A konfliktus egyik kulcspontja, hogy a Tisza Párt a kampányban még azonnali 25 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban, Magyar Péter miniszterelnök azonban csütörtökön már kétlépcsős emelésről beszélt. Ez a szakszervezeteket különösen meglepte, mert saját beszámolójuk szerint az egy nappal korábbi minisztériumi egyeztetésen még szó sem esett ilyen megoldásról.
A szociális ágazat dolgozóit képviselő érdekképviseletek szeptember 18-ra demonstrációt készítenek elő, annak ellenére, hogy alapvetően üdvözlik a kormány béremelési szándékát. A szervezetek úgy látják, továbbra sem tisztázott, mekkora lesz pontosan az emelés, mikortól lép életbe, és milyen formában valósul meg. Emiatt egyelőre nem állítják le a Miniszterelnökség elé tervezett megmozdulás szervezését.
Konkrét ígéret nem hangzott el
Szűcs Viktória, a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum munkavállalói oldalának ügyvivője arról beszélt, hogy szakszervezeti kezdeményezésre szerdán tárgyaltak a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A megbeszélésen azt az információt kapták, hogy a tárca előkészített javaslatokat a szakszervezetek által is szorgalmazott 25 százalékos béremelésről, ám ezekről a kormány még nem hozott döntést.
Szűcs szerint konkrét vállalás nem hangzott el, és a költségvetési törvényt módosító előterjesztésben sem látták a béremelés fedezetét. Emiatt több szervezet a nyomásgyakorlás mellett döntött, és elindították a szeptember 18-i demonstráció előkészítését, miközben továbbra is nyitottak maradnának a tárgyalásokra. Az ügyvivő hangsúlyozta: a kétlépcsős emelés terve a szerdai egyeztetésen nem került szóba, ezért szeretnék megismerni annak részleteit. A szakszervezetek számára tehát egyelőre nem az a fő kérdés, hogy elhangzott-e új béremelési bejelentés, hanem az, hogy pontosan mi áll mögötte.
A 25 százalékot is csak a nulladik lépésnek tartják
Szűcs Viktória szerint az ágazatban 2008 óta folyamatosan napirenden van a bérrendezés igénye, mivel akkor befagyasztották a közalkalmazotti illetménytáblát. Az azóta bevezetett bérpótlékokat „sebtapaszoknak” nevezte, és kiemelte, hogy átfogó béremelés nem történt. Állítása szerint a szociális terület 2008 óta a bérek tekintetében sereghajtó, ami munkaerőhiányhoz, valamint egyes ellátások, részlegek és osztályok működési nehézségeihez vezetett.
A kampányban ígért azonnali 25 százalékos emelést ezért ő csak „0. lépésnek” tekinti, mivel a szektor bérlemaradását 36–40 százalékra becsüli.
Az MKKSZ nem fogadja el a kétlépcsős megoldást
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálat Dolgozók Szakszervezetének elnöke csalódásnak nevezte a szerdai minisztériumi egyeztetést, mert ott nem hangzott el konkrét bejelentés a béremelésről. Az MKKSZ ezért szintén részt vesz a nyomásgyakorlás előkészítésében, és demonstrációt szervez a Miniszterelnökség épülete elé.
Boros Péterné szerint a dolgozók azt várják, amit a kampányban nekik ígértek: azonnali 25 százalékos béremelést, a kétlépcsős verziót pedig nem tudják elfogadni. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt száz nap szakmai erőfeszítései is értelmüket veszíthetik, ha közben nem sikerül megtartani a dolgozókat.
Az MKKSZ elnöke hétfőn levelet ír a miniszterelnöknek, és részletes tájékoztatást kér a tervezett emelésről. Ha a válasz számukra megnyugtató lesz, nem tartják meg a demonstrációt, addig viszont folytatják az előkészületeket. Boros Péterné ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy a bérek jelenlegi helyzetéért nem kizárólag a mostani kormányt teszik felelőssé. Megfogalmazása szerint ez „nem ennek a kormánynak a sara, hanem az elmúlt 16 év problémája”, de most már ennek a kabinetnek az ígérete és felelőssége a béremelés végrehajtása.
„Nem ez volt az ígéret a kampány alatt”
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke szintén arról beszélt, hogy örömmel fogadják, ha egyáltalán napirendre kerül a béremelés, ugyanakkor a 25 százalék kettébontása szerinte nem javítja a munkavállalók helyzetét. Kifogásolta azt is, hogy a kormány szerinte a korábbi vezetéseknél megszokott módon, nyomásgyakorlás után, érdemi egyeztetés nélkül jelent be valamit.
Köves azt is sérelmezte, hogy a tárgyalásokon nem voltak jelen a kormány pénzügyekkel foglalkozó képviselői. A kétlépcsős emelésről úgy fogalmazott: „nem ez volt az ígéret a kampány alatt”, és szerinte még a teljes 25 százalékos emelés sem jelentené azt, hogy a következő évekre le lehetne zárni a bérrendezés ügyét.
A SZÁD elnökének számítása szerint a 25 százalékos emelés havonta nagyjából 12 milliárd forintos kiadást jelentene az államnak, amit a teljes kormányzati költéshez mérten „szabad szemmel szinte nem is látható” összegnek nevezett. Ez a szám a szakszervezeti vezető állítása, a rendelkezésre bocsátott információk között nem szerepel hozzá külön költségvetési kalkuláció.
A három megszólaló szervezet közös álláspontja tehát nem az, hogy nincs szükség egyeztetésre, hanem éppen ellenkezőleg: részleteket és megállapodást szeretnének. Addig azonban marad a szeptember 18-ra tervezett demonstráció előkészítése, és vele együtt a kérdés is, hogy az „azonnali 25 százalékból” végül pontosan mennyi, mikor és milyen ütemben jelenik meg a dolgozók fizetésében.