Pócs János körül igen kényelmetlen ügy került a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elé. Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista feljelentést tett a fideszes országgyűlési képviselő ellen, és azt állítja, hogy 35 dokumentumot adott át annak alátámasztására: pénz mozoghatott előre egyeztetett nyilatkozatok, lejárató tartalmak és különféle szereplők közvetítése körül. A történetben banki átutalási bizonylatok, magánbeszélgetések és konkrét pénzösszegek is szerepelnek. Első ránézésre mindez rendkívül súlyosnak tűnik, ugyanakkor fontos rögtön hozzátenni: jelenleg egy feljelentés állításairól van szó, nem jogerős ténymegállapításról, és ebből önmagában még nem következik, hogy Pócs János bűncselekményt követett el.
35 dokumentummal fordult az ügyészséghez
Lakatos Ádám nem egy egyszerű Facebook-bejegyzésben fogalmazta meg a vádjait. A Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől büntetőeljárási intézkedéseket kért, és a beadványához egy pendrive-on 35, általa bizonyítéknak tekintett dokumentumot is mellékelt. Az aktivista szerint ezek között olyan információk találhatók, amelyek pénzügyi teljesítésekre, befolyásolási kísérletekre, megfélemlítésre, valamint szerinte hamis vagy manipulált bizonyítékok előállítására és felhasználására utalhatnak. Hogy ezek milyen jogi minősítést kaphatnak, már nem Lakatos feladata eldönteni, hanem az ügyészségé, illetve egy esetleges későbbi büntetőeljárásé.
Elképesztően kemény állítások szerepelnek a feljelentésben
Lakatos beadványa szerint felmerült a gyanú, hogy Pócs János vagy a környezetében lévő személyek anyagi ellenszolgáltatást adhattak olyan embereknek, akik mások lejáratásában, befolyásolásában vagy negatív kampányokban működhettek közre. Az aktivista még azt is megemlíti, hogy állami gondozásban élő gyermekek esetleges érintettsége is felmerülhet.
Ez már messze túlmutat a hétköznapi politikai adok-kapokon, ha egyszer bizonyíthatóvá válna. A kulcs ugyanakkor éppen az, hogy ha, mert a feljelentésben szereplő történetet még ellenőriznie kell a hatóságnak.
„Jani bácsival megbeszéltem”
A történet egyik legfeltűnőbb eleme két banki átutalási bizonylat, amelyeket Lakatos a nyílt leveléhez is csatolt. Mindkét tranzakció 20 ezer forintról szólt, és az egyik közleményében ez szerepelt: „Jani bácsival megbeszéltem. Egyeztess kérlek.” A másik átutalás megjegyzése ennél is rövidebb volt, ugyanakkor legalább ennyire beszédesnek hat: „Póccsal megbeszéltem”. Ezek a szövegek önmagukban természetesen nem bizonyítják, hogy jogellenes kifizetés történt, de teljesen érthető, hogy a feljelentő a körülményeik tisztázását is kéri.
Mindkét összeg Molnár Zsolthoz érkezett
A bemutatott bizonylatok alapján mindkét 20 ezer forintos kifizetés címzettje Molnár Zsolt volt. Vele augusztus 12-én készült interjú a „Pócs Pacekban” csatornán, amelyben többek között Magyar Péter testvére, Magyar Márton is szóba került. Ez önmagában továbbra sem teszi bizonyítottá Lakatos állításait, hiszen egy átutalásnak számos jogszerű magyarázata lehet. A hatósági vizsgálat szempontjából inkább az lehet döntő kérdés, hogy volt-e összefüggés a pénzmozgások, az interjú elkészítése és bármilyen előzetes tartalmi egyeztetés között.
20–30 ezer forintos Facebook-posztokról beszél az aktivista
Lakatos a nyílt levelében egészen konkrét összegeket is említ. Azt kérdezi Pócstól, milyen érzés 20–30 ezer forintot kifizetni egy Facebook-posztért, illetve akár 100 ezer forintot azért, hogy valaki elvigyen hozzá egy olyan szereplőt, aki előre megírt szöveget mond el videóban. Ezek jelenleg az aktivista állításai, és a rendelkezésre álló forrás nem támasztja alá függetlenül, hogy valóban ilyen megállapodások köttettek. Ha azonban a 35 átadott dokumentum között tényleg vannak erre utaló üzenetek és pénzügyi nyomok, az ügyészségnek lesz mit összevetnie.
Még a Magyar testvérek lejáratása is előkerült
Az aktivista azt is állította, hogy Pócs arról beszélt: bármennyi pénz rendelkezésre áll Magyar Márton és testvére, Magyar Péter miniszterelnök lejáratására. Ez különösen súlyos politikai állítás, amelyet a rendelkezésünkre álló forrás Pócs részéről nem igazol. Éppen ezért ezt nem lehet úgy tálalni, mintha már bizonyított idézet lenne. Lakatos szerint ugyanakkor a birtokában vannak olyan magánbeszélgetések, amelyek részletesen leírják, mit vártak volna egy fizetett közreműködőtől.
Ha vannak ilyen beszélgetések, ott kezdődhet az igazán érdekes rész
A banki bizonylat önmagában csak azt mutatja meg, hogy egyik szereplőtől a másikhoz pénz érkezett. Egy üzenetváltás viszont már kontextust is adhat ahhoz, miért történt az utalás, és milyen szolgáltatást vagy cselekményt vártak érte cserébe. Ezért különösen fontos lehet, hogy Lakatos pontosan milyen beszélgetéseket adott át az ügyészségnek. A dokumentumok hitelességét, teljességét és egymással való kapcsolatát természetesen a hatóságnak kell ellenőriznie.
A Szőlő utcai ügyhöz is visszavezet a történet
Pócs János korábban olyan videót is közzétett, amelyben azt ígérte, hogy bemutatja az általa álbotránynak nevezett Szőlő utcai ügy „igazságát”, valamint azt, hogy szerinte mi állhat a „Zsolti bácsi”-történet mögött. Egy későbbi videóban Kiss Márió nevelő is megszólalt, aki azt állította, hogy a történet a Tisza politikai stratégiájának része lehetett. Kiss arról beszélt, hogy szerinte a „Zsolti bácsi”-vád hamis lehet, és Sanyika valótlant állított. A mostani feljelentés azért ad új színt ezeknek a tartalmaknak, mert Lakatos éppen azt állítja: bizonyos megszólalások és lejárató anyagok mögött pénzügyi ösztönzés is állhatott.
De ebből még nem következik, hogy a korábbi videók fizetettek voltak
Ezt a szálat nagyon könnyű lenne túlzásba vinni. A bemutatott forrás nem bizonyítja, hogy a Pócs által korábban közzétett minden interjú vagy a Szőlő utcai ügyben megszólaló valamennyi szereplő pénzt kapott volna. Ugyanígy az sem mondható ki automatikusan, hogy hamis vallomásokat „vásároltak”. A feljelentésben éppen ennek, vagy ehhez hasonló magatartásoknak a gyanúját akarják kivizsgáltatni.
Pócs számára politikailag már most kellemetlen a helyzet
Egy politikusnak eleve rosszul mutat, ha olyan banki bizonylatok kerülnek nyilvánosságra, amelyek közleményében a neve mellett az szerepel, hogy valamit „megbeszéltek”. Ha ehhez ráadásul egy 35 dokumentummal megtámogatott ügyészségi feljelentés is társul, abból már nehéz egyszerű vállrándítással kijönni. Ez még nem büntetőjogi felelősség, de politikailag már nagyon is komoly probléma. Pócsnak előbb-utóbb érdemben válaszolnia kell arra, hogy tudott-e ezekről a kifizetésekről, milyen kapcsolatban állt az érintett szereplőkkel, és pontosan mit beszéltek meg.
Most az a kérdés, mit kezd az ügyészség a pendrive-val
A következő döntő lépés az lesz, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség miként értékeli a feljelentést és a hozzá csatolt iratokat. Maga a feljelentés benyújtása még nem jelent nyomozáselrendelést, és pláne nem gyanúsítást. Ha viszont a hatóság olyan adatot talál, amely bűncselekmény gyanúját vetheti fel, akkor elindulhat az érdemi büntetőeljárási vizsgálat. Onnantól tanúvallomások, elektronikus adatok, számlamozgások és eredeti üzenetek alapján lehetne rekonstruálni, mi történt valójában.
Nem a 20 ezer forint a történet lényege
Két 20 ezres átutalás önmagában országos politikai léptékben szinte aprópénznek tűnhet. A lényeg mégsem az összeg nagysága, hanem az, hogy mire fizethették ki, és létezett-e a háttérben egy szélesebb rendszer. Ha valóban pénzt adtak valakinek hamis, előre megírt vagy mások lejáratására szolgáló nyilatkozatokért, az egészen más ügy, mint egy legális kommunikációs munka kifizetése. Ha viszont a tranzakcióknak ártalmatlan és igazolható magyarázatuk van, annak ugyanilyen egyértelműen ki kell derülnie.
Most Pócs Jánoson a sor
Lakatos Ádám nagyon súlyos állításokat fogalmazott meg, konkrét összegeket nevezett meg, banki bizonylatokat mutatott be, és azt állítja, hogy további magánbeszélgetésekkel is rendelkezik. Ez már az a pont, ahol egy egyszerű „hazugság” kevés lehet, ha a dokumentumok valóban léteznek és hitelesek. Pócs politikailag akkor tud a legegyértelműbben tisztázni, ha részletesen elmagyarázza, mit jelentettek az átutalások közleményei, és milyen szerepe volt a szóban forgó tartalmak előállításában. A büntetőjogi rész eldöntése azonban nem a Facebookon, hanem az ügyészségen történhet meg.
Miért van most valóban nagy baj Pócs János körül?
Nem azért, mert már elítélték, és még csak azért sem, mert biztosan nyomozás indult volna ellene. Azért, mert egy gyermekvédelmi aktivista névvel, konkrét tranzakciókkal és 35 dokumentummal ment a Nyomozó Ügyészségre, és azt állítja, hogy pénzzel befolyásolt lejárató tartalmak rendszere működhetett Pócs környezetében. Hogy ebből végül büntetőügy lesz-e, azt ma még nem tudni. De ha az ügyészség érdemi eljárást indít, a következő hetekben már nem az lesz a fő kérdés, mit állít Lakatos Ádám, hanem az, hogy a dokumentumokból mit lehet ténylegesen bizonyítani.