Alighogy hivatalosan megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, máris látszik, mely vállalkozások kerülhetnek elsőként a szervezet fókuszába. Unger Anna, az NVVH új elnöke már az első munkanapján adatokat kért a NAV vezetőjétől, a cél pedig egy olyan céges lista összeállítása, amely alapján elindulhatnak az első kötelező vizsgálatok – írja az nlc.hu.
A fejlemény azért különösen fontos, mert itt nem arról van szó, hogy a hivatal egyszerűen kiválaszt néhány számára érdekes vállalkozást. A nyáron elfogadott NVVH-törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot indítani. A forrás szerint Unger Anna elsőként azoknak a cégeknek az összegyűjtését kérte, amelyek nettó éves árbevételének legalább háromnegyede közbeszerzésekből származik. Az RTL-nek nyilatkozva azt is jelezte, hogy az új szervezet építése már elindult: egy tucat ügyész és nyomozó elfogadta az NVVH állásajánlatát, így már kialakult az a szakmai mag, amellyel a tényleges munka is megkezdhető.
Unger Anna már az első napon listát kért a NAV-tól
Unger Anna szeptember 1-jén kezdte meg hatéves megbízatását az új hivatal élén. Az egyik első lépéseként Rózsáné Sádt Mónikához, a NAV frissen kinevezett vezetőjéhez fordult. Kérésének lényege az volt, hogy gyűjtsék össze azokat a vállalkozásokat, amelyek bevétele különösen erősen kötődik közbeszerzésekhez.
Az RTL és több más lap beszámolója szerint az első körben azok a cégek kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek nettó éves árbevételének legalább 75 százaléka ilyen forrásból származik. Ez azonban csak a köznyelvi, rövidített megfogalmazása a szabálynak. A 2026. évi XXXIV. törvény, amely létrehozta az NVVH-t, ennél jóval részletesebben határozza meg a vizsgálandó körét.
A 75 százalékos szabály jóval több céget érinthet, mint elsőre gondolnánk
A jogszabály alapján kiemelt kockázatot jelent, ha az előző öt lezárt üzleti év valamelyikében egy gazdasági szereplő és kapcsolt vállalkozásainak együttes nettó árbevételében eléri a 75 százalékot bizonyos közpénzekhez vagy állami forrásokhoz kapcsolódó bevételek aránya. Ebbe nem kizárólag a klasszikus közbeszerzések tartoznak bele.
A törvényi felsorolás szerint figyelembe vehető többek között a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokból, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekből, egyes állami szervek saját versenyeztetési eljárásaiból, támogatásokból, állami vagy európai uniós forrásokból származó bevétel, illetve bizonyos esetekben az állam által garantált hitel összege is. Vagyis a vizsgált kör lényegesen tágabb lehet annál, mint amit egyszerűen „közbeszerzési cégeknek” nevezünk.
Ráadásul nem feltétlenül csupán az adott vállalat önálló adatait veszik figyelembe. A törvény bizonyos helyzetekben a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított árbevételt tekinti mérvadónak, miközben a cégcsoporton belüli egymás közötti ügyletekből származó bevételt figyelmen kívül kell hagyni.
Fontos: a lista nem jelenti azt, hogy ezek a cégek bűncselekményt követtek el
Ez az egyik leglényegesebb különbség. Ha egy vállalkozás teljesíti a 75 százalékos feltételt, abból önmagában még nem következik korrupció, csalás vagy bármilyen egyéb jogsértés. A szabály azt jelenti, hogy az érintett vállalkozás közpénzektől való erős függése olyan kockázati tényezőnek minősül, amely miatt az NVVH-nak vizsgálatot kell lefolytatnia.
A törvény 34. paragrafusa egyértelműen kimondja, hogy a 75 százalékos szabály alá eső esetekben a hivatal köteles közvagyonvédelmi vizsgálatot indítani. A vizsgálat tehát nem vádemelés, és nem is a bűnösség megállapítása. A cél annak ellenőrzése, hogy a közvagyon, az állami pénzek, az uniós források vagy más közpénzek felhasználása során történt-e olyan szabálytalanság, amely további intézkedést tesz szükségessé.
Hatalmas adatmennyiséget kell átnézni
Ez azt is megmagyarázza, miért éppen a NAV segítségét kérte Unger Anna. Egy ilyen lista összeállításához nem elég néhány nagy közbeszerzési eredményre rápillantani. Az NVVH-nak vállalati árbevételi adatokat, kapcsolt vállalkozásokat, közbeszerzéseket, támogatásokat és más közpénzes kapcsolatokat is egymással össze kell vetnie.
A törvény lehetővé teszi a hivatal számára, hogy a vizsgálatai során adatokat, iratokat és információkat kérjen be, majd ezeket összekapcsolja és elemezze. Ez különösen fontos lehet azoknál az összetett vállalatcsoportoknál, ahol az állami megbízások vagy támogatások több cégen keresztül futottak át.
Nem csak a közbeszerzések kerülhetnek nagyító alá
Az új hivatal hatásköre kifejezetten széles. Az NVVH-ról szóló törvény szerint a szervezet vizsgálhatja többek között a központi költségvetésből gazdálkodó intézményeket, az államháztartásból nyújtott támogatások felhasználását, az önkormányzatok gazdálkodását, az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások működését, valamint az uniós forrásból finanszírozott jelenlegi vagy korábbi projekteket.
Különösen erős jogosítvány, hogy ha egy szervezet állami vagy európai uniós pénzügyi támogatásban részesült, a törvény bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy ne csak az adott támogatás felhasználását, hanem a kedvezményezett teljes gazdálkodási tevékenységét is vizsgálják. Ez már messze túlmutat egy egyszerű közbeszerzési ellenőrzésen.
Mi történik, ha problémát találnak?
A vizsgálat végén többféle forgatókönyv is lehetséges. Ha mindent rendben találnak, önmagában a vizsgálat elindítása természetesen nem jár további jogkövetkezménnyel. Ha azonban olyan körülményekre bukkannak, amelyek további intézkedést indokolnak, az NVVH többféle eszközzel élhet.
A törvény szerint kezdeményezhetik más hatóság vagy állami szerv eljárását, illetve bizonyos esetekben saját hatáskörben is eljárhatnak. Ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat kerül elő, és az adott büntetőeljárás az NVVH hatáskörébe tartozik, a hivatal dönthet úgy, hogy saját hatáskörben megindítja a büntetőeljárást. Ha viszont az ügy nem tartozik hozzájuk, vagy nem ők indítják meg az eljárást, feljelentést tehetnek, és vagyonbiztosítási intézkedést is kezdeményezhetnek.
Ez azért lényeges, mert az NVVH feladata nem pusztán az, hogy rögzítse a közpénzekkel kapcsolatos problémákat. Az Alaptörvény módosítása alapján a hivatal az igazságszolgáltatás közreműködőjeként is működik, a törvényben meghatározott esetekben nyomozással összefüggő jogokat gyakorolhat, közvádat képviselhet, és közvagyon-visszaszerzési feladatokat végezhet.
Meddig tarthat egy ilyen vizsgálat?
A jogszabály erre is konkrét határidőt állapít meg. Főszabály szerint egy közvagyonvédelmi vizsgálatot hat hónapon belül le kell zárni. Bonyolult ügyekben ez a határidő egyszer, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Különösen összetett esetben az elnök még egy alkalommal, újabb legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg az eljárást.
Ez azt jelenti, hogy a legösszetettebb ügyek vizsgálata akár másfél évig is eltarthat. Ehhez pedig még hozzájön az esetleges nyomozás, vádemelés és bírósági eljárás ideje is.
A vizsgálatok egy része nyilvánosságra is kerülhet
Az NVVH-nak minden közvagyonvédelmi vizsgálat lezárásakor összegző jelentést kell készítenie. Ebben részletesen bemutatják a feltárt tényeket és az esetlegesen megtett intézkedéseket. A törvény azt is megengedi, hogy a hivatal ezeket a jelentéseket a honlapján közzétegye, ha az ügy társadalmi, gazdasági vagy költségvetési jelentősége ezt indokolja.
Ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné valamely intézkedés vagy további eljárás sikerét, a jelentés nem tehető közzé.
Már egy tucat ügyész és nyomozó igent mondott
Bár maga az intézmény még csak most épül fel, Unger Anna szerint már van olyan szakmai csapat, amely megkezdheti az első ügyek feldolgozását. Az RTL Híradónak arról beszélt, hogy nagyjából egy tucat ügyész és nyomozó már elfogadta a hivatal állásajánlatát.
Hosszabb távon ennél jóval nagyobb szervezettel számolnak. Unger Anna elképzelése szerint az NVVH végül mintegy 150 fővel működhet, ebből körülbelül 70 ember dolgozna közvetlenül a nyomozati feladatokért felelős elnökhelyettes irányítása alatt. A forrás szerint ennek az állománynak a gyors feltöltését az egyik első szervezési feladatként kezelik.
Az új hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin ügyész lett. Őt Unger Annával együtt augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés.
Unger Anna hat évig vezetheti az NVVH-t
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött Unger Anna személyéről. A végeredmény 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás volt, így megkapta a tisztség betöltéséhez szükséges kétharmados támogatást. Megbízatása szeptember 1-jén kezdődött, és hat évre szól.
Az NVVH az Alaptörvény alapján független intézmény, vezetőit szintén kétharmados parlamenti többséggel választják. A hivatal munkatársaira politikai korlátozások is vonatkoznak: a személyi állomány tagjai nem lehetnek párttagok, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Egyelőre még a végleges irodájuk sincs meg
A hivatal különös helyzetben kezdte meg a működését. Unger Anna az RTL-nek elmondta, hogy első munkanapját részben otthonról, majd korábbi munkahelyén, az ELTE-n töltötte. Az NVVH végleges helye a tervek szerint a Kúria jelenlegi Markó utcai épülete lesz, azonban oda várhatóan csak 2027 tavaszán költözhetnek be.
A Telex beszámolója szerint a hivatal addig ideiglenes budapesti elhelyezéssel működik majd. Vagyis miközben a fizikai infrastruktúra még kialakulóban van, az adatgyűjtés és az első vizsgálatok előkészítése már elindult.
Több tízezer milliárdos vagyonról is beszélnek, de egyelőre nincs biztos szám
Az NVVH előtt álló feladat nagyságát jól mutatja, hogy Unger Anna egy korábbi interjúban arról beszélt: nagyon eltérő becslések léteznek arról, mekkora közvagyon sorsa szorulhat feltárásra. A nyilvánosságban 20 ezer és 60 ezer milliárd forint közötti becslések is megjelentek.
Unger ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre nem bizonyított összegek, hanem becslések, és éppen az új hivatal egyik feladata lesz annak feltárása, hogy ténylegesen mekkora vagyonról van szó. A több tízezer milliárd forintos számokat tehát jelenleg nem lehet bizonyítottan eltűnt vagy visszaszerezhető vagyonként kezelni.
Az első nagy kérdés most az, kik kerülnek fel a listára
A következő időszak legfontosabb fejleménye minden bizonnyal a NAV közreműködésével készülő vállalati lista lesz. Ennek összeállítása azért lehet kulcsfontosságú, mert az érintett vállalkozások esetében nem puszta mérlegelésről van szó: ha a törvényben rögzített feltételek fennállnak, az NVVH köteles lefolytatni a közvagyonvédelmi vizsgálatot.
Ugyanakkor jelenleg nincs nyilvánosan elérhető, hivatalos névsor arról, pontosan mely cégek kerültek vagy kerülnek majd ebbe a körbe. Ezért felelőtlenség lenne találgatások alapján vállalkozásokat megnevezni. A NAV-tól bekért lista és az NVVH későbbi hivatalos közlései adhatnak majd választ arra, hány vállalkozást érint az első hullám.
Ez lehet az NVVH első igazi erőpróbája
Az első vizsgálatok messze túlmutatnak néhány konkrét cég ügyén. Ezek mutathatják meg először, hogyan működik a gyakorlatban az új vagyonvisszaszerzési rendszer: milyen gyorsan tud az NVVH adatokat gyűjteni, miként dolgozik együtt a NAV-val és más hatóságokkal, milyen szempontok alapján választja ki az ügyeket, és milyen következménye lesz annak, ha szabálytalanságot talál.
Az új törvény papíron széles jogköröket ad a hivatalnak. Az NVVH célja nemcsak a közvagyonnal kapcsolatos jogsértések feltárása, hanem a jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és lehetőség szerinti visszaszerzése is. A tényleges eredmény azonban azon múlik majd, milyen ügyeket tárnak fel, milyen bizonyítékokat sikerül összegyűjteni, és ezekből hány esetben lesz jogilag is megalapozott eljárás.
Az első lépést mindenesetre már megtették: Unger Anna bekérte a listát, az első ügyészek és nyomozók munkába állhatnak, a törvény pedig bizonyos cégek esetében kötelezővé teszi a vizsgálatot. Most az a kérdés, mely vállalkozások szerepelnek majd az első listán – és mit talál náluk az új hivatal.