Évtizedek óta az egyik legkomolyabb gondot jelenti a magyar egészségügyben, hogy bizonyos vizsgálatokra és műtétekre hónapokat, néha pedig még ennél is hosszabb időt kell várni. Most Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette: elindul a célzott várólista-csökkentési program, amelynek egyik legszembetűnőbb eleme, hogy a kórházak délután és hétvégén is további műtéteket végezhetnek. A terv nem csupán arról szól, hogy az intézményeknek papíron több operációt írnak elő. A kormány külön finanszírozási ösztönzőt adna az extra kapacitások megnyitásához, és a többletforrás jelentős része közvetlenül azokhoz az orvosokhoz és szakdolgozókhoz kerülne, akik részt vesznek a plusz ellátásban.
Délután és hétvégén sem maradnának kihasználatlanul a műtők
A program kiindulópontja meglehetősen egyszerű: ha egy kórházban adott a műtő, és felállítható a szükséges egészségügyi csapat, akkor a beavatkozások ne csak a megszokott délelőtti időszakban történjenek meg. Hegedűs Zsolt szerint ezért főként a normál műszak utáni délutáni órákat, valamint a hétvégéket használnák ki jobban. Ugyanazzal az infrastruktúrával így több beteg juthatna sorra, ami egyes műtéttípusoknál érezhetően rövidíthetné a várakozási időt. A hangsúly ugyanakkor azon van, hogy ehhez a dolgozóktól ne egyszerűen ingyenes túlórát várjanak. Az új rendszerben külön anyagi ösztönző kapcsolódna a többletmunkához.
Az orvosok és szakdolgozók kapják a pluszpénz jelentős részét
Ez lehet a program egyik legfontosabb eleme. A kormány olyan finanszírozási modellt vezet be, amelyben az extra műtétek után járó többletforrás jelentős része az ellátást ténylegesen végző csapatokhoz kerül. Vagyis nem csak az intézmény jutna több pénzhez. Az operáló orvosok, az aneszteziológusok, a műtősnők, az asszisztensek és más szakdolgozók is közvetlenül érdekeltté válhatnak abban, hogy elegendő délutáni és hétvégi műtéti kapacitás álljon rendelkezésre. Ez különösen lényeges, mert a minisztérium saját problématérképe szerint a jelenlegi rendszer egyik gyenge pontja éppen a csekély személyes érdekeltség volt.
Nem kizárólag azt nézik majd, hány beteget operáltak meg
Hegedűs Zsolt ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy nem szeretnének olyan rendszert kialakítani, amelyben csak a műtétek száma számít. Az ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, a betegek által jelzett eredményekhez és az elégedettséghez kötnék. Ez az úgynevezett értékalapú egészségügyi szemlélet egyik alaptétele. Magyarul: ne az legyen a cél, hogy minél több embert minél gyorsabban „átpörgessenek” a rendszeren, hanem az is számítson, mi történik a beteggel a műtét után, mennyire sikeres a beavatkozás, milyen gyors a felépülés, és hogyan értékeli maga a páciens az ellátást.
Kórházanként külön vizsgálják meg, hol szorul a rendszer
A minisztérium nem akar egyetlen országos mintát ráhúzni minden intézményre. Minden kórháznál külön problématérképet készítenek annak érdekében, hogy pontosan kiderüljön, mi akadályozza a gyorsabb betegellátást. Van, ahol megvan a műtő, de kevés a személyzet. Máshol a műtők szervezése okozhat gondot. Megint más intézményeknél a magánegészségügy elszívó hatása vagy az ösztönzők hiánya nehezítheti a várólisták csökkentését. A kormány ezért intézményenként próbálja meghatározni, melyik beavatkozás hozhatja a leggyorsabb eredményt.
A minisztérium maga is elismeri a munkaerőhiányt
A nyilvánosságra hozott problématérkép nem hallgatja el az egészségügy egyik legsúlyosabb baját sem. A magas várakozási idők egyik okaként kifejezetten szerepel a létszámhiány. A felsorolt problémák között megtalálható a magánellátás munkaerőelszívó hatása, a műtőmenedzsment hiányossága, valamint az is, hogy a jelenlegi rendszer nem mindenhol teszi személyesen érdekeltté a dolgozókat a többletkapacitások megnyitásában. Éppen ezért lesz fontos, hogy az extra műtétekhez pluszfinanszírozás és közvetlen dolgozói ösztönzés is társuljon.
A Semmelweisen és Pécsen már zajlik a kapacitásbővítés előkészítése
A program nem csupán tervek szintjén létezik. A Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már elindult a további kapacitások kialakítása. A tervhez külföldi szakembereket is bevonnak, akik korszerű, gyorsított rehabilitációs protokollokkal dolgoznak. Ezeknek az eljárásoknak az egyik célja, hogy a megfelelő betegek bizonyos műtétek után gyorsabban felépüljenek, hamarabb felkelhessenek, és rövidebb ideig kelljen kórházban maradniuk. Ha valaki kevesebb időt tölt fekvőbetegként az intézményben, az ágy és a személyzet is előbb felszabadulhat a következő páciens számára.
A várólisták tisztítása is része a változásnak
A program egyik kevésbé látványos, mégis kulcsfontosságú eleme a várólisták felülvizsgálata. Elindul a listák tisztítása annak érdekében, hogy valóban csak azok szerepeljenek rajtuk, akiknek még ténylegesen szükségük van az adott beavatkozásra. Hosszabb várakozás során ugyanis előfordulhat, hogy valakit időközben máshol megoperáltak, megváltozott az egészségi állapota, más kezelést kapott, vagy valamilyen okból már nem aktuális számára az eredeti műtét. Az ilyen esetek mesterségesen meghosszabbíthatják a nyilvántartott listákat, és megnehezíthetik a kórházi kapacitások pontos tervezését.
Jelentős változás jön az ortopédiai műtéteknél is
Hegedűs Zsolt egy másik fontos módosítást is bejelentett. Felülvizsgálják a korábban bevezetett ortopédiai várólista-protokollt, különösen a magasabb testtömegindexű betegek kezelését. A korábbi szabályozásban a 35 fölötti BMI automatikus ideiglenes korlátozást jelenthetett bizonyos ortopédiai beavatkozásoknál. Ezt most egy személyre szabottabb rendszer válthatja fel. A jövőben nem pusztán egyetlen szám alapján döntenének arról, hogy valakit meg lehet-e operálni, hanem az adott beteg valós egészségügyi kockázatát vizsgálnák.
Az orvosi csapat a beteg tényleges állapota alapján dönthet
Az új megközelítés szerint a kezelőcsapat mérlegelné például a beteg általános állapotát, társbetegségeit, az altatás és a műtét kockázatát, valamint azt, milyen előnyt jelenthet számára a beavatkozás. Vagyis két azonos BMI-vel rendelkező páciens nem feltétlenül kapna automatikusan ugyanazt a döntést. Az egyéni orvosi kockázat kerülne előtérbe. Ez azért is lényeges, mert különösen a térd- és csípőprotézisre váró betegek között sokan vannak, akiknek a mozgáskorlátozottsága önmagában is megnehezíti a testsúlycsökkentést.
Tízmilliárd forintos programról beszélt Magyar Péter
A várólista-csökkentési program elindítását egy nappal korábban Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette szolnoki országjárásán. A kormányfő közlése szerint 10 milliárd forintos programot fogadott el a kormány. Magyar azt mondta, hogy az intézkedéseknek még idén el kell indulniuk, és legkésőbb 2027 elejére már látható eredményt várnak. Hegedűs Zsolt most ennek a rendszernek a gyakorlati részleteit kezdte ismertetni.
Térdprotézisre közel 22 ezren várnak
Jól érzékelteti a probléma nagyságát, hogy az RTL szeptember közepi összesítése szerint csak térdprotézis-műtétre közel 22 ezer beteg várt országszerte. Ez ráadásul mintegy kétezerrel több volt, mint néhány hónappal korábban. Egy protézisműtétre váró ember számára a hosszú lista nem csupán kellemetlenséget jelent. Sok beteg hónapokon át fájdalommal él, nehezebben mozog, kieshet a munkából, segítségre szorulhat a mindennapi teendőkben, és az állapota a várakozás alatt tovább romolhat. Éppen ezért jelenthet nagy változást, ha a meglévő műtők délutáni és hétvégi használatával érdemben több beteget lehet megoperálni.
Nem minden kórház indulhat ugyanabban az ütemben
A program logikájából következik, hogy nem egyik napról a másikra lesz minden magyar kórházban teljes hétvégi műtéti műszak. Egy intézmény csak akkor tud több operációt vállalni, ha rendelkezik a szükséges orvossal, altatóorvossal, szakdolgozóval, műtővel és az utókezeléshez szükséges kapacitással. Ezért készülnek az egyedi kórházi problématérképek. Ahol gyorsan megnyitható az extra kapacitás, ott hamarabb jöhetnek a délutáni vagy hétvégi műtétek, máshol előbb a személyi vagy szervezési akadályokat kell megszüntetni.
A beteg végső soron egy dolgot szeretne érezni
A finanszírozási modellek, teljesítménymutatók és műtőmenedzsment mögött a betegek számára végül egészen egyszerű kérdés marad: kevesebbet kell-e várni a műtétre? Hegedűs Zsolt mostani bejelentése szerint pontosan ez a cél. Hatékonyabban kihasználni azt, ami már most is rendelkezésre áll, megfizetni a pluszmunkát vállaló csapatokat, új kapacitásokat megnyitni, és intézményenként megtalálni azt a pontot, ahol jelenleg elakad a rendszer. Ha mindez működik, egy műtőnek többé nem feltétlenül kell délután bezárnia csak azért, mert véget ért a hagyományos munkarend. Ha van személyzet és beteg, a beavatkozás este vagy akár hétvégén is megtörténhet.
Most jöhet az, amire rengeteg beteg nagyon régóta vár
A magyar egészségügy várólistái hosszú ideje újra és újra visszatérő problémát jelentenek. Korábban is voltak célzott várólista-csökkentési programok, a mostani csomag azonban egyszerre próbál hozzányúlni a finanszírozáshoz, a dolgozói érdekeltséghez, a műtők kihasználásához és a rehabilitációhoz. A nagy változás most az lehet, hogy a kórházi kapacitást nem kizárólag a hagyományos hétköznapi műszakhoz igazítják. Ha szükséges és megoldható, délután és hétvégén is folytatódhatnak a tervezett műtétek. A betegek számára pedig ennél aligha kell egyszerűbb magyarázat: ha a rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, egyre több emberhez érkezhet meg hamarabb az a telefonhívás, amelyre hónapok óta vár – megvan a műtét időpontja.