme, mint bármely más terheltet. Ugyanez érvényes Magyar Péterre is, amennyiben az Országgyűlés az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről is határoz.
Miért volt szükség rendkívüli ülésre?
Az Országgyűlésnek hétfő délután egyébként is lett volna rendes ülése, a mentelmi ügyek azonban nem szerepeltek az előzetesen elfogadott napirenden. Ezért Bujdosó Andrea, a Tisza parlamenti frakcióvezetője külön rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte szeptember 28-ra. A parlamenti napirend szerint Hankó, Seszták és Magyar mentelmi ügye mellett más személyi kérdések is napirendre kerültek a rendkívüli ülésen.
Magyar Péter korábban azt közölte, hogy nem kívánja megvárni a mentelmi ügyek elbírálására rendelkezésre álló hosszabb időt, hanem minél gyorsabb parlamenti döntést szeretne. Ezért ülésezett már reggel a Mentelmi Bizottság, és ezért kezdődött meg a rendkívüli plenáris ülés még a rendes parlamenti ülés előtt.
A Gurzó Máriát érintő ügyben egyelőre nem született döntés
Az eredeti rendkívüli ülési napirendben Gurzó Mária Tisza-párti képviselő mentelmi ügye is szerepelt. A Mentelmi Bizottság azonban hétfő reggel ezt az ügyet nem tárgyalta érdemben, így azzal kapcsolatban a rendelkezésre álló információk szerint nem született ilyen parlamenti döntés. Ez is jól mutatja, hogy a különböző mentelmi ügyeket eljárásjogi szempontból külön kell kezelni, még akkor is, ha ugyanazon ülés napirendjén szerepelnek.
Most kezdődhet az igazán fontos szakasz
Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésével a két büntetőeljárás olyan szakaszba léphet, amelyben a nyomozó hatóság már közvetlenül az érintett képviselőkkel kapcsolatban is végezhet nyomozati cselekményeket. Az elkövetkező hetekben ezért az lesz a legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen bizonyítékokat ismertet az ügyészség, sor kerül-e gyanúsítotti kihallgatásra, és hogyan reagál minderre a két volt miniszter, illetve a védelmük.
Magyar Péter esetében pedig a parlamenti mentelmi döntést követően válhat lehetővé a 2024-es telefonügyben megindított eljárás teljes körű folytatása. A hétfői parlamenti döntések tehát fontos eljárásjogi fordulatot jelentenek, de egyik ügy végét sem jelentik. Valójában éppen ellenkezőleg: a büntetőeljárások érdemi szakasza most gyorsulhat fel.